Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Két választás az Egyesült Királyságban: kijózanító pofon a konzervatívoknak

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Tanács
Boris Johnson brit miniszterelnök egy általánis iskolában 2022. május 6-án
Boris Johnson brit miniszterelnök egy általánis iskolában 2022. május 6-án   -   Szerzői jogok  Daniel Leal/AP   -  

Közel négyszáz önkormányzati képviselői helyet veszítettek el a brit konzervatívok a helyhatósági választásokon, miközben a történelem során először Észak-Írország parlamentjében a függetlenségpárti Sinn Féin kerülhet többségbe. Ugyan a konzervatívok rovására megerősödött a Munkáspárt, de sok helyen a torik képviselőhelyeit nem ők öröklik.

Két választást is tartottak pénteken az Egyesült Királyságban: helyhatósági választásokat országszerte, valamint az északír parlament tagjairól szólót. Különböző okokból ugyan, de mindkettő rendkívül kényelmetlenül alakult a kormányzó konzervatívok számára. 

A helyhatósági választásokon elveszített mintegy 400 helynek az is különös súlyt ad, hogy számos olyan önkormányzatot veszítettek el a torik, amelyeket generációk óta irányítottak, mint például Westminstert. Mindeközben fő riválisuk, a Munkáspárt kétszázhatvannal több helyet szerzett meg, mint az előző választáson,  különösen szembeszökő az előretörésük Londonban és az ország déli részén. Ugyanakkor a Keir Starmer vezette Labour nem örülhet felhétlenül, ugyanis az ország középső és északi részén nem vagy csak kicsit sikerült előrelépniük. 

Az ország tradicionálisan harmadik legnagyobb pártja, a Liberális Demokraták is köztel 190-nel több képviselői helyet szereztek meg, vagyis a konzervatívoktól elpártolók egy része inkább őket támogatta. Jelentős előrelépést könyvelhetett el a Skót Nacionalista Párt, amely hatvannal tudta növelni önkormányzati képviselőinek a számát. 

A szavazatszámlálás még folyik, de úgy tűnik, mindössze 35 település maradt tori kézen, míg a Labour 74-re növelte az általa irányított önkormányzatok számát. 

Földindulás Észak-Írországban

A jelenlegi állás szerint a protestáns Észak-Írországban egy katolikus, függetlenségpárti erőnek, a Sinn Féinnek (a szavazatok 29%-át szerezték meg) lesz többsége a belfasti parlamentben. Ez azt jelenti, hogy ők adhatják az Első Minisztert is, aki a párt elnökhelyettese, Michelle O'Neil lehet. A párt vezetője, Mary Lou McDonald már azt is mondta, hogy öt éven belül szerinte megvalósítható lenne egy népszavazás az egyesülésről Írországgal. 

Az eddig vezető Demokratikus Uniópárt (DUP, 21%) a második helyre szorult, a másik uniópárt, az Ulsteri Unionista Párt (11%) sem szerzett elég támogatást ahhoz, hogy az unionista pártok megőrizzék a pozíciójukat. A harmadik erő meglepetésre a centrista Szövetség lett, amely egyfajta harmadik utat képvisel Észak-Írországban, és nem elsősorban az Egyesült Királysághoz fűződő viszonyával határozza meg magát. 

Ugyanakkor Észak-Írországban a kormányt a győztes pártok közösen alakítják meg, és a Demokratikus Uniópárt  vezetője, Jeffrey Donaldson már at is közölte, hogy pártja addig nem támogatja az új kormány felállítását, amíg az Egyesült Királyság nem számolja fel a brexit-megállapodás következtében kialakított kvázi-vámhatárt Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között. Mivel ez nagyon nehezen teljesíthető kérés, akár több hónapos huzaviona is megelőzheti az új kormány felállítását, de az is felmerülhet, hogy új választásokat kell kiírni. 

Az északír fejlemények miatt azért is fájhat a brit konzervatívok feje, mert ezzel újabb lendületet kap a brexit után megindult folyamat, a királyság egyes részeinek önállósodási törekvései, ebbe az irányba mutat a Skót Nacionalista Párt előretörése is. 

Megint Boris Johnson fejét követelik

Maga Boris Johnson az eredményeket vegyesnek nevezte, ami nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a törvényhozási ciklus közepén járunk. Aláhúzta, hogy a konzervatívok néhány helyen nyereségeket is elkkönyvelhettek a korábbi eredményeikhez képest, és azt a következtetést vonta le, hogy az embereket közvetlenül érintő nagy problémákkal kell foglalkozni a jövőben. 

Ugyanakkor az egyértelmű tori vereség megint lendületet adhat Johnson pártbeli ellenzékének, akik a Partygate - Johnsont a rendőrség megbírságolta a COVID-szabályok megsértéséért, mert összejöveteleket tartottak kollégáival a koronavírus-járvány alatt a Downing Street 10-ben - óta próbálják a szükséges szavazatokat összeszedni a párton belül egy bizalmatlansági indítványhoz. 

Előjáték a törvényhozási választásokhoz

Az önkormányzati választásnak direkt politikai következménye nincsen, ugyanakkor egyfajta előrejelzésként szolgál a csak 2025-ben tartandó törvényhozási választásokra. A most kialakult kép azt mutatja, hogy a választók egy részének bizalma megingott a konzervatívokban, ugyanakkor ezek a szavazók csak részben áramlottak a Munkáspárthoz, amelynek vezetője, Keir Starmer ellen szintén a karanténszabályok megsértése miatt nyomoz a rendőrség. 

A torikat elsöprő hullám áldozatául esett helyi konzervatív képviselők arra panaszkodnak, hogy a növekvő megélhetési költségek és a miniszterelnökség szavahihetőségét kikezdő botrányok miatt nem lehetett a helyi témákat a kampány középpontjába állítani, és országos ügyekben folyamatos magyarázkodásra szorultak. A párt több prominens tagja is arról beszélt a médiának, hogy a megélhetési költségek növekedésének visszaszorítása lesz a 2025-ig terjedő időszak fő feladata, enélkül elképzelhetetlen lesz sikeresen kampányolni a törvényhozási választásokon. 

Ugyanakkor a Munkáspárt számára is vegyesek a kilátások a helyhatósági eredmények alapján: hasonló szereplés mellett 2025-ben csak a liberális demokratákkal együtt alakíthatnának kormányt.