Dánia addig is segítséget ígér Finnországnak és Svédországnak, amíg tart a belépési folyamatuk a NATO-ba, és a kollektív védelem még nem alkalmazható.
HIRDETÉSJelentős változást hoz Európa geopolitikai helyzetében, ha Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Mindkét skandináv állam számára elsődleges fontosságúvá vált a csatlakozás.
"Svédország és a svéd nép biztonsága szempontjából ez a legjobb döntés, méghozzá úgy, hogy Finnországgal közösen lépünk be" - jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.
Malena Britz biztonságpolitikai elemző szerint a svédek fenyegetettségérzete megváltozott az ukrajnai orosz invázióval. "A háború rávilágított az orosz erők brutalitására, ami növelte a félelemérzetet. A svédek attól is tartanak, mi fog történni azután, hogy az ukrajnai háború véget ér" - mondta a stockholmi védelmi egyetem vezető kutatója.
A bővítést az összes NATO-tagországnak ratifikálnia kell. Törökország azonban erre nem hajlandó, amíg Svédország és Finnország nem foglal egyértelműen állást a kurd fegyveresekkel szemben, akiket Isztambul terroristáknak tart.
Dánia addig is kétoldalú segítséget ígér skandináv szomszédai számára, amíg a NATO kollektív védelemről szóló cikkelye még nem alkalmazható.
"Készek vagyunk minden tőlünk telhető módon segíteni, ha a két országot fegyveres támadás érné a felvételig tartó időszakban" - közölte Mette Frederiksen dán kormányfő.
A finneknél az utóbbi néhány hétben 75 százalékra, a svédeknél 50 százalékra nőtt a NATO-csatlakozást támogatók aránya.
"Eddig teljesen ellene voltam, ám az orosz invázió megváltoztatta a véleményemet. Már nem érezzük magunkat olyan biztonságban, mint korábban" - mondta el egy svéd nő.
Putyin orosz elnök egyelőre úgy reagált a NATO-bővítés tervére, hogy az nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának nincs problémája Finnországgal és Svédországgal. Hozzátette azonban, hogy ha az észak-atlanti szövetség katonai támaszpontokat vagy felszerelést telepít bármelyikbe is, arra a Kreml már válaszolni fog.