Alighogy bejelentették csatlakozási szándékukat a NATO-hoz, a török elnök úgy nyilatkozott: nem látja pozitívan a svédek és finnek kérelmét és nem támogatja azt. Szakértők szerint mindez csak blöff: meglesz a támogatás, de az államfő cserébe biztosan kérni fog valamit.
HIRDETÉSBelpolitikai érdekek, a fegyverembargó feloldása, a kurdok elleni fokozottabb fellépés - több elmélet is felmerült, mi az, amiért cserébe Törökország mégsem vétózná meg Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Bár a NATO-ban valójában nincs lehetőség klasszikus vétóra, a török államfő mégis meg tudná akadályozni - de legalábbis késleltetni - a két ország felvételét. Az Euronews két szakértővel beszélt arról, mit akarhat Erdogan cserébe azért, hogy mégis hozzájáruljon a svédek és finnek csatlakozásához.
Alig hozta nyilvánosságra és nyújtotta be hivatalosan is NATO-csatlakozási kérelmét Svédország és Finnország az észak-atlanti szövetséghez, a török elnök, Recep Tayyip Erdogan már közölte is, hogy "nem látja pozitívnak" a két ország esetleges NATO-csatlakozását és ha kell, vétózni fog.
Erdogan legfőbb kifogása az, hogy Svédország és a többi skandináv állam támogatja a kurd milíciákat és más olyan csoportokat, melyeket Törökország terroristákként tart számon - de felhozta azt is, hogy a már NATO-tag Görögország a szövetségben betöltött helyét a török ellenében használja fel, Ankara pedig "nem akarja megismételni ugyanazt a hibát még egyszer". Az elnöki nyilatkozat után a török fővárosba induló svéd és finn delegációknak azt üzente: ha csak azért jönnek Ankarába, hogy őt meggyőzzék, nem kell fárasztaniuk magukat.
A NATO saját szabályzata szerint a döntéseket egyhangúan kell meghozni. Ezért a svédek és finnek csatlakozásához minden tagállam jóváhagyására szükség van. Ha Ankara tényleg akadályozni fogja a skandináv országok csatlakozását, az könnyen potenciális konfliktust eredményezhet a Nyugat és Törökország eddig sem minden feszültség nélküli kapcsolatában. Az Euronews a stockholmi egyetem török tanulmányok központjának igazgatóját, Paul Levin-t kérdezte arról, hogy értékeli a kialakult helyzetet.
Harci repülők és a fegyverembargó feloldása lehet a vétó ára?
Levin szerint a török elnök nagyszerű lehetőséget lát a kialakult helyzetben, például arra, hogy F-16-os gépeket szerezzen országának vagy hogy feloldassa azt az informális fegyverembargót, mellyel egyes nyugati országok Törökországot sújtják.
Törökországot ugyanis - NATO-tagság ide vagy oda - kirakták az F-35-ös amerikai gyártású harci repülővásárlási programból is, miután vásároltak az oroszok S-400-as védelmi rendszeréből. "Azután kezdődött ez, hogy megkapták Oroszországtól az S-400-asakat, ekkor hirdettek a NATO-tagok nem hivatalos embargót Törökország ellen. Lehet, hogy ennek feloldását akarja kieszközölni a vétó lebegtetésével" - mondta el Levin. - "Ha ez így van, mindez nem más, mint tárgyalási taktika, hogy biztosítsa a többi NATO-tagtól érkező fegyverszállítmányokat."
Hasonló véleményen van Sinan Ülgen, korábbi török diplomata, az isztambuli székhelyű think-tank, az EDAM igazgatója is. Szerinte Törökország célja a fegyverembargó feloldása (is) lehet - amit ő személy szerint legitimnek lát. "Nem nagyon védhető, hogy egy NATO-tagországra fegyverembargót vetnek ki, pláne, ha az egy a csoportban lévő másik szövetségestől, adott esetben Svédországtól származik" - mondta Ülgen az Euronews-nak.
A kurdokkal szembeni fellépés is lehet a vétó ára
Levin szerint azonban nem biztos, hogy valóban ezt akarja elérni Erdogan. "Van okunk azt feltételezni, hogy a törökök valódi problémája nem is a fentiek, hanem a PKK, a Kurd Munkáspárt ügye, miután a PKK és a kurd milíciák által jelentett fenyegetés most a legnagyobb biztonsági kockázat Törökországban".
Bár a törökök után Svédország volt az első országok egyike, mely a PKK-t terrorszervezetként ismerte el, Svédország mégsem osztja a törökök kurdellenes nézetét.
"A nyolcvanas években volt pár gyilkosság Svédországban, melyeket a PKK-hoz kötöttek, így a párt felkerült a veszélyes szervezetek listájára és a mai napig ott is van. A PKK-t terrorszervezetként tartják nyilván és nem cselekedhet szabadon" - mondta Levin. Mindeközben Svédországban óriási kurd diaszpóra is él, melyet a PKK semmilyen módon nem irányít. Miután Svédország Európa egyik legnagyobb célországa a menekültek számára - különösen azoknak, akik politikai elnyomás elől menekülnek - Levin szerint valószínűtlen, hogy a svéd kormány megváltoztatja a kisebbségek szabadságjogaival szembeni álláspontját a NATO-tagságért cserébe.
Levin szerint elég csak megnézni, mit mondott maga Erdogan. "Egyértelműen ellenérzést kelt benne, hogy Svédországban jelen van a PKK. Ez a hivatalos panaszuk. Én azt gondolom, tényleg ez lehet a fő gondjuk, miután Törökországban a PKK jelenti jelenleg a legnagyobb biztonsági kockázatot. És most, hogy Svédország csatlakozni akar a NATO-hoz, egyszerűen csak élni akarnak ezzel a hirtelen támadt lehetőséggel és rá akarják venni Svédországot, hogy tegye meg, amit kérnek tőle.
Ülgen szerint Törökország azt várja el a svédektől, hogy legyenek aktívabbak a PKK ellenében, melyet az EU is terrorista szervezetként tart nyilván. Szerinte a kurdokkal szembeni fellépés Törökország számára túlmutat az alapvető jogok kérdésén.
"Nyilvánvaló, hogy Svédország nagy jelentőséget tulajdonít az alapvető szabadságjogoknak saját alkotmánya és politikai kultúrája miatt. Törökország épp ezért nem azt fogja kérni tőlük, hogy szigorítsák meg ezeket, hanem azt, hogy lépjenek fel aktívabban velük szemben, ne támogassák többé a kurd milíciát, ne szállítsanak nekik fegyvereket és főleg ne támogassák őket nyilvánosan. Ők ezt az egész helyzetet csak a terrorizmus elleni küzdelem fényében tudják nézni, és ez számukra túlmutat a szabadságjogokon."
Nem vétóznak, de cserébe kérnek majd valamit
Sinan Ülgen "Nem hiszem, hogy Törökország blokkolni fogja a tagságukat, én úgy gondolom, inkább kérnek cserébe valamit.
Levin szerint a fentieken kívül már magyarázatok is lehetnek. "Nem feledkezhetünk meg a belpolitikáról sem. Jövőre választások jönnek Törökországban, elméletileg 2023 nyarán, de lehet, hogy még korábban. Erdogan jelenleg nem túl népszerű a közvélemény-kutatások szerint. Úgy tűnik, veszteni fog - ha csak nem sikerül valami olyat tennie, ami a szélesebb török társadalom szemében is jól veszi ki magát."
A finn elnök bizakodó, az EU minden tagállama támogatja a csatlakozást
Az EU minden tagállama támogatja a svéd és finn NATO-csatlakozást - ezt maga az unió külügyi biztosa, Josep Borrell jelentette be az uniós külügyminiszterek tanácsára menet.
"Biztos vagyok benne, hogy minden tagállamtól erős felhatalmazást kapnak [a NATO-csatlakozás kérdésében], miután ez erősíti az európai egységet és erősebbé tesz minket" - mondta, majd hozzátette: reméli, hogy a NATO felül tud majd kerekedni a török aggályokon.
A finn elnök, Sauli Niinistö szerint országa és Svédország is megállapodást fog elérni a törökökkel. A svéd parlamentnek tartot beszédében Niinistö úgy fogalmazott: Törökország nyilatkozatai az elmúlt napokban nagyon gyorsan változtak és egyre erősebbek lettek. "De biztos vagyok benne, hogy az építő párbeszéd segítségével meg fogjuk tudni oldani ezt a szituációt."