A rasszizmussal vádolt magyar nő esete Brazíliában: a faji előítélet kiirthatatlan világjelenség

HIRDETÉS

A rasszizmus sértettjeiben kitörölhetetlen nyomot hagy a megalázás. Néha a bántalmazók vagy a sértés elkövetői is a legszívesebben visszafordítanák az idő kerekét. Néhányan közülük nagy valószínűséggel nem esnének újra abba a kísértésbe, hogy faji alapon különböztessék meg embertársaikat. „Nem vagyok szívtelen, gyermekeket rugdosó rasszista operatőr” – üzente utólag László Petra, aki 2015-ben egy szír férfit gáncsolt el a határon, miközben az gyermekével a karjában keresett oltalmat. Néhány napja újra egy magyar nő került a brazil média híreibe, mert egy felvétel szerint megsértette fekete utastársát. Az eset nagy port kavart a vegyes etnikumú, legnagyobb dél-amerikai országban. A szélsőséges esetek ellenére – rasszizmus tekintetében – Magyarország nem tartozik a nemzetközi mezőny élbolyába.

„A hajad valamilyen betegséget terjeszthet” – sajtóbeszámolók szerint ezt mondta egy fehér nő a São Paulo-i metróban egy mögötte ülő utastársának, akit talán arra is megkért, hogy üljön tőle egy kicsit távolabb. A fehér nőt utóbb Vajda Ágnesként, a magyar konzulátus asszisztenseként azonosította a brazil sajtó.

A fehér nő felszólítását rasszista sértésként értelmezte a fekete nő, Welica Ribeiro, a szóváltásra pedig fivére is felkapta a fejét. Jhonantha filmezni kezdte a történteket, a felvétel pedig utóbb viharos sebességgel kezdett terjedni a közösségi médiában.

A vita nem csillapodott, sőt egyre hevesebbé vált, amire már a többi utas is felfigyelt. Mire a szerelvény az Ana Rosa állomásra ért, teljesen elszabadultak az indulatok.

„Rasszista, rasszista!” – skandálta a tömeg kórusban. A fehér nőt a biztonsági őröknek és a rendőröknek kellett kimenekítenie az állomásról.

A feltételezett rasszizmusra nyers volt a válasz.

„A szukát a rendőrség kísérte a rendőrőrsre. Kár, hogy nem tudtam megörökíteni az arcát (azt mondták, hogy gringa, azaz fehér)” – írta egy nő a Twitteren.

A szócsata, amit a szemtanúk és a helyi sajtó egyértelmű rasszizmusnak minősít, hatalmas felháborodást váltott ki az aluljáróban.

Valaki azt írta: „Egy nő, nyilvánvalóan egy gringa (fehér), azt állítja, hogy rosszul lesz, ha egy fekete ember hozzáér. A lakosság reagál, és a nőt letartóztatják!”

A rasszizmus komoly dolog, és a helyszínen kell küzdeni ellene – tette hozzá.

Miután a szemtanúk is megerősítették a fekete nő által közölteket, már a szerelvényben a fehér nőre támadtak az utasok. Rasszistának hívták Vajda Ágnest, aki csak azután tudta elhagyni a metrót, hogy rendőrök és biztonságiak kísérték el.

Jhonantha és Welica Ribeiro – néhány általuk korábban nem ismert tanú kíséretében – azonnal Campo Belóba mentek, és rendőrségi feljelentést tettek. A hírek szerint az ügyben a São Pauló-i rendőrség indít vizsgálatot.

A „faji demokrácia” országa

A 215 milliós Brazília lakosságának több mint egyharmada afrikai származású vagy kevert fajú ember. A népes fekete lakosság ellenére Brazília volt a nyugati félteke utolsó országa, ahol csak 1888-ban törölték el a rabszolgaságot. Azóta Dél-Amerikai legnagyobb és legnépesebb országa büszkén nevezi magát „faji demokráciának”, amit eredetileg Gilberto Freyre brazil szociológus fogalmazott meg 1933-ban megjelent Casa-Grande & Senzala, magyar fordításban Az urak és a rabszolgák című művében.

A rasszizmus a brazil diszkriminációellenes törvények értelmében bűncselekmény.

Az ötvenes években fogadták el, miután korának jeles amerikai táncosnője, Katherine Dunham és truppja Brazíliában turnézott. Történetesen épp São Paulóban, az amerikai üzletemberek körében népszerű és előkelő Hotel Esplanadában azonban sötét bőrszínükre való tekintettel nem kaptak szobát. Az Egyesült Államokban elismert és népszerű művész gondoskodott arról, hogy a faji megkülönböztetés esete kellő publicitást kapjon.

A botrány – ugyanúgy, mint a mostani – nagy port kavart a sajtóban. Egy évvel később, 1951-ben fogadta el a brazil parlament az úgynevezett Afonso Arinos-törvényt, amely a nyilvános helyeken történő faji megkülönböztetést bűncselekménynek minősíti Brazíliában.

Ennek ellenére az eltelt hét évtizedben a rasszizmust nem sikerült kiszorítani, és időről időre visszhangot váltanak ki a botrányok. A São Paulo-i metróban történt eset nem elszigetelt.

Luis Fernandes Jr. posztgraduális hallgató, a nyugat-afrikai Bissau-Guineából költözött néhány éve a brazíliai Salvadorba tanulni. Azért választotta ezt a várost, mert lakossága többnyire fekete, így abban reménykedett, hogy talán ő is beolvad a tömegbe. De itt sem hagyták békén.

HIRDETÉS

Miután egy boltban egy hátizsákot vett, amit hitelkártyájával fizetett ki, betért egy közeli mosdóba, ahová két biztonsági őr követte. Azzal vádolták meg minden bizonyíték nélkül, hogy ellopta a hátizsákot.

Fernandes dühösen tért vissza a boltba, és azt harsogta, hogy csak a bőrszíne miatt szabadították rá a biztonságiakat. Fekete aktivisták szerint az ehhez hasonló incidensek gyakoriak Brazíliában. Fernandes azonban nem volt rest, és több százezer dollárra perelte a boltot – jelentette az NPR. Az amerikai közszolgálati rádió egy másik, hasonló esetről is beszámolt. Annak az egyik „hőse” H. L. Thompson, a New York-i Bronxból származó afroamerikai zenei producer.

A Hiltonban gyakori vendégként megannyi kedvezményre és kiváltságra jogosító, gyémántjelzésű hűségkártyája volt, mégis türelmesen várt a sorára a riói szállodában a bejelentkezésnél, amikor egy brazil nő és egy német férfi fürdőruhában elviharzott mellette, és soron kívül indultak a recepcióhoz. Amikor tiltakozni próbált, ellene fordultak.

Thompsont már az is felháborította, hogy a párbeszéd elején az elfogadhatatlan n-betűs kifejezéssel szólították, aztán a nő még cibálni is kezdte. A német férfi odafordult, erre a kiborult amerikai egyszerűen kiütötte.

Thompson utólag azt mondta: gyors önvédelmi reakció volt. A rendőrség a szállodai felvételek alapján kivizsgálta az ügyet, amit azzal a javaslattal továbbított az ügyészségnek, hogy a pár ellen rasszizmusért, az amerikai ellen pedig testi sértés miatt emeljen vádat.

HIRDETÉS

A nyugat-afrikai diák, Fernandes és az amerikai Thompson egyaránt azt állítják, hogy elárasztották őket a támogató üzenetek, bár néhányan bírálták Thompsont a kiütés miatt.

A diszkrimináció ellenes brazil törvények egyébként 6-12 hónapos elzárást, illetve pénzbüntetést irányoznak elő a kihágás, szabálysértés vagy bűncselekmény mértékétől függően.

„Milyen világban élünk?”

A magyar külügyminisztérium kérdésünkre megerősítette, hogy a minapi incidensbe keveredett nő a São Paulo-i misszió alkalmazottja. Nevét nem említették.

„Az érintett hölgy Magyarország Sao Paulo-i főkonzulátusának helyi alkalmazottja. Külképviseletünk folyamatos kapcsolatban áll és együttműködik a hatóságokkal, a folyamatban lévő eljárásról további tájékoztatást nem adhatunk” – válaszolta a Sajtó Főosztály.

Azt kérdeztük még, hogy mi a hölgy, illetve a Külügyminisztérium álláspontja a történtekről; illetve, ha beigazolódik, hogy rasszista indítékú volt az eset, mi lesz a következménye?

HIRDETÉS

Általános kérdésként tudakoltuk, hogy külhoni szolgálat előtt a Külügyminisztérium felhívja-e a kiküldetés előtt az alkalmazottak figyelmét, hogy egyes térségekben, országokban melyek azok az érzékenyebb, a vendéglátó országban kevésbé tolerált kérdések, amelyeknek a megítélése más, mint idehaza – de ezeknek a kérdéseknek egyikére sem kaptunk választ.

Hasonló tartalmú e-mailt küldtünk a São Paulo-i rendőrségnek, amelyben azt tudakoltuk, hogy indítottak-e vizsgálatot az ügyben, és ha igen, hogyan minősítették a történteket.

Azt is kérdeztük, milyen következményekkel járhat egy rasszistának minősített incidens, de nem kaptunk választ.

A sértett, Welica Ribeiro, rendőrségi feljelentése után azonban kijelentette: reméli, hogy a „fehér nőt felelősségre vonják”.

„Érzelmileg teljesen kiégtem” – nyilatkozta a TV Globo, a legnagyobb brazil tévétársaság egyik műsorának vendégeként. Ugyanakkor szavai szerint meghatotta a reakció, és annak a sok embernek a támogatása, amit már a metrón érzékelt.

HIRDETÉS

„Szégyelltem, hogy ilyen helyzetbe kerültem” – mondta, és dicsérte bátyját, aki a védelmére kelt, utána pedig a metró többi utasa is. Jhonantha Ribeiro szerint a feljelentés és maga az eset országos horderejű.

„Nem könnyű a húgomnak. Nem tudunk jól aludni. [...] Ez nem maradhat így. Milyen országban élünk? Milyen világban élünk? Ez nem létezhet, ezt nem fogadhatjuk el” – mondta Welica testvére.

A Rio de Janeiróból származó Welica Ribeiro a Blue Line szerelvény egyik kocsijában ült fivérével és édesapjával, amikor az eset történt.

Welica is megismételte, hogy a mellette ülő szőke hajú fehér nő arra figyelmeztette: vigyázzon a hajára, mert „megfertőzhet valamilyen betegséggel”.

„Vigyázzon a hajával, mert nagyon közel van az arcomhoz, és megbetegíthet” – idézte a rendőrségen a fehér nő szavait.

HIRDETÉS

A rendőrségi jelentés szerint Vajda Ágnes azt mondta, hogy magyar, és öt éve él Brazíliában. A metrón rögzített beszélgetésből ítélve ez alatt az idő alatt egészen jól elsajátította a brazil portugált. Tagadta, hogy rasszista megjegyzéseket tett volna. Azt vallotta: „leült az ülésre, hogy távolabb kerüljön a nő hajától”, majd azt mondta Welicának: „Vigyázzon magára, mert ha valakinek valamilyen hajbetegsége van, talán elkaphatja”. Vajda Ágnes szerint ezt „célzásnak” szánta, és nem akart senkit sem megbántani.

Ezzel szemben egy szemtanú, Samuel Lopes azt állítja: a szőke nő, „cinikus arckifejezéssel” arra kérte a sértettet, söpörje le a haját róla, mert megfertőzheti.

A két állítás egy kicsit ütközik; a rendőrség feladata lesz a történtek tisztázása.

„Black man go back to Africa”

Magyarországon a szíriai menekülthullám és a kormány kommunikációja – amelyben a többi között azt állította, hogy a muszlim és az európai kultúra összeegyeztethetetlen, illetve, hogy a menekültek között iszlám szélsőségesek is megbújhatnak – gerjesztette az idegenellenességet. A faji alapon elkövetett támadások azonban korábban kezdődtek, más célponttal.

Romagyilkosságokként híresült el az egyértelműen cigányellenes, rasszista indítékkal követett elkövetett támadássorozat, amelynek 2008 júliusa és 2009 augusztusa között hat vétlen áldozata volt. A magyarországi kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata volt. A tettesek közül többen kapcsolatban álltak a debreceni bőrfejűekkel, indítékuk pedig az állítólagos megtorlás, illetve a lakosság romaellenességének a szítása volt.

HIRDETÉS

„Black man go back to Africa. Here is Hungary, not Africa” – ezt mondta egy elefántcsontparti menekültnek, Aziznak két bőrfejű Bicskén, 2013-ban, majd egyikük előbb pofozta, aztán ököllel kezdte verni a fejét. A rendőrök már a helyszínen előállították a két támadót, de egyetlen percet sem kellett rács mögött tölteniük. A vádiratban szereplő fajgyűlölet ellenére a bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki.

„Nehéz ép ésszel belátni, hogy egy ilyen bántalmazássorozat során, amikor bizonyítottan szélsőjobboldali, rasszista előéletű vádlottak üldöznek az egész városon keresztül egy fekete fiút, mégpedig csak azért, mert éppen ott volt és fekete a bőrszíne, a vasútállomáson a gyűlöleti motívum egyszerre csak elillan” – írta blogjában a sértett Azizt képviselő Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje, aki felülvizsgálatot kért a Kúriától. A testület gyűlölet-bűncselekménynek minősítette a történteket, súlyosabb büntetést szabott ki, és az egyik támadót börtönbe küldte.

Egy szegedi szabadtéri fesztiválon, 2015 nyarán egy volt börtönőr támadt társaival három egyetemistára, akik közül az egyiket – bőrszíne miatt – „büdös bevándorló”-nak nevezett. A fiú nem hagyta annyiban, azzal vágott vissza: „Jobban beszélek magyarul, mint ti”.

Egy Budapesten dolgozó külföldi, fekete állampolgárokból álló társaságot támadtak meg 2019-ben a villamoson a fővárosban. Agwaza Moses, a megtámadott társaság egyik tagja elmondta, hogy éppen indultak a villamossal, amikor egy feltehetően részeg ember ütni kezdi az ablakot az ülőhelyüknél.

Átszálltak egy másik villamosra, az ittas férfi azonban két társával makacsul követte őket. Alkoholos üvegeket dobált feléjük, végül az egyik feketét megkísérelte megütni. A megtámadott társaság – akiket az egyik pillanatban „kurva araboknak” tituláltak – ekkor hívta a rendőröket, a villamosvezető pedig leállította a járatot.

HIRDETÉS

Moses szerint a szakszerűen eljáró rendőrök gyorsan elfogták a támadókat. Azt azonban sérelmezte, hogy az utasok közül senki sem kelt a segítségükre.

A néhány kiragadott példa mellett az egyik legemlékezetesebb magyarországi eset azonban, csakúgy, mint São Paulóban, egy nőhöz köthető.

„Nem vagyok szívtelen, gyermekeket rugdosó rasszista operatőr. Nem szolgáltam rá sem az ellenem folyó politikai boszorkányüldözésre, sem a mocskolódó, sokszor halálos fenyegetésekre. Csak egy nő vagyok, egy azóta munkanélkülivé vált kisgyerekes anyuka, aki egy pánikhelyzetben hozott egy rossz döntést. Őszintén sajnálom” – üzente utólag nyílt levelében László Petra. A Jobbikhoz közeli N1TV operatőre 2015 szeptemberében rendőrök elől menekülő migránsokba rúgott bele Röszkénél. Először egy kisgyerekkel a karjában futó férfit – mint utóbb kiderült, egy Szíriában elismert fociedzőt – gáncsolt el, majd egy kislányba rúgott bele.

Az operatőrt elbocsátották, majd vádat emeltek ellene.

A Büntetőtörvénykönyv szerint ugyanis aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása/vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

HIRDETÉS

A bíróság bűnösnek találta, ugyanakkor próbaidőre bocsátotta László Petrát, aki 2015 szeptemberében elgáncsolta, megrúgta a menekülteket, miközben forgatott a magyar-szerb határon, Röszkénél.

Tavaly szeptemberben a labdarúgó világbajnoki selejtezőben, Budapesten a magyarok 4:0-ás vereséget szenvedtek az angoloktól.

A vendégek szerint a magyar drukkerek viselkedése kimerítette a rasszizmus fogalmát. A helyszíni tudósítók többször is hallották és látták, ahogy a magyar drukkerek a színesbőrű játékosokat heccelik majomhuhogással, bekiabálásokkal. A Sky News szerint elsősorban a fekete Raheem Sterling felé irányult a majmozás, miután hozzá került a labda, ráadásul meg is dobták a kilátóról, amikor megszerezte első gólját.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 200 ezer svájci frankos bírságot szabott ki, a magyar válogatott pedig két zárt kapus büntetést kapott.

Az MLSZ két évre eltiltotta a sportrendezvények látogatásától azokat a szurkolókat, akiket a biztonsági szolgálat – videofelvételek és egyéb bizonyítékok alapján – beazonosított a Magyarország-Anglia világbajnoki selejtezőmérkőzésen történt rendbontások elkövetőjeként.

HIRDETÉS

Magyarország nem tartozik a világ legrasszistább országai közé

A kirívó lehangoló példák ellenére Magyarország a rasszizmus tekintetében nem tartozik a világ élbolyába.

Önmagában a rasszizmus feltérképezése és mérése különleges feladat. Egyes országok köztudottan toleránsak és befogadók a különböző fajú, etnikumú és nemzetiségű emberekkel szemben. Mások kevésbé. A rasszizmus mérése kihívást jelentő változó. Sok országban nincsenek központosított rendszerek a rasszizmus eseteinek nyomon követésére.

Eközben meglepően sok ország még az állampolgárainak faji és etnikai hovatartozásáról sem vezet nyilvántartást, ami szinte lehetetlenné teszi az ellenük irányuló rasszista támadások azonosítását. Következésképpen a kutatók más módszerekhez, például személyes felmérésekhez folyamodnak. Jóllehet a rasszizmus nem tűnik szövevényes tulajdonságnak, egy egyszerű kérdőív alapján elég nagy kihívást jelenthet annak megállapítása, hogy egy személy rasszista-e vagy sem. Épp ezért az eredmények akár ellentmondásosak is lehetnek.

A U.S. News and World Report, a BAV Csoport és a Pennsylvaniai Egyetem 78 nemzetet vizsgáló tanulmányában évente készít tanulmányt a világ legélhetőbb, legjobb országairól. A kutatás csak tavalyelőtt, 2020-ban egészült ki a faji egyenlőségre vonatkozó kérdésekkel. A rasszizmus ugyanis a megkülönböztető faji egyenlőtlenség egyik alapvető oka. Ebből a szempontból, vagyis a faji egyenlőség szempontjából legrosszabb országok sorrendje: Katar, Szerbia, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, az Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia, Mianmar, Izrael, Ukrajna és az Egyesült Államok.

Egy másik módszertan szerint 61 országban 85 ezer embernek tették fel ugyanazt a kérdést: szívesen élnének-e más fajhoz tartozó szomszéd mellett. A jelentést a Washington Post tette közzé 2013-ban. A Business Tech viszont 2016-ban arra kérdezett rá, hogy az emberek voltak-e valaha tanúi vagy tapasztaltak-e személyesen rasszizmust. Önmagában egyik tanulmány sem tekinthető mérvadónak, kivált azért, mert a világ több mint 200 országából kevesebb mint egyharmadában folyt mintavétel. Összevonva viszont még jobb képet adhatnak a rasszizmus elterjedtségéről.

HIRDETÉS

Az idei évben, 2022-ben a legrasszistább 25 ország sorrendje: Bahrein, India, Libanon, Líbia, Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Palesztina, Ecuador, Dél-Korea, Kuvait, Malajzia, Irak, Jemen, Kirgizisztán, Nigéria, Pakisztán, Algéria, Hongkong, Thaiföld, Oroszország, Törökország, Ciprus, Japán, Marokkó és Egyiptom.

Téves a meghatározás, hogy a rasszizmus faji alapon történő ellenszenv kifejezése – állítja a Stanford Egyetem pszichológiai tanszékének egyik vezetője, aki az Egyesült Államokban vizsgálta az állapotokat.

„A rasszizmus a faji alapú előnyök rendszere. Ez egy hierarchia. Egy világjárvány. A rasszizmus olyan mélyen beágyazódott az amerikaiak elméjébe és az amerikai társadalomba, hogy gyakorlatilag lehetetlen kitörni belőle” – hangoztatta Steven O. Roberts, aki társaival hét tényezővel magyarázza a rasszizmus megjelenését. Ezek közül szerinte a passzivizmus vagy passzív rasszizmus a legalattomosabb, mert közömbös vagy tagadja a faji előnyök rendszerének létét.

„Az amerikai rasszizmus él és virul” – ezzel a felütéssel kezdődik tanulmánya.

A magyarországi kutatások elsősorban a romaellenességre és az antiszemitizmusra szorítkoznak.

HIRDETÉS