A Qatar 365 riporterei a dohai Msheireb Múzeumba, az Old Palace-ba és az UNESCO világörökségi listáján szereplő Al Zubarahba látogattak.
HIRDETÉSA Qatar 365 legújabb epizódja egyedi rálátást nyújt Dohára és a környező területekre. Rendkívüli történelemleckét veszünk, a múltba ásunk a katari Old Palace-ban, és kirándulást teszünk egy UNESCO világörökségi helyszínre, Al Zubarahba.
A Msheireb Múzeum négy épületének kiállításai bemutatják Katar átalakulásának alapjait. Mind a négy háznak megvan a maga története, amelyek a 20. század elejére nyúlnak vissza, és részei Doha újjáépítésének. Az épületek egyike a Bin Jelmood House, amely alkalmas Katar társadalomtörténetének felfedezésére.
Négy ház, négy történet
„A Bin Jelmood ház küldetésének része, hogy tiszteletben tartsa a rabszolgák hozzájárulását Katar kulturális és gazdasági fejlődéséhez, amiről a világnak ezen a részén nem gyakran beszélnek. A kihívás egy olyan történelem feltárása és bemutatása, amely gyakran szájhagyomány útján terjed, az élmény azonban, reméljük, gazdagabb a technika segítségével” – mondja Fahad Al-Turky, a múzeum menedzsere.
A történelmi időszakokon szobák és folyosók vezetnek keresztül. Ahogy haladunk előre, mélyebben megérthetjük a múltat, ami a turisták és a helyiek számára egyaránt fontos. A közönség meglátogathatja a modern Katar alapítója fiának házát is.
Egy helyi történész, Ghanim Alhemaidi szerint kétségtelen, hogy az alapítás időszaka a legfontosabb Katar történelmében. Jassim sejk képes volt egyesíteni a katari törzseket, és megteremteni a nemzeti egységet, ezenkívül nemzetközi kapcsolatokat is kialakított például Nagy-Britanniával vagy az Oszmán Birodalommal.
A Radwani-ház, a város egyik első régészeti ásatásának helyszíne, a Company House pedig az ország legelső olajvállalatának otthona, amely most az olaj felfedezése és az elektromos áram bevezetése utáni változásokat mutatja be.
Régi az újban: Old Palace
A katari Nemzeti Múzeum tele van történelemmel és örökséggel. Az Old Palace-t helyreállították, hogy életre keltsék a múltat, úgyhogy tökéletes helyszín beszélgetni a múzeum régészeti és történelem kurátorával, aki az 1980-as évek óta látogatja Katar régészeti ásatásait.
Dr. Alexandrine Guerin azt mondja, Murwab nagyon érdekes, az egyetlen feltárt helyszín eddig a korai Abbászida korszakból, amely nagyon fontos időszak volt az iszlám Katar történelmében. Bizonyos értelemben az volt az aranykor kezdete.
És hogy melyek a Nemzeti Múzeum legfontosabb látnivalói?
A kurátor azt is mondja, nagyon szerencsések, hogy az új múzeumba beintegrálhatták a régit. Minden olyan tárgyat újrahasznosítanak, amely a régi múzeumban korábban ki volt állítva. Nagyon keményen dolgoznak az építészekkel és a műemlékvédelmi csapattal, hogy ne újjáépítsék, hanem valóban helyreállítsák a helyet, amely nagyon békés, zölddel, öreg fákkal, kerttel körülvéve.
Al Zubarah, a világörökség része
Al Zubarah nyüzsgő kereskedőváros volt a 18-19. században, amely Katarból elsőként került fel az UNESCO világörökségi listájára. Itt van Katar legnagyobb régészeti területe, a feltárt részek az Arab-öböl egykor virágzó politikai és kulturális központjának maradványai.
A területen házak, halászkunyhók, szűk sikátorok és mecsetek is jó állapotban maradtak meg, a katari múzeumok régészeti igazgatója szerint azért, mert a sivatagból kifújt homokréteg megvédte őket az enyészettől.
Dr. Faisal Abdulla Al-Naimi azt mondja, Zubarah fontos város, a regionális városok mintája. Az ezen a területen végzett ásatások jó áttekintést adnak a régió történelméről, segítenek abban, hogy képet kapjunk a városról, az épületekről, az építészetről, a médiáról, a védekezési módról, vagy a vízforrásokat védő falak bővítéséről.
Egy letűnt korszak mementója
Az utcák szabályossága és az épületek elrendezése jól átgondolt tervezésre vall. A kerületi falak védelmére igencsak nagy szükség volt.
Az Al Zubarah erődöt Abdullah bin Jassim sejk építtette 1938-ban egy összetett védelmi rendszer részeként. Ez egy a sok hasonló erőd közül, amelyek Katar partvonala mentén helyezkedtek el, biztosítva, hogy az ország általános ellenőrzést gyakoroljon mind a tenger, mind a régió édesvízkészlete fölött. Az erőd most egy látogatóközpontnak ad otthont, amely színesíti a képet arról, milyen volt a mindennapi élet ebben a gyöngykereskedő városban.
Dr. Ferhan Serkal azt mondja, az egyik nagyon érdekes lelet, amelyet az elmúlt években találtak, egy gyöngy volt. Egy neolitikus sírban találták, tehát a gyöngyhalászat nem csak a 18- 19. században volt itt jellemző, mert a megtalált gyöngy 6500 éves, így a gyöngyhalászat folytonosságának bizonyítéka a régióban.
Miután különböző Arab-öböl menti hatalmakkal állt harcban, 1811-ben porig égették a települést. Később aztán újra betelepítették, de a 20. század elejére elhagyatottá vált, ma pedig egy letűnt korszak létfontosságú régészeti mementója.