A V4 országok közül hárman is egyetértenek abban, hogy 2023 végéig nem lehet leszakadni az orosz energiaellátásról.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság határozott fellépése Moszkvával szemben, határozott ellenállást váltott ki több EU-s országból is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy üzbég repülőtérről azt üzente: a magyar kormány jelenlegi formájában nem támogathatja az uniós szankciós csomagot, mert az lerombolná az ország energiaellátásának biztonságát.
A miniszter szerint ez nem politikai, hanem praktikus kérdés. Magyarország ugyanis a kőolaj kétharmadát és a gázkészlet 85 százalékát Oroszországból szerzi be. Ráadásul a magyar finomítók csak az orosz olajat tudják feldolgozni. Az átállásra nem elég másfél év.
A szlovák kormány szerint sem lehet sürgetni a leválást az orosz energiahordozókról, ezért 3 év türelmi időt és több uniós forrást kért.
,,Először is le szeretném szögezni, hogy nem igaz, hogy Szlovákia nem támogatja a szankciókat. Sőt mi eddig is minden EU-s intézkedést támogattunk. Aki azt mondja, hogy olyanok vagyunk mint Magyarország, az hazudik" - szögezte le a szlovák gazdasági miniszter, Richard Sulík.
A csehek sem kapkodnának. A miniszterelnök Petr Fiala elmondta: készek támogatni a legszigorúbb korlátozásokat is, de csak akkor, ha kapnak 2-3 évet az Oroszországot elkerülő olajvezetékek megépítésére vagy modernizálására.
A V4-ek ebben a kérdésben sem egységesek. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Varsóban megígérte az Európai Tanács elnökének, hogy bármilyen kezdeményezéshez csatlakozni fog, csakhogy térdre kényszerítse a Putyin rendszert. Hasonlóan vélekedett az osztrák kancellár is, aki türelmet kért népétől, amíg a részletek nem tisztázódnak.
A német pénzügyminiszter, Robert Habeck nem kertelt, és beismerte, hogy az orosz energiáról való leválás ellátási nehézségeket és drágulást fog okozni. De az EU akkor sem tűrheti el, hogy Moszkva diktálja a szabályokat.