Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A drágulás még évekig eltarthat Magyarországon, de nem csak az ukrán háború miatt

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
Kezdődik a permetezés
Kezdődik a permetezés   -   Szerzői jogok  Euronews   -  

A koronavírus-járvány miatt már két éve hiány, így drágulás tapasztalható az élelmiszerpiacon. Az ukrajnai invázió, és az emiatt Oroszországra kivetett szankciók csak tovább rontott a helyzeten. Magyarország csak néhány száz kilométerre fekszik a harcoktól, mégsem ez a rekord infláció közvetlen oka. A mezőgazdasági termékek ára világszerte rohamosan növekszik, mi csak elszenvedői vagyunk a trendnek. Ezt a két tanulságot vonhatjuk le az elmúlt hónapok történéseiből.

A föld, amiért mindenki harcol

Az ukrán mezőgazdaság állapota különösen fontos az európai élelmiszerbiztonság szempontjából. De vajon miért? Erre a kérdésre Braunmüller Lajos, a Portfolio agrárszakértője adta meg a választ.

Ukrajna a világ egyik legtermékenyebb területe a természeti adottságai miatt. Először is nagyon jó minőségű földje van, ami szántóföldi termelésre alkalmas. Ezt csernozjomnak hívják, ez egy fekete színű föld, aminek nagyon magas az ásványi anyag tartalma, jó a szerkezete és ez kvázi végtelen mennyiségben áll rendelkezésre. 42 millió hektáron lehet gazdálkodni, ez nagyjából a tízszerese a magyar termőföldeknek.

Ukrajna gigantikus méretekben takarított be a háború előtt. Kukoricából 30, búzából 25, napraforgómagból pedig 20 millió tonna felett termelt. Ráadásul ezekben a szektorokban Oroszország is fontos szereplő volt.

Euronews
Oroszország és Ukrajna részesedése az agrárexportbólEuronews

Ebből a táblázatból is látszik, hogy Ukrajnából származott a világszerte importálható kukorica 13 százaléka, árpa 11 százaléka és repce 10 százaléka. A napokban fejeződtek be a tavaszi munkálatok, és 7 millió hektárt sikerült bevetni, ez 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés legfőbb oka, hogy a gazdák elmenekültek vagy fegyvert ragadtak, és a szántóföldek alá vannak aknásítva. 

Ráadásul nem csak az idei termény szenvedi meg a harcokat, hanem a tavaly beraktározott termésnek egy jelentős része is. Hatalmas készletek nem tudtak kijutni Ukrajnából, mert az oroszok lebombázták a főbb tengeri kikötőket. Jelenleg vasúton próbálják meg eljuttatni a terményeket Nyugatra, de ez nem csak lassabb és körülményesebb, de a különböző nyomtávok miatt macerásabb és drágább is. Az átpakolás - például Záhonynál - jelentősen növeli a menetidőt. 

Magyarországon minden drágul, és drágulni is fog

A takarmánynövények és az étolaj ára idén megduplázódott hazánkban, annak ellenére, hogy ezekből Magyarország még kivitelre is tud termelni. Ebből is látszik, hogy a magyar gazdáknak nincsen ármeghatározó erejük a világpiacon.

Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH kedd reggel. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül. 

Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt és egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus gyorsulásról számolt be. Havi alapon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan. Ilyen dinamikát legutóbb a 2012-es áfaemelés idején láthattunk.

A vártnál magasabb áprilisi pénzromlás hatására könnyen lehet, hogy a következő hónapokban a banki elemzők és kutatóintézetek még feljebb emelik az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket. Éves átlagban a szakértők már 9% feletti inflációra számítanak, ami könnyen lehet, hogy közeledni fog a 10%-hoz.

A vállalati felmérések alapján további áremelésekre számíthatunk: egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI áprilisi felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. 

A drágulásnál is nagyobb gond a hiány

De miért duplázódott meg a paradicsom ára, ha nem is Ukrajnából érkezik? Ennek az az oka, hogy a gazdáknak többet kell költeniük a bérekre, a szállításra, a csomagolásra és a termelőeszközökre. Nagy István agrárminiszter szerint félő, hogy még a lekvárt sem lesz mibe eltenni.

Alapélelmiszerből dupla annyink van, mint amennyi az országnak szükséges. Az input anyagokkal vagyunk nagyon nehéz helyzetben. Csak, hogy egy példát mondjak: nemsokára jön a borsó szezon, amihez üveg kell. Jön a befőzési szezon, amihez üveg kell. És bizony az üvegimportunk nagy része Ukrajnából származik.

Vancsura Kornél a bácskai régió legnagyobb gazdaságát vezeti, idén az Év Agráremberévé választották. Neki az is nehezíti a munkáját, hogy már 2 évre előre kell gondolkodnia, mert a permetezőszerekért és erőgépekért is sorban kell állni. Inkább nem adja el használt traktorait, mert attól tart, hogy képtelenség lesz újakat beszerezni. Ráadásul az újabb modellek esetében alkatrészhiány is tapasztalható.

A műtrágya ára mindenre kihat

Mégis leginkább az üzemanyag-drágulás aggasztja a mezőgazdaság szereplőit. Az Oroszországot sújtó korlátozások miatt megnyolcszorozódott a földgáz ára, így majdnem négyszer lett drágább a műtrágya. Az már csak tetézi, hogy Oroszország, Belarusz és Ukrajna a világ műtrágyagyártásának a negyedét teszi ki, és Moszkva exportálja a létfontosságú ammónia-nitrát felét. Márpedig az orosz vezetés a szankciók miatt megtiltotta ezen anyagok kivitelét.

Magyarország egyetlen műtrágyaüzeme, a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 2020-ban még havonta 7 millió eurót fizetett a gázért, míg a márciusi számla 50 millió euró volt. Erre még rájön az EU-nak fizetendő szén-dioxid kvótadíj és a villanyfogyasztás. Ezek teszik ki a költségek 90 százalékát. Csont Dávid vezérigazgató-helyettes elismerte, hogy volt olyan pillanat, amikor már nem érte meg beindítani a gyártósorokat.

A háború kitörése után a gázárak 250 euró fölé mentek megawatt/óránként. Ezt úgy kell elképzelni, hogy február 16-án 65 euró volt a gáz, majd két napra rá 250. Emellett az ár mellett nem lehet gazdaságosan termelni. Vagyis termelni lehet, csak az a műtrágya eladhatatlan és már a gazdáknak sem éri meg azon az áron megvenni.

Csont Dávid is hangsúlyozta, hogy az árakat a nagy nyugat-európai gyártók határozzák meg, a Nitrogénművek csak követi a piacot.

Nem éri meg kockáztatni

Márpedig a műtrágya drágulása az agrárszektor összes szereplőjére kihat. Ráadásul az idei terméshez még a a tavalyi, olcsóbb műtrágyát használták, így a legnagyobb drágulás jövőre várható. A gazdáknak most hazardírozniuk kell. Vagy megveszik a drága műtrágyát a jobb terméshozam reményében, és aztán az árut emelt áron adják, vagy rábízzák magukat a természet szeszélyességére. Vancsura Kornél szerint azonban most már látszik, hogy sokkal gyérebb hozam várható azokban a gazdaságokban, amelyekben spóroltak a műtrágyával. Nem csoda, hiszen szakértők szerint a világ népességének mindössze a felét lehetne táplálni műtrágyázás nélkül. 

Euronews
magyar sertéstelepEuronews

Nem túrták ki a szerencsét

A legrosszabb helyzetben az állattenyésztők vannak, főleg a sertéságazat szereplői. Nekik ugyanis hónapokig kell táplálniuk a malacokat a méreg drága takarmánnyal. Csak úgy kerülhetik el a veszteséget, ha a húst mirelit vagy konzerv formában adják el. Az elemzők mégsem számítanak élelmiszerhiányra vagy éhezésre. Legrosszabb esetben egyes termékek nem mindig és mindenhol lesznek elérhetők.

Ezt szolgálja a magyar kormány döntése is, amely nem tiltja, de ellenőrzi az alapvető élelmiszerek exportját. Nagy István agrárminiszter emlékeztetett: amikor elkezdődött a háború a gabonaexport teljesen felborult a világban. Külföldi nagykereskedők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le és szállítottak volna ki. 

Magyarország kormánya meghozta azt a nagyon gyors és határozott intézkedést, hogy bejelentési kötelezettséghez köti a gabona exportját. Egy szabadpiaci gazdálkodásban senki sem tartotta nyilván azt, hogy mennyi az a készlet, ami egyáltalán rendelkezésre áll. Azért vezettük be ezt a nyilvántartást, hogy egyáltalán tudjuk mikor kell közbeavatkoznunk.

Bármilyen meglepő, a drágulásra az árstop is hatással van. A kormány több alapvető élelmiszer árát is befagyasztotta, a nagy üzletláncok pedig ezt a veszteséget más eladásokon próbálják behozni. Röviden: a tarja miatt lesz drágább a zokni. Minden mindennel összefügg.