Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Oroszország háborúja miatt kölcsönös egyezséget kötöttek a finnek és a britek

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Matrai
Boris Johnson brit miniszterelnök és Sauli Niinistö finn elnök aláírják a kölcsönös biztonsági egyezményt 2022. május 11-én
Boris Johnson brit miniszterelnök és Sauli Niinistö finn elnök aláírják a kölcsönös biztonsági egyezményt 2022. május 11-én   -   Szerzői jogok  Frank Augstein/ The Associated Press   -  

Biztonsági megállapodást kötött Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az egyezmény értelmében segítséget nyújtanak, ha támadás érné valamelyik országot. A most megkötött szerződéssel a britek biztosítják a finneket támogatásukról. Finnország jövő héten dönt arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz. Oroszország a lépésre úgy reagált: következményei lesznek, ha Helsinki a katonai szövetséggel társulna. A finn elnök ezt visszautasítja.

"Készek megtámadni egy szomszédos országot. Ha azt kérdezi, mi az oroszok véleménye a finn NATO-csatlakozásról... Nos, ha úgy döntünk, hogy belépünk a NATO-ba, azt mondanám Putyinnak, hogy 'nézzen a tükörbe, Ön okozta ezt' " - nyilatkozta a politikus a megállapodásról.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanezeket a biztonsági garanciákat ajánlotta Svédországnak is. A két északi országot aggasztja, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, emiatt újraértékelték a NATO-csatlakozás lehetőségét.

A brit megállapodás a felvételi kérelem és a teljes jogú tagság közötti, feltehetően katonailag sebezhető időszakot fedi le, mely akár 12 hónapig is eltarthat. Az egyezmény nem jelent azonnal biztonsági biztosítékot, hanem egy nyilatkozat, mely arról szól, hogy ha kérik, Nagy-Britannia segítséget nyújt számukra. 

A BBC-nek adott interjújában Johnson úgy fogalmazott: "Nagy-Britannia nem avatkozik közbe" a svéd parlament vitájába, melyben eldöntik hogy csatlakoznak-e a NATO-hoz. Hozzáfűzte, hogy ha a svédek a NATO-tagság mellett döntenek, Nagy-Britannia nagyban támogatni fogja elhatározásukat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az északi országok csatakozásáról azt nyilatkozta, hogy a szövetség "tárt karokkal" várja Finnország és Svédországot, s igyekszik "minimális késedelemmel" elfogadni felvételi kérelmüket.

"Úgy gondolom ez a megállapodás fontos, hozzunk bármilyen biztonságpolitikai döntést is a jövőben. Természetesen most is különböző lehetőségeket vizsgálunk, valamint a parlamentben is folynak az egyeztetések a kormány és a parlamenti pártok között. Minden opciót tanulmányozunk, a NATO-csatlakozás is ezek között van" - mondta a svéd miniszterelnök.

Svédország és Finnország a britek ajánlatát nagy jelentőségűnek tartja a mostani nehéz időkben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az országok NATO-felvételével kapcsolatban kevésbé elismerően vélekedett. Ismét hangsúlyozta, ha bármilyen lépést tesznek, úgy Moszkvának a saját eszközeivel "újra egyensúlyba kell hoznia" a helyzetet.