Háromszor annyit fizethet Magyarország az orosz gázért, mint Románia

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
ILLUSZTRÁCIÓ
ILLUSZTRÁCIÓ   -   Szerzői jogok  Bela Szandelszky/Copyright 2009 The Associated Press. All rights reserved   -  

Háromszor többet fizethetett az orosz gázért februárban Magyarország, mint Románia, az uniós tagállamok közül pedig a nyilvános adatok alapján egyetlen ország vásárolta csak drágábban a gázt: Litvánia. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest hétszer annyit fizet a kormány, mint 2021 ugyanezen periódusában - miközben nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen kedvező szerződést sikerült kötni az oroszokkal és hogy semmiképp sem akarják azt felbontani, mert az orosz gázról való leválás gazdasági "atombomba" lenne az ország számára.

Miközben a magyar kormány már az orosz-ukrán háború kitörése előtt az oroszokkal kialkudott kedvező gázszerződéssel kampányolt a Gazprommal kötött hosszútávú szerződés mellett, és a háború kitörése óta ez a narratíva még hangsúlyosabb lett, hazánk nemcsak a korábbiakhoz, hanem más országokhoz képest is nagyon sokat fizet az orosz gázimportért - írta meg a G7.

A lap számításai szerint februárban köbméterenként nagyjából 394 forintos átlagáron érkezett Magyarországra az orosz földgáz. Ez majdnem pontosan hatszor annyi, mint, amennyit a lakosság fizet, és több mint a hétszerese az egy évvel korábbi szintnek. Mint korábban kiderült, a Magyarországra érkező olcsó orosz gáz csak mítosz, februárra pedig az Oroszországból érkező import ára még a tőzsdei jegyzéseket is felülmúlta.

A gazdasági lap az Eurostat nyilvános adatai alapján 11 uniós tagállam esetében tudta meghatározni, hogy mennyi volt az adott hónapban az orosz importgáz átlagára - ezek alapján pedig februárban kizárólag Litvániában volt magasabb, mint Magyarországon. A régiós országok között a szlovének negyed-, a románok és a csehek pedig harmadáron vásároltak Magyarországhoz képest. A hazai ár az uniós átlagot bő negyedével haladta meg.

Mi magyarázza a magas árakat?

A magas árakat kétféleképp is lehet magyarázni: egyrészt a Gazprom országonként eltérő árképletet használ, tehát az egyes országoknak más és más módon határozza meg az aktuális árat, a szerződésekben az egyik tényező a piaci jegyzéshez képest meghatározott időeltolodás lehet. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az adott vevő minden negyedévben az előző kilenc hónap átlagárán vásárolhatott - valószínűleg így van ez a csehek, románok és szlovének esetében is. 

Magyarország azonban a jelek szerint az újonnan aláírt szerződés alapján két hónapos eltolódással kell számoljon - az árban tehát sokkal gyorsabban és hangsúlyosabban jelenik meg a tőzsdei jegyzések változása. És miután az utóbbi időben a gázárak meredeken emelkedtek a gáztőzsdén, más országokhoz képest előbb szembesültünk az árak drasztikus emelkedésével.

A másik fontos eltérés az lehet, hogy mihez kötik az orosz gáz árát. A régebbi szerződéseknél még bevett gyakorlat volt az úgynevezett olajárindexálás, amikor a gáz helyettesítő terméke, a fűtőolaj jegyzéséből indultak ki. Mostanra ez a gyakorlat háttérbe szorult, és többnyire a tőzsdei gázár jelenti a viszonyítási alapot, elképzelhető azonban, hogy egy-egy szerződésben még legalább részben megmaradt a régi módszer. Ha ez így van, akkor az árak is kedvezőbbek.

Bár Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, "kedvező formulában" sikerült megegyezni az oroszokkal, jelen állás szerint ez nem teljesen igaz. Idővel változhat a helyzet, és előfordulhat, hogy ha a tőzsdei jegyzésárak esni kezdenek, akkor néhány hónap múlva mi kapjuk olcsóbban a gázt. Nemzetközi összevetésben azonban akkor sem várható kiugróan olcsó ár. 

Az elmúlt két évtizedet elnézve Magyarország mindig inkább a középmezőnyben volt, az uniós átlagot pedig folyamatosan meghaladta és a békeidő ellenére sem volt kiemelkedően olcsó az oroszoknál kialkudott ár.