Már szavaznak a franciák, ma eldől, hogy Macron folytathatja-e

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám  & MTI
Szavazófülke
Szavazófülke   -   Szerzői jogok  Lewis Joly/AP

49 millió szavazópolgárt várnak az urnákhoz a francia elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A jelenlegi államfő és az első fordulót megnyerő, centrista Emmanuel Macron kihívója a szélsőjobboldali Marine Le Pen.

A felmérések alapján Macron a szavazatok 55-57 százalékára számíthat, így valószínűleg szorosabb eredménnyel, de meg tudja ismételni öt évvel ezelőtti győzelmét.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.

A nap közbeni adatok igazolják az előzetes várakozásokat. Délután 5 óráig a jogosultak 63.23%-a járult az urnákhoz, ami két százalékkal alacsonyabb az öt évvel ezelőttihez képest. 

A baloldali szavazókért ment a küzdelem a két forduló között

A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit próbálta meggyőzni. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban. Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.

Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.

Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.

A nemzetgyűlési választások is ott vannak a láthatáron

A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.

Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, és idén az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.

Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.

A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek az MTI párizsi tudósítója, Venczel Katalin szerint, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem Le Pen Nemzeti Tömörülése nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.

Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai társbérletben legyen kénytelen kormányozni.