NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A távoli szigeteken a francia elnökválasztás harmadik helyére befutót választották volna meg

Az első eredmények
Az első eredmények Szerzői jogok Jean-Francois Badias/AP
Írta: Nóra ShenoudaEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A francia elnökválasztás első fordulójának legmeglepőbb eredményeit elemezzük.

HIRDETÉS

Néhány megdöbbentő eredmény is született a francia elnökválasztás első fordulójában: ha csupán azok a szavazatok számítanának, amelyeket Franciaország úgynevezett tengerentúli területein (TOM) és megyéiben (DOM) adtak le, például a karib-tengeri Guadeloupe-on vagy Martinique-on, akkor az elnökválasztás első fordulóját a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon nyerte volna, aki a harmadik helyre futott be Marine Le Pen után. Cikkünkben a francia elnökválasztás első fordulójának meglepő és kirívó eredményeit helyezzük kontextusba.

A francia elnökválasztás első fordulójának legtöbb szavazatát, 27,84 százalékot Emmanuel Macron leköszönő államfő kapta. 2017-hez hasonlóan ellenfele a második fordulóban Marine Le Pen lesz, aki kicsivel marad el mögötte: a szavazatok 23,15 százalékát szerezte meg.

Az alábbi grafikonon több mint 34 ezer francia település hivatalos eredményei tekinthetőek meg

Macron nagyot ment Francia Polinéziában, Le Pen pedig Észak-Franciaországban

Érdekes, hogy Emmanuel Macron a Franciaország tengerentúli területének (Collectivité d'outre mer/COM) számító Francia Polinéziában érte el legjobb eredményeit: Hikueru szigetén a voksok 84, Ua-Huka szigetén pedig a szavazatok 82 százalékát nyerte el.

Esther Cuneo/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Macron a Manihi Atollon, Tahititől mintegy 500 kilométerre 2021 júliusábanEsther Cuneo/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

Marine Le Penre viszont a Franciaország északi részén található, Amiens-hez közeli, mindössze 84 lelket számláló Hardecourt-aux-Boisban adták le arányaiban a legtöbb szavazatot, az összes voks 78 százalékát.

Az anyaország területén a leköszönő elnök Korzikán, a 88 lelkes Bigorno kisvárosban szerezte meg a legmagasabb szavazatarányt, 77,4 százalékot.

Senki nem szavazott Macronra 33 délnyugat-franciaországi településen, ellenfelére, Marine Le Penre pedig senki nem adta a voksát 27 déli és délnyugati, főleg Drôme megyében található településen.

Négy olyan kisvárosban, ahol 112 szavazó él, egyáltalán nem voksoltak az első fordulóba jutó két nyertes elnökjelöltre: Caubous-ban (Haute-Garonne), Vachères-en-Quintben (Drôme), Alandóban és Alziban (Haute-Corse).

A szélsőjobboldali jelölt, Eric Zemmour Franciaország 577 községében nem szerzett egyetlen szavazatot sem, a tengerentúli megyékben pedig egyáltalán nem szavaztak rá, ami talán nem is meglepő annak fényében, hogy Zemmour bevándorlásellenes kirohanásairól vált ismertté, és Franciaország tengerentúli területein főleg színesbőrű lakosság él.

A két hagyományos párt, a Szocialista Párt és a Köztársaságiak összeomlása abban is megmutatkozik, hogy 4622 francia önkormányzatban nem adtak le egyetlen szavazatot sem a Szocialista Párt színeiben induló Anne Hidalgóra, valamint 776 településen nem kapott egy voksot sem a Köztársaságiak jelöltje, Valérie Pécresse.

AP Photo
Anne Hidalgo jelenleg Párizs polgármestereAP Photo

Az elnökválasztás első fordulójában a harmadik helyen végző radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon a legmagasabb pontszámot ezen a választáson a dél-franciaországi Hautes-Alpes megyei, 125 lakosú Éourres kisvárosban érte el a szavazatok 91,03 százalékával. Érdekesség, hogy Mélenchon öt év alatt megduplázta szavazatai számát Franciaország tengerentúli területein a Le Parisien cikke szerint:Guyanában, valamint a karib-tengeri Guadeloupe-on és Martinique-on a Lázadó Franciaország jelöltjét gyakorlatilag köztársasági elnökké választották az első fordulóban. Guyanában a szavazatok több mint 50 százalékát gyűjtötte be Mélenchon, ami duplázásnak számít a 2017-es 24,71 százalékos eredményéhez képest.

Martinique-on a szavazatok 53,10 százalékát nyerte el, míg a leköszönő köztársasági elnök, Emmanuel Macron mindössze a voksok 16,30 százalékával végzett mögötte. Legjobb eredményét mégis Guadeloupe-on érte el a radikális baloldali jelölt: 64, 1 százalékot Abymes-ban.

AP Photo
Jean-Luc MélenchonAP Photo

Mélenchon egyébként az anyaországban keveset utazott kampánya során, viszont a tengerentúli területekre ellátogatott, ahol azt mondta: "Olyan vagyok, mint Önök: egy rossz lázadó. Ez adja a mi sármunkat." Valószínűleg éppen ezzel nyerte meg tavaly decemberben a guadeloupe-iakat, akik az ápolók és tűzoltók kötelező beoltása ellen kampányoltak éppen.

A Franciaország tengeren túli területein és megyéiben élők híresen központi adminisztráció-és Párizs-ellenesek, egyszersmind oltás- és elitellenesek a felmérések tanúsága szerint, így a radikális baloldali jelölt valószínűleg ezzel szerzett népszerűséget körükben.

A nagyvárosokban többnyire Macronra szavaztak

A legtöbb szavazatot azon települések közül, ahol több mint 30 ezren jogosultak szavazni, a gazdagnak számító párizsi elővárosban, Neuilly-sur-Seine-ben kapta Emmanuel Macron - 48,9 százalékot. Eric Zemmour szintén itt teljesített a legjobban: 18,8 százalékos szavazatarányt ért el. Az egyébként leszerepelt jobboldali Valérie Pécresse pedig a szavazatok 15,1 százalékát szerezte meg.

Marine Le Pen az északi Calais-ban teljesített a legjobban. A kikötővárosban, amely azzal vált ismertté világszerte, hogy a menekültválság eleje óta ezrek táboroztak le területén, és igyekeztek kamionokon, kompon és gumicsónakokon átjutni a La Manche-csatorna túloldalára, a bevándorlásellenes Le Pen a szavazatok csaknem 40 százalékát szerezte meg.

AP Photo
Marine Le PenAP Photo

Az első fordulóban a harmadik helyen végzett Jean-Luc Mélenchon a franciaországi városok közül a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben teljesített a legjobban a szavazatok 61,1 százalékával.

HIRDETÉS

Jean Lassalle, aki a vidékiek jelöltjeként tüntette fel magát, legjobb eredményét a korzikai Ajaccióban érte el, a szavazatok 7,6 százalékával.

Franciaország tíz legnagyobb településén főleg Emmanuel Macronra és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonra szavaztak, aki 2016-ban alapította pártját, a Lázadó Franciaországot (La France Insoumise). Legjobb eredményét utóbbi a dél-franciaországi Montpellier-ben érte el, 40,8 százalékot.

A szélsőjobboldalinak számító Marine Le Pen és Eric Zemmour dél-francia nagyvárosokban teljesítettek a legjobban: ketten együtt 28 százalékos szavazatarányt értek el Nizzában, 32 százalékot pedig Marseille-ben. Zemmournak sikerült Nizzában országos átlaga, vagyis 7,07 százalék felett teljesítenie: 10,8 százalékot. Marseille-ben ez a szám 8,3 százalék volt.

A francia fővárosban főleg Emmanuel Macronra és Mélenchonra szavaztak - előbbi 35,3 százalékot, utóbbi 30,1 százalékot ért el.

Azokban a községekben, ahol a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyert a 2020-as önkormányzati választásokon (Perpignan, Fréjus, Bruay-la-Buissière, Moissac, Hénin-Beaumont, Villers-Cotterêts, Hayange, Beaucaire és Le Pontet) 35,1 százalék szavazott a párt jelöltjére, 7,8 százalék pedig a szélsőjobboldali Eric Zemmourra. Emmanuel Macron és Jean-Luc Mélenchon mintegy 15 százalékponttal maradtak le Marine Le Pentől - előbbi a szavazatok 20,4, utóbbi 19,7 százalékát szerezte meg.

HIRDETÉS

Habár több városban is a Zöldek jelöltjét választották polgármesternek két évvel ezelőtt, nagy meglepetésre a legnagyobb városok - Annecy, Bordeaux, Grenoble, Lyon, Nancy, Poitiers, Strasbourg, Tours - szavazásra jogosultjai alig valamivel adtak le több voksot az országos átlagnál a párt elnökjelöltjére, Yannick Jadot-ra, 7,5 százalékot. A Zöld jelölt országosan is gyengén szerepelt, mindössze 4,63 százalékos átlagot sikerült elérnie.

AP Photo
Eric ZemmourAP Photo

A Zöldek által "uralt" városokban még Marine Le Pen is megelőzte Jadot-t 8,3 százalékkal, a választók pedig Macront és Mélenchont majdnem ugyanolyan arányban támogatták: előbbit 30,5 százalék, utóbbit 31,2 százalék.

Mi a helyzet a külföldön élő franciákkal?

A hazájukon kívül élő franciák főleg a leköszönő elnökre szavaztak. Emmanuel Macron a voksok 45,09 százalékát gyűjtötte be tőlük. Mélenchonra csaknem 22 százaléknyi, Zemmourra 8,67 százaléknyi, Jadot-ra 8,17 százaléknyi, Marine Le Penre pedig csupán 5,29 százaléknyi szavazatot adott le ez a csoport.

A szavazástól tartózkodás elég jelentős volt, mivel a regisztrált csaknem másfél millió szavazóból mindössze 931 ezren járultak az urnákhoz, ami 64,88 százalékos aránynak számít.

Egy atollon szavaztak a legkevesebben

Egy egzotikus sziget, az új-kaledóniai Ouvéa nevű, 3400 lakosú atoll tartja a távolmaradás rekordját az elnökválasztás első fordulójában: a regisztrált szavazók közel 97 százaléka nem ment el itt szavazni. A több mint 30 ezer szavazóval rendelkező települések közül 10 városban járultak urnához a legkevesebben, ebből kilenc a tengerentúli területeken található: a martinique-i Fort-de-France-ban 57,7 százalék volt a távolmaradók aránya. Franciaországban található a tízes lista utolsóelőtti helyezettje, Roubaix, ahol a szavazásra jogosultak 41 százaléka nem ment el voksolni.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ismét Macron és Le Pen küzdhet meg a francia elnökválasztás második fordulójában

Francia elnökválasztás: kik próbálják meg kiütni Macront az elnöki székből?

Alulteljesít a francia védelmi ipar - a kormány odasóz a nagyvállalatoknak