NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Erdogan nem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását sem

Erdogan a belgiumi NATO-csúcson, március 24-én
Erdogan a belgiumi NATO-csúcson, március 24-én Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A török elnök egyértelművé tette, hogy nem ért egyed sem a sév,d sem a finn NATO-csatlakozással - a skandináv országokat egyenesen "terroristaparadicsomnak" titulálta.

HIRDETÉS

Nem támogatja Svédország NATO-csatalkozását Recep Tayyip Erdoğan török elnök - ezt ő maga  mondta el nem sokkal azután, hogy Svédország nyilvánosságra hozta azt a biztonsági jelentést, mely az ország esetleges NATO-csatalkozásának következményeit vizsgálta. A svéd külügyminiszter és védelmi miniszter szerint nem valószínű, hogy Oroszország érdemben reagálna az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez kapcsolódásukhoz, de ha mégis, ők "készen állnak rá".

"Nem látja pozitívnak" Recep Tayyip Erdogan török elnök Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozását, és NATO-tagként országa vétóval élhet felvételük ellenében - jelentette be az államfő pénteken.

"Közelről követjük a Svédországot és Finnországot érintő fejleményeket, de nem vagyunk kedvező véleménnyel az ügyben" - mondta Erdogan riportereknek. 

A török államfő álláspontja alátámasztására azzal érvelt, hogy Svédország és a többi skandináv állam támogatta a kurd milíciákat és más olyan csoportokat, melyeket Törökország terroristákként kezel. Emellett azzal vádolta meg Görögországot, hogy a szövetségben betöltött helyét Törökország ellen használja fel, Ankara pedig "nem akarja megismételni ugyanazt a hibát még egyszer".

Bár a politikus nem mondta ki nyíltan, hogy blokkolni fogja a két ország felvételét a NATO-ba, de miután a szövetség minden döntését a tagok egyetértésével hozza, ez azt jelenti, hogy a 30 tagország mindegyike potenciális vétóval élhet azzal kapcsolatban, ki csatlakozhat.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a finnek és svédek csatalkozásával kapcsolatban korábban azt mondta: amint formálisan is jelentkeznek a világ legnagyobb védelmi szövetségébe, tárt karokkal várják majd őket. Több NATO-tisztviselő is megerősítette, hogy a felvételi procedúra "pár hétbe" telhet - de elismerték, hogy a csatlakozás ratifikálása a tagállamok részéről akár fél évig is eltarthat.

A svédek vasárnapig hozhatják nyilvánosságra, hogy a finnek után ők is beadják-e kérelmüket

A svéd kormány pénteken hozta nyilvánosságra biztonsági jelentését, milyen hatásokkal járna az ország NATO-hoz való csatlakozása. 

A dokumentum nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlást a csatlakozás mellett vagy ellen, de várhatóan az abban rögzített érveket veszik majd alapul a döntés meghozatalakor. A kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét.

Az esetleges NATO-tagság kérdését vizsgáló biztonsági jelentésben megállapították: Svédország sebezhetőbbé válik, ha egyetlen olyan északi ország marad, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ugyanakkor annak a kockázata is fennáll, hogy Oroszország megtorló lépést tesz, ha Stockholm beadja csatlakozási kérelmét - jegyezték meg a parlamenti jelentésben. Ilyen lépések lehetnek a kibertámadások, a hibrid támadások, a svéd légtér vagy határ megsértése, esetleges atomfegyverekkel való fenyegetés.

A svéd külügyminiszter szerint a jelentés alapján a NATO-tagság stabilizáló hatású lenne, és a Balti-tenger körüli országok javát szolgálná, meggyőződésük szerint pedig Svédországot nem érné katonai támadás, ha benyújtaná csatlakozási kérelmét. Ha Oroszország mégis reagál, Svédország "készen áll bárminemű ellenválaszra" - tette hozzá Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter.

Finnország csütörtökön jelentette be, hogy formálisan is kérelmezi felvételét a katonai szövetségbe. A lépés közvetlen következménye az ukrajnai orosz inváziónak és az európai biztonsági helyzet ebből eredő változásának. A Kreml kezdettől fogva válaszlépésekkel fenyegette meg a két északi országot, közölték, hogy Oroszország "kénytelen lesz válaszlépéseket tenni saját biztonsága érdekében", így például mérlegelik atomfegyverek telepítését a balti államok közvetlen szomszédságába.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Svéd diplomaták utaznak Törökországba

A Finnországba tartó gáz nem, az áram azonban leáll az oroszok szerint

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását