Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Moszkva továbbra is tagad

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
A Kramatorszki pályaudvar a rakétatámadás után
A Kramatorszki pályaudvar a rakétatámadás után   -   Szerzői jogok  Andriy Andriyenko/The Associated Press   -  

Az ukrán belügyminiszter Denisz Monasztirszkij pénteken ellátogatott az orosz hadseregtől visszafoglalt, Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjanka nevű városba. Közben a mentőalakulatok túélőket illetve áldozatokat keresnek a romok között, miután az orosz csapatok kivonultak a területről.

“ Az ellenség Donyeck irányában folytatja támadó hadműveleteit – mondta az ukrán fegyveres erők vezérkarának szóvivője, Olekszandr Sputun. Legfőbb célkitűzésünk visszavenni az ellenőrzést Rubiznye, Nizhne, Popasznaja, Novobakhmutovka települések felett majd a Mariupol város feletti teljes ellenőrzés megteremtésére összpontosítunk.”

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közzétett egy felvételt, melyen állításuk szerint az látszik, amint orosz vadászgépek ukrán célpontokat lőnek. Oroszország továbbra is visszautasítja a civilek meggyilkolásáról szóló híreket, és provokációval vádolja az ukrán hatóságokat.

"A megerősített adatok szerint a kijevi nacionalista rezsim újabb provokációra készül, amiben Oroszországot vádolja a civilek állítólagos lemészárlásával Irpenben, a kijevi régióban. Felhívom a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők egységei több mint egy hete elhagyták ezt a települést – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Oroszország azt is tagadja, hogy ők lőttek rakétákat menekülő civilekre a kelet-ukrajnai Kramatorszkban.

A pályaudvart ért támadásról Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója a következőket írta közösségi oldalán: 

" 1)A kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását 2022. április 8-án, helyi idő szerint 10:30 körül találta el két OTR-21 "Tocska-U" föld-föld harcászati rakéta.

Az állomáson és környékén több ezer ember várakozott azokra az evakuációs vonatokra, amelyekkel a harcoktól távolabb, közép- és nyugat-ukrajnai területekre reméltek jutni. Mindkét rakéta a várakozók közelében robbant.

Jelen állás szerint 52 halottról tudunk, köztük 5 gyerekről, és száznál több sebesült van. Várható, hogy a nagyszámú súlyos sebesült miatt a halottak száma nőni fog.

A támadás időlegesen megbénította a kramatorszki vasútállomás működését,, és jelentősen hátráltatja a polgári lakosság evakuálását.

2)Ebből a rakéta-típusból létezik hagyományos robbanóanyagot hordozó változat, ennek a robbanófeje közel fél tonnás, illetve van repesz-romboló változat is

Ismert jellemzője ennek a fegyvernek, hogy notóriusan pontatlan, akár száz méterekkel is eltévesztheti a célját. Precíziós csapásmérésre lényegében alkalmatlan.

Az eddig ismert felvételek alapján nincs olyan méretű kráter, amit a hagyományos robbanóanyagos verzió féltonnás robbanófeje hagyna maga után. Az épületekben, illetve az állomásban sem esett olyan mértékű kár, ami ilyen töltet bevetését mutatná. Van viszont sok helyen rengeteg kisebb-nagyobb sérülés, betört ablak, felszaggatott burkolat, egy eléggé kilyuggatott személyvonat, és persze a rengeteg halott és sebesült. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a Tocska repesz-romboló változatai találták el az állomás környékét.

3) Kié volt a rakéta?

a)Az utóbbi mintegy másfél hétben Oroszország szisztematikusan támadja és rombolja Ukrajna vasúti infrastruktúráját, ebbe a mintázatba pedig bőven beleillik az is, hogy támadják a front közelében lévő nagy pályaudvarokat is.

Kramatorszk pedig fontos vasúti és ipari központ. Emellett a pályaudvar közvetlen közelében helyezkedik el a Sztarokramatorszk Gépgyár és a Kujbisev Vasöntöde is. A gépgyár konkrétan a vágányok másik oldalán van, néhány száz méterre az állomástól. A Sztarokramatorszk Gépgyár többek között vasútépítő és -karbantartó gépeket is gyárt. A vasúti infrastruktúra rombolásának orosz logikájába tehát elméletileg bőven beleférne a gépgyár elleni támadás.

b)A támadás után közvetlenül az orosz kormánymédia még büszkén újságolta, hogy támadás ért egy hadianyagot szállító ukrán vonatot Kramatorszkban.

Miután viszont kiderült, hogy rengeteg civil halt meg, az orosz médiában elkezdték hangsúlyozni, hogy a Tocska-U-t az orosz hadsereg már nem tartja rendszerben (ergo nyilván Ukrajna a hibás).

c) Utóbbi állításról biztosan tudjuk, hogy nem igaz. Bár Oroszország valóban azt tervezte, hogy a Tocskát fokozatosan kivonja az aktív szolgálatból és felváltja Iszkander rakétákkal, ez nem haladt a tervezett ütemben. Azt nem lehet nyílt forrásból tudni, hogy pontosan hány Tocska van még rendszerben. Ám a mostani háború során orosz erők dokumentáltan vetettek be Tocskát Mariupolnál, Vuhledarnál, és többször filmeztek le orosz konvojokat Belaruszban is, amelyekben Tocska indítójárművek is voltak. Biztosan nem igaz tehát, hogy ezt a fegyvert egyáltalán nem használnák.

A Military Balance 2021-es kiadása szerint Oroszorsszág már nem használja a Tocska-U-t, a fegyver viszont mégis dokumentáltan feltűnik ebben a háborúban. Az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy ahogyan a harcok elkezdtek egyre inkább elhúzódni, Oroszország reaktivált közelebbről nem ismert számú Tocska-U-t, és be is veti őket.

d) Ukrajna szintén rendszerben tartja a Tocska-U-t, és aktívan használják is. A Military Balance 2021-es adatai szerint Ukrajnának 90 ilyen eszköze volt, ismeretlen számú rakétával. (Ez első ránézésre soknak hat ugyan, de valójában egy magas intenzitású konfliktus kontextusában egyáltalán nem végtelen mennyiség.) Ez az egyetlen olyan ukrán fegyverrendszer, amivel az orosz vonalak mögött mélységben is tudnak célpontokat támadni, így kiemelkedően értékes. Február végén például az ukránok ilyen fegyverrel támadták a millerovói katonai repülőteret Oroszországban.

e) Az orosz állami média immár azzal vádolja Ukrajnát - illeszkedve az általános narratívához - , hogy a támadást Ukrajna követte el a saját polgári lakossága ellen, hogy ezzel vádolhassa Oroszországot.

Személy szerint nem látom, miért volna ez Ukrajnának érdeke akár politikai, akár katonai oldalról.

Röviden: a Kijevtől északra, az orosz erők által elkövetett vérengzések után nem hiszem, hogy bármilyen ukrán provokációra volna szükség Oroszország image-ének további rontása érdekében. És különösen nem olyan fegyverrel elkövetve, amiből eleve nincs sok, viszont stratégiai szinten értékes. Arról nem beszélve, hogy a saját polgári lakosság tömeges legyilkolása egy ennyire mediatizált világban nagyon nehezen volna titokban tartható, viszont magában hordozza a politikai öngyilkosság kockázatát.

Az pedig, hogy a támadás miatt lassul az evakuáció,szintén nem Ukrajna érdeke. Láthatóan a teljes helyi ukrán államigazgatás azon dolgozik, hogy minél több civilt ki lehessen hozni időben a harcok által fenyegetett területekről - ebbe a képbe egyszerűen nem illik bele az, hogy szétlőjék az egyik fontos pályaudvarukat.

Mindezek, és főleg az orosz kormánymédia gyors narratíva-váltásának alapján biztos vagyok benne, hogy ezek orosz rakéták voltak
Rácz András
Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója

4) Szándékosan támadták-e a polgári lakosságot?

A pályaudvar kiemelt katonai jelentőségű célpont, és valószínűleg a közvetlen közelében található gépgyár is az. Viszont az, hogy nem hagyományos, hanem repesz-romboló töltetet használtak, ellentmond az infrastruktúra elleni támadási szándéknak (épületek ellen a repesz-romboló kevéssé hatásos; ezt inkább élőerő ellen használják).

A támadást közvetlenül követő orosz hírek még egy ukrán katonai szerelvény elleni csapásról szóltak. Ezt csak azt követően "keverték le", hogy kiderült, milyen rengeteg civil halt meg. Az élőerő elleni támadás szándékát erősíti a repesz-romboló töltet használata is (az akciófilmekben látottakkal ellentétben a vasúti kocsik burkolata érdemben nem véd a repeszhatás ellen, főleg akkor nem, ha a robbanás közel történik).

Mindezek alapján azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy az orosz támadás tervezett célpontja egy ukrán katonai szerelvény lehetett, csak ehelyett a pályaudvaron várakozó civileket találták el. Hogy a támadás alapjául szolgáló hírszerzési értesülések voltak rosszak, vagy a Tocska notórius pontatlansága volt az ok, ez nem megállapítható.

Összességében az eset részben a 2014 nyarán Kelet-Ukrajna felett az oroszok által véletlenül lelőtt MH-17-es Malaysia Airlines repülőjárat sorsára hasonlít: az oroszok eredetileg katonai célpontot próbáltak támadni, csak valami egészen mást találtak el. Ezt követően pedig beindul(t) a dezinformációs gőzhenger, hogy elmossa a kontúrokat.

Fontos azonban látni, hogy ha volt arról hírszerzési információ, hogy a pályaudvaron ott lesz/lehet (nem tudjuk, hogy tényleg ott volt-e) egy ukrán katonavonat, akkor azt is biztosan tudniuk kellett, hogy több ezer civil várakozik ott az evakuációs vonatokra. Ennek ellenére kilőtték a rakétákat, pedig pontosan tisztában voltak azok pontatlanságával.

Ez pedig azt mutatja, hogy az orosz hadvezetés egyáltalán nem törekszik a polgári lakosság megkímélésére. Másképp fogalmazva, a rakétaindításkor érzékelhetően "beárazták" azt, hogy nagyszámú polgári áldozat lehet - mint ahogyan sajnos lett is".

A támadást elítélte több ország mellett az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Franciaország is.