Több mint 40 ország, köztük Magyarország, ezentúl havonta egyezteti, miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az ukrán hadsereget.
HIRDETÉSTöbb mint 40 ország képviselői ezentúl havi rendszerességgel egyeztetnek arról, miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget. Ezen országok egyike Magyarország.
Mint arról beszámoltunk, a németországi Ramstein amerikai támaszponton alakuló ülést tartott egy nemzetközi konzultációs fórum, amelyen több mint 40 ország vett részt, hogy még több fegyverrel segítsék az ukránok önvédelmi harcát.
A tanácskozáson Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget. Austin szerint most
Az MTI hétfői hírében azonban nem szerepel, hogy a ramsteini tanácskozáson Magyarország is részt vett, és a CNN szerint hozzá is járult ahhoz, hogy megnevezzék:
Ez azért is érdekes fejlemény, mert a háború kitörése óta Magyarország hivatalosan azt kommunikálja, hogy nem támogatja fegyverek szállítását az ukránoknak. Ezen álláspontja miatt Budapest nemcsak az EU-ban izolálódott, de a V4-csoport tagjaival is elhidegült a kapcsolata.
"Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia; Magyarország biztonsága a legfontosabb" - jelentette ki Orbán Viktor a háború előtt egy nappal, és ő is meg Szijjártó Péter külügyminiszter is többször elmondta azóta: a kormány hozzájárult ugyan ahhoz, hogy az EU fegyvereket szállítson Ukrajnába, de Magyarország elzárkózik minden ilyesmitől.
Sőt, számos uniós politikus megdöbbenését kiváltva úgy döntött, nem engedi át az EU fegyverszállítmányait országa területén. Legutóbb március végén, a NATO keleti külügyminiszterei vonták kérdőre Szijjártót Budapest különutas álláspontja miatt.
Magyarország részvétele egy, az ukránokat mostantól fokozottan felfegyverző nemzetközi fórumon alig pár héttel azután történt. hogy Orbán Viktor egyenesen azt állította, a NATO "szó szerint lemásolta a magyar álláspontot", azaz nem küld fegyvereket.
A március 24-i brüsszeli NATO-csúcs ezzel szemben úgy döntött, hogy fegyverzetet, hadifelszerelést, kibervédelmi támogatást, illetve atom-, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekező felszereléseket ad Ukrajna számára. Jens Stoltenberg főtitkár leszögezte: a NATO támogatja Ukrajna jogos önvédelmét az orosz agresszió ellen.