Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Extraprofitadó: a váratlan nyereségre kivetett adó nem tájidegen Európában

Access to the comments Kommentek
Írta: Tamas Fencsik
Orbán Viktor a Facebook oldalán jelentette be a kormányintézkedéseket
Orbán Viktor a Facebook oldalán jelentette be a kormányintézkedéseket   -   Szerzői jogok  Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a következő két évben extraprofitadóval sújtja egyes gazdasági ágazatok szereplőit. A bejelentésre a tőzsde zuhanni kezdett. Csütörtökön az Egyesült Királyság hasonló lépésre szánta el magát. Az ország történetében harmadszor vetették be a windfall taxre keresztelt adónemet

„A kormány azért döntött az extraprofitadóról, mert vannak olyan szektorai a gazdaságnak, amelyek az inflációs környezetből profitálnak” – magyarázta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a kormány szerdai döntését, miszerint egyes ágazatoknál megadóztatják a váratlan nyereséget. Hozzátette, hogy ezt az adót a rendes különadókon felül szedik be, és hogy  úgy véli, a döntés nem borítja fel az üzleti terveket, csak a fölötte lévő „meglepetésszerű” profitot vonja el. A piac viszont közel sem reagált ilyen könnyedén, mint ahogy a bejelentés érkezett. 

Kedd

Néhány órával azután, hogy az új magyar kormány letette az esküt, és az országgyűlés megszavazta az alaptörvény tizedik, ide vonatkozó módosítását, Orbán Viktor miniszterelnök a tőle megszokott módon, ingujjban a Facebookon jelentette be, hogy az orosz-ukrán háború miatt a kormány aznap éjféltől veszélyhelyzetet hirdet. Orbán leszögezte: „A háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek, a világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és megvédjék a családok anyagi biztonságát.”

Orbán megjegyezte, hogy másnap tájékoztat az ezzel kapcsolatos kormánydöntésekről.

Szerda

Orbán Viktor ismét a Facebookon kommunikált. Közölte, hogy „a kormány úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot. Innen fizetjük majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.”

Hozzátette, hogy 

„kötelezni fogják a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy az ukrajnai háború miatt az emelkedő energiaárak és kamatok révén a bankok és multicégek extraprofitra tesznek szert, és hogy ebből kíván elvonni a kabinet. Később az is kiderült, hogy a kormány 2023-tól ismét bevezeti a reklámadót. 

A döntés bejelentését megelőzően az euró ára elérte a 390 forintos szintet, a bejelentés után pedig 395 forintig gyengült.

Reagált a tőzsde

Csütörtöki cikkében a portfolio.hu megjegyzi, hogy miként az várható volt, a befektetők azonnal és hevesen reagáltak Orbán bejelentésére, és szerdán rossz hangulatban folyt a tőzsdei kereskedés. A BUX-index 3 százalékot esett, csütörtökön pedig már a kereskedés első órájában 10 százalékos mínusz volt látható. A lap szerint később lenyugodtak a kedélyek és „mindössze” 4,4 százalékos mínuszban járt a tőzsde.

Megjegyzik: a háborús veszélyhelyzet kedd esti bejelentése óta egyes nagyvállalatok részvényei kimondottan nagyot estek, a piaci kapitalizációk tekintetében hatalmas visszaesések tapasztalhatók, élen az OTP-vel és a Mollal. A pénzügyi portál úgy számol, hogy eddig több mint 650 milliárd forintos ütést okozott Orbán Viktor bejelentése.

Mi az az extraprofit?

Erre a kérdésre maga Molnár László, a GKI Gazdaságkutató intézet vezérigazgató válaszolt az RTL Klub-nak. Elmondta, hogy ilyen fogalom a közgazdaságtanban nincs. Molnár nem csak az extraprofit miatt értetlenkedik, azt sem érti, hogy miért olyan ágazatokat különadóztat a kormány, melyek nyeresége egyáltalában nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól, és miért nem például a sikerágazatnak tekinthető építőipart.

Később kiderült, hogy mi az az extraprofit

A csütörtöki kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelősi miniszter az extraprofit fogalmát a bankrendszerre levetítve magyarázta, miszerint meg kell nézni, hogy mekkora volt az elmúlt években egy bank átlagos profitja, ezt össze kell hasonlítani a válság alatti profittal, és ami pluszként jelenik meg, az lesz az extraprofit. Nagy azt is közölte, hogy a telekommunikációs cégek ugrásszerű volumennövekedését elválasztották a természetes növekedéstől, és így határozták meg az extraprofitot, majd azt is hozzátette, hogy a légitársaságoknál jobban nő az utasok száma, mint azt várták volna.

A fókusz ezek szerint a váratlan nyereségen van. 

Valami hasonló történik az Egyesült Királyságban

Csütörtökön Rishi Sunak kincstári kancellár bejelentette, hogy úgynevezett “windfall tax”-et (száraz fordítással: váratlan adó) vetnek ki az energetikai cégekre, és így mintegy 5 milliárd font bevételhez juthat az ország. Az adót Sunak “Energy Profits Levy”-nek titulálta, tehát az energetikai ipar profitadójának.

Fotó: AP
Rishi Sunak a brit parlamentben beszél az újonnan bevezetett windfall taxről május 26-ánFotó: AP

A brit energiaipari cégek a rájuk kirótt különadónak köszönhetően a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizetnek.

A különadóval kapcsolatos hangok akkor erősödtek fel, amikor a BP és a Shell is váratlan nyereségnövekedésről számolt be. A windfall tax eleve azokat a cégeket célozza meg, melyek valamilyen váratlan eseménynek köszönhetően magasabb nyereséget könyveltek el, mint előtte. Az energetikai cégekre ez jelenleg igaz: sokkal több pénzt kapnak az olaj- és gázkitermelésért, mint 2021-ben.

Sunak szerint az ország jelenlegi gazdasági helyzetében az újabb windfall tax ideiglenes bevezetése praktikus döntés, és Boris Johnson is elmondta, hogy jobb szereti, ha ezek a vállalatok inkább beruházásokat végeznek az országban, de a különadóra most akkor is szükség van. 

Az Egyesült Királyságban a windfall taxet először 1997-ben vetette be Tony Blair, majd 2019-ben ismét elrendelték. A 2022-es rendelkezéshez hasonlóan legutóbb az olaj- és gázipari cégekre vetették ki a különadót. 

Péntek: a pártokra is kivethetik az extraprofitadót

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető egy Facebookon-posztban pendítette meg, hogy ideje az ellenzéki pártoknak is beszállni a rezsivédelmi alap feltöltésébe. „A mi álláspontunk szerint ehhez az alaphoz hozzá kell járulniuk a pártoknak is legalább azzal a három milliárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években. Erre teszünk javaslatot jövő héten.” – jelentette be a kormánypárti politikus.

A hvg.hu megjegyzi, hogy olyan javaslatot készítenek elő ütemben, mely kötelezi a pártokat a befizetésre. Eszerint az várható, ami a korábbi, a járvány elleni védekezésre létrehozott alapnál is történt: egy szimpla rendelettel a pártoknak járó állami működési támogatás jelentős részét elvonják, és így már nem is folyósítja nekik azt az Államkincstár.