Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A finnek nem építenek atomerőművet a Roszatommal, és ez csak a kezdet

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Flóri & Politico & MTI
A Fennovoima elnöke, Esa Harmala, és a konzorcium vezérigazgatója, Joachim Specht bejelenti a szerződésbontást 2022. május 2-án
A Fennovoima elnöke, Esa Harmala, és a konzorcium vezérigazgatója, Joachim Specht bejelenti a szerződésbontást 2022. május 2-án   -   Szerzői jogok  Roni Rekomaa/Lehtikuva   -  

A finn beruházók felmondták az orosz Roszatommal kötött szerződést, amelynek értelmében közösen építettek volna atomerőművet Finnországban.

A Fennovoima finn-orosz konzorcium finn tulajdonosai szerződést bontottak arra hivatkozva, hogy az orosz fél sorozatos késésben van vállalt határidőivel, és miután a tervek egyre jelentősebb csúszásban vannak, a beruházók szerint a Roszatom finn leányvállalata nem képes teljesíteni feladatát.

A Hanhikivi-félszigetre tervezett atomerőmű építési engedélyét az év végére várta a konzorcium, de a finn kormány az ukrajnai orosz invázió megindulása után "kénytelen volt felülvizsgálni a tervet", és a finn gazdasági miniszter azóta már többször is úgy nyilatkozott, hogy a kialakult helyzetben egészen biztos, hogy nem adják meg az engedélyt a beruházásra. Ezt a hétfői konzorciumi bejelentés után Mika Lintila elismételte mondván, hogy tiszteletben kell tartani a tulajdonosok döntését, aminek értelmében lehetetlen folytatni a projektet.

Finnország tervezett NATO-tagsága külön nyomatékot ad az orosz állami atomenergia-vállalattal folytatott együttműködés felmondásának.

Egy héttel ezelőtt a finn és a svéd sajtó is megírta, hogy megszületett a döntés Helsinkiben és Stockholmban is a NATO-csatlakozásról. Mindkét kormány hónapok óta tárgyal a belépésről az Észak-Atlanti Szövetség vezetőivel, és a sajtóhír szerint a két ország együtt nyújtja majd be csatlakozási kérelmét május közepén. 

A hírre a NATO főtitkára egy múlt heti brüsszeli találkozó előtt azt mondta, hogy tárt karokkal fogadják Svédországot és Finnországot is tekintve, hogy legszorosabb szövetségeseikről van szó, és mindkét hadsereg a legmesszebbmenőkig megfelel a NATO követelményeinek.

Az orosz vezetés erre megismételte, amit már többször egyértelművé tett az elmúlt hetekben, vagyis, hogy ha a svédek és a finnek belépnek a NATO-ba, Oroszország kénytelen lesz határozott válaszlépéseket tenni biztonsága megőrzése érdekében.

Az orosz energiaszektor további korlátozásokra számíthat a közeljövőben.

Az Európai Unió hatodik szankciócsomagját készíti elő Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt, és ennek keretében nemcsak az olajipari, hanem az atomenergetikai együttműködések is tiltólistára kerülhetnek. A tilalom vonatkozna az Oroszországgal közös új atomenergetikai beruházásokra és a teljes uránium-importra. 

Erről intenzív tárgyalások folytak a múlt héten Brüsszelben, és a Politico információi szerint a tagállamoknak sikerült megnyerniük ehhez Németország támogatását is. Ez azt jelentené, hogy szankcionálnák az orosz olaj importját, semmiféle új közös atomenergetikai projekt nem indulhatna, és a közösség megtiltaná az orosz uránium importját is, ami érzékenyen érintené az orosz építésű európai atomerőműveket.

Az, hogy Németország beáll-e a terv mögé, azért fontos kérdés, mert az orosz energiaszektornak Németország a legnagyobb európai megrendelője. Igaz, hogy ez a fosszilis energiahordozókat érinti, tehát az olajembargó tervét. Elemzők szerint az, hogy Berlin hajlandó lenne támogatni a tiltást, nagyban növeli annak valószínűségét, hogy az EU megteszi ezt a lépést. Az atomenergetikai együttműködésben Franciaország állásfoglalása lehet döntő. A fosszilis energiahordozók orosz importjának kérdésében senki sem számít a francia elnök tiltakozására.

Az orosz vezetés sem ül ölbe tett kézzel.

Az orosz fosszilis energiahordozók uniós importját egy moszkvai döntés is nehezíti. Az orosz elnök arra utasította az orosz állami olaj- és gázvállalatot, hogy a "barátságtalan országoknak" kizárólag rubelben adjon el gázt. Az új konstrukció életbe is lépett két hete, sőt a Gazprom meghozta első döntéseit azoknak az államoknak az ügyében, amelyek nem hajlandóak rubelben fizetni az orosz gázért. Elsőként Lengyelország és Bulgária felé állította le a gázszállítást ezzel az indokkal. És miután a gázvezetékek több országon át futnak, a lengyel és a bolgár szerződött gázmennyiség visszatartása ellentétet szülhet az uniós tagállamok között is abban az esetben, ha a lengyel és a bolgár importőr továbbra is vételez gázt, aminek az infrastrukturális feltételei változatlanul adottak. 

Az Európai Unió rég nem látott egységben lép föl Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt, amivel jelentős terheket vállal maga is.

Az Oroszországgal fennálló komoly energiafüggőség rohamléptekben történő felszámolásának sikere az elszánt hivatalos vállalásokkal együtt is erősen kérdéses. Az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett ötödik uniós szankciócsomag azt már kimondja, hogy orosz szén legfeljebb ez év augusztus közepéig érkezhet a tagállamokba. A lengyel, a német és a holland kormány vonatkozó céldátum-állítása is heroikus. Miközben a lengyel gazdaság és a lakossági ellátás is jelentős mértékben támaszkodik a szénenergiára, Varsó kijelentette, hogy a következő fél évben kivezeti az importja több mint 60 százalékát adó orosz szenet, és az orosz gáz-, illetve olajimportot is le akarja állítani két éven belül. Berlin még gyorsabban, már idén véget vetne az orosz olaj bevitelének, két éven belül az oroszországi gáz importjának is. Hollandia az orosz gáz importját számolná fel az év végéig.  

A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter ugyanakkor ismét arra figyelmeztetett május 2-án, hogy bár "Németország elviselné, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Európai Unió embargót vezetne be az orosz kőolajra, de vannak tagországok, amelyek még nem állnak készen erre, és ezt tiszteletben kell tartani." 

Ami az atomenergiát illeti, konkrétan a most szóban forgó uniós urániumimportot, annak 20 százalékára készül most szankciót kivetni a közösség. Ugyanis az EU teljes uránium-szükségletének ekkora hányada származik Oroszországból. Ennél több urániumot csak Niger szállít az Európai Unióba.

Az uniós irányvonal két meghatározó szereplője az atomenergia kérdésében nem fog tudni kompromisszumot kötni.

A frissen újraválasztott francia elnököt különösen nehéz helyzetbe hozná az atomenergetikai együttműködés tiltása vagy akár csak korlátozása, hiszen Franciaországban igen jelentős az atomenergia-szektor, és a kérdés adminisztratíve is érzékeny a francia vezetés számára, hiszen a Roszatom nyugat-európai leányvállalatának székhelye Párizsban van.

Míg Németország arra készül, hogy pár hónapon belül kiiktassa atomerőműveit az energiaellátásból, Franciaország nagyban támaszkodik erre az energiaforrásra. Villamosenergia-szükségletének 70 százalékát atomerőművek állítják elő, és újabb atomerőművek építésében gondolkodik nem utolsó sorban azért, mert ebben látja a zöld átállás és az energiafüggetlenség egyik zálogát. Párizs tervei szerint 2050-ig újabb 14 atomreaktor épül az országban. Ezek urániumellátása kevésbé kitett Oroszországnak: Franciaország elsősorban Kazahsztánból és Nigerből szerzi be az urániumot.

A nukleáris fűtőanyagot importáló francia Orano már jelezte is, hogy leállította a szállítmányokat mindkét irányban, nem szállít Oroszországba, és nem hoz be onnan semmiféle "nukleáris anyagot". 

 Közép- és Kelet-Európa tiltakozik majd leghangosabban.

Ugyanis a cseh, a magyar, a román, a szlovák és a bolgár atomreaktorok fűtésére nincs alternatívája az orosz urániumnak. Az illetékes szlovák államtitkárra hivatkozva a Politico azt írja, hogy ezek az államok közös tárgyalásokat folytatnak ez ügyben egy amerikai beszállítóval, de ha megegyeznek is, az csak két év múlva jelent majd megoldást. 

Bármiféle átálláskor azzal is számolniuk kell a szankcionáló államoknak, hogy saját Oroszországellenes intézkedéseik felverik az uránium világpiaci árát, vagyis az új forrás már drágábban szállít majd. 

Elemzők ugyanakkor megjegyzik, hogy a nukleáris fűtőanyag-exporton Moszkva nem keres sokat. Az orosz államháztartásnak jelentős bevételt a fosszilis energiahordozók kivitele jelent, az orosz gazdasági szereplőknek pedig az európai beruházások leállítása és az újak tiltása lenne komoly érvágás. 

A kontinens nukleáris biztonságát is érintik ezek a szankciós tervek

   Több tagállam is megfogalmazta aggodalmát a nukleáris biztonsággal kapcsolatban - írja a Politico egy név nélkül nyilatkozó tekintélyes uniós tisztviselőre hivatkozva. Tehát felmerült bizonyos biztosítékok szükségessége, amire a hírforrás szerint az lehet a megoldás, hogy a szankciók ne közvetlenül érintsék az Európai Unió és Oroszország atomenergetikai együttműködését.