Financial Times: Le Pen Orbán közvetlen utasítására jutott MKB-hitelhez

Access to the comments Kommentek
Írta: euronews
Orbán Viktor és Marine Le Pen az európai konzervatív pártvezetők varsói csúcstalálkozóján 2021. december 4-én
Orbán Viktor és Marine Le Pen az európai konzervatív pártvezetők varsói csúcstalálkozóján 2021. december 4-én   -   Szerzői jogok  STR/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A létrehozás alatt álló új magyar nagybank, a a Magyar Bankholding Zrt. politikai befolyás alatt állásának egyik bizonyítéka az egyik tagszervezete, az MKB Marine Le Pen számára nyújtott hitele - írja hétfői cikkében a Financial Times.

A brit pénzügyi lap ismerteti, ahogy a nemzeti radikális Nemzeti Tömörülés párt elnökjelöltje a kampányára márciusban kapott a magyar MKB-tól egy több mint 10 millió eurós hitelt. Francia bankoktól ugyanis nem jutott hozzá a finanszírozáshoz. A Financial Times két, neve elhallgatását kérő informátora szerint a magyar pénzintézet menedzsmentje és fő tulajdonosa, Mészáros Lőrinc is vonakodott ilyen döntést hozni a magyar választás előtti érzékeny időszakban, így Orbán Viktor közvetlen utasítására volt szükség, hogy az üzlet végül megköttessék. „A Bankholding átment a lojalitási teszten" - írja a lap, hozzátéve, hogy a bankfelügyelet ellátó Magyar Nemzeti Bank hatáskör hiányában utasította el a jogi ügylet vizsgálatát.

A Financial Times hosszú cikkben elemzi a NER nagy pénzügyi vállalásáról, a magyar tulajdonú nagybank, a Magyar Bankholding Zrt. létrehozásának folyamatát, történetét, terveit. A brit üzleti lap szerint Orbán Viktor negyedik választási győzelmével a projekt végleg zöld lámpát kapott, az MKB és a Budapest Bank informatikai rendszereinek összekötése éppen a választás napján ért végső fázisába, míg a harmadik tagszervezet, a Takarékbank beolvasztása 2023-ig valósulhat meg. A miniszterelnök a lap szerint támogatta három magyar bank egy szuperbankká történő egyesülését, abban a reményben, hogy - a lakossági szolgáltatásokon kívül - az politikai terveihez is pénzügyi támogatást biztosít majd.

A kormány szerint az új magyar óriásbank létrehozása stratégiai fontosságú: egyrészt lökést adhat a magyar gazdaságnak, előnybe hozza a magyar pénzintézeteket a külföldiekkel szemben, másrészt jelenlétével biztonságosabb és hatékonyabb lehet a magyar bankrendszer. A Financial Times által megkérdezett, szintén neve elhallgatását kérő bankvezető szerint azonban félő, hogy ez a szuperbank a NER szempontjait fogja a pénzügyi szektorban érvényesíteni, a NER számára kedves vállalkozásokat fog prioritásként finanszírozni.

A brit pénzügyi lap szerzője szerint erre vannak már jelek: bár az állam tulajdoni részesedése az egyharmadot sem éri el a fuzionált új bankban, a kihelyezett kölcsönei többnyire a NER által favorizált körökhöz mennek, erre példa a Mészáros-féle Opus Global 130 millió eurós hitele a Titász megvásárlására, a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurós hitele a Dorottya Hotel megépítésére, vagy a BDPST 14 millió eurós hitele az Iberostar Grand Hotel megvételére.

A lap szerint óriási veszélyt hordoz a gazdaságra az, ha a kormány bukása esetén ezek a cégek elveszítik állami megrendeléseiket, és a hitelek visszafizetését nem tudják teljesíteni, ugyanis ez esetben magukkal ránthatják a többi hitelest is. 

A cikk emlékeztet, hogy Orbán 2010 után ambiciózus lépéseket tett egy új gazdasági rendszer megteremtésére, amelynek egyik összetevője, hogy a pénzintézetek fele magyar kézbe kerüljön - ez a folyamat, a külföldi bankok magyar tulajdonosok általi felvásárlása 2012 óta tart. 2019-re a tervezett jövőbeli szuperbankot alkotó pénzintézetek lojális tulajdonosok többségi tulajdonába kerültek, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank fúziója a célegyenesbe ért. Az áprilisi választási győzelemmel az „Orbánomics" banki projektje most már megállíthatatlan, és a cikkben megszólaló szakértők szerint akár sikeres is lehet, feltéve, ha a következő négy-öt évben állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot.