Az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja szerint az ukrán háború mellett az emberek közönyössége, a status quo fenntartása iránti vágyuk és egyes országok ignoranciája akadályozza a klímacélok elérését. Pedig az idő vészesen fogy, és csak gyors intézkedésekkel várhatóak eredmények.
HIRDETÉSMinél tovább tart a háború Ukrajnában, annál katasztrofálisabb következményekkel jár a klímaváltozásra - mondta John Kerry, az amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja. A politikus szerint a glasgow-i klímacsúcson elért megállapodás aláírói súlyos akadályokkal állnak szemben, de még van esély arra, hogy betartsák az ott vállaltakat. Ehhez azonban nem csak a háború mihamarabbi befejezésére, hanem az emberek közönyösségének megszűnésére is szükség van.
Egy elhúzódó orosz-ukrán háború a klímakatasztrófa megakadályozása érdekében tett erőfeszítésekre is végzetes csapást mérhet - mondta el John Kerry, az amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja, korábbi külügyminiszter.
"Sok ország szenved az energiaválságtól, miközben sürgősen csökkenteniük kéne károsanyag-kibocsátásukat, hogy esélyünk legyen a globális klímacél elérésére, vagyis hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a globális felmelegedés" - mondta el Kerry. - Ha sokáig fog tartani [a háború], az egyértelműen nehezebbé teszi ennek a célnak az elérését."
A politikus szerint a glasgow-i Cop26-on elért megállapodás "súlyos akadályokba" ütközik, ha a jelenlegi geopolitikai helyzetben is meg akarják valósítani - de még van rá esély, hogy betartsák az ott vállaltakat, ha a következő fél évben sikerülne felgyorsítani a folyamatot.
"Ez nem könnyű, de nem szabad feladni" - mondta a Guardian-nek. - "Nem várt akadállyal találkoztunk: a háborúval, ez pedig olyan szereplők szerencsétlen és veszélyes felbukkanásához vezetett, akik ellenérdekeltek a cél elérésében. Rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk ezt visszafogni és haladni a folyamattal."
"Én úgy gondolom, jó eredményeket tudnánk elérni. De minél tovább tart a háború, annál nehezebb lesz ezt elérni. Sok tudós úgy gondolja, hogy már most is a 1,5 fok határán vagyunk. Bármi, ami késlelteti a klímaválság megoldását, csak akadály" - tette hozzá.
Eljött a "most vagy soha" pillanat
A világ vezető klímakutatói szerint eljött a "most vagy soha" pillanat a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, ha el akarjuk kerülni a legrosszabb forgatókönyvet a klímaváltozás terén. A politikus szerint azonban van még remény.
"Az IPCC pár héttel ezelőtt azt mondta: le vagyunk maradva, nem tartjuk a tempót, amit kéne, miközben a gázkibocsátás csak nő. De még van idő, hogy megtegyük így is. Az én üzenetem az emberekhez tehát az, hogy ragadjuk meg azt az előnyt, amit a tudomány biztosít számunkra, mikor azt mondja: még van időnk, de csak ha nagymértékben felgyorsítjuk, amit teszünk. Nagyon jelentős mértékben fel kell gyorsítani."
Mint fogalmazott: az orosz-ukrán háború sok országot arra késztetett, hogy felülvizsgálja a fosszilis energiahordozóktól való függőségüket. "A Cop26 vállalásait soha nem hat hónapon vagy egy éven belül kellett volna teljesíteni, ezeket az ígéreteket 2030-ig tették. Egy hónapokig tartó fennakadást tudnunk kell kezelni."
Az amerikai gáz tisztább, mint az orosz?
A háború egyik legkárosabb következménye a klímaváltozásra nézve az, hogy azokban az európai országokban, ahol egyik percről a másikra kell(ene) átállni az orosz olajról vagy földgázról valami másra, ismét reneszánszát éli a szén. Az USA-ban sokan épp erre hivatkozva akarják késleltetni a zöld átmenetet, mondván: az európai helyzet is azt mutatja, hogy egy elkapkodott átmenet rosszabb, mint ha nem tesznek semmit.
Egy másik aggasztó járulékos következménye a háborúnak, hogy tovább emelkedtek a már korábban is magas energiaárak. A közgazdászok hosszú ideig azt gondolták, ha megadóztatják a szén-dioxid kibocsátást, egyszerűen elérik, hogy minden országban csökkentsék azt. Ez az elgondolás az elmúlt években azonban nem igazolódott be, és a hatósági áras gáz- illetve energiakereskedelmet tekintve nem kizárt, hogy soha nem is tér vissza az energiapolitikába.
Kerry azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok növelni fogja földgázkitermelését, még ha ez ellentétes is a vállalt klímacélokkal, mert így tud segíteni szövetségeseinek kiváltani az Oroszországból érkező fosszilis energiahordozókat. Szerinte az Egyesült Államokban kitermelt gáz előállítása alacsonyabb károsanyag-kibocsátással jár, mint az oroszországi gázkitermelés, mert az amerikai kitermelők hatékonyabb módszerrel dolgoznak. Az amerikai gáz rövidtávú megoldást biztosít, míg az országok át tudnak állni teljesen megújuló energiára. "A földgáz mindig is része volt a szennyezőbb fosszilis üzemanyagokról az új energiagazdálkodásra való átállásnak" - tette hozzá.
Kínától és Indiától új, szigorúbb klímacélokat várnak
A következő klímacsúcsig már csak hat hónap maradt. A Cop27-et Egyiptomban rendezik meg és Kerry szerint a legnagyobb figyelem a G20-ra, a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő csoportra irányul majd, miután ők a felelősek a globális károsanyag-kibocsátás nyolcvan százalékáért. Azok a tervek, melyekkel ezek az országok előálltak a tavalyi klímacsúcson, nem voltak megfelelőek, hogy elérjék a 1,5 Celsius-fokos célt, így idén novemberben ennél szigorúbb vállalásokkal kell előállniuk.
Kerry arról számolt be, hogy több ország nem fogja tudni tartani a kitűzött célokat, ideértve Oroszországot is, mely az egyik legnagyobb fosszilisenergia-előállító. Véleménye szerint más országok eközben "közönyösek" voltak a károsanyag-csökkentés ügyében, vagy egyenesen érdekükben állt nem betartani azt.
"Nem a háború az egyetlen dolog, ami a klímacélok minél hamarabbi elérését akadályozza - egyes országokban a rendkívül sajnálatos közöny, másokban a dezinformációk terjedése, de leginkább az emberek hozzáállása, miszerint minden jó úgy, ahogy van: ezek a legnagyobb problémáink."