Hieronymus Bosch tíz eredeti képét csodálhatjuk meg most Budapesten, ami a mester fennmaradt életművének a fele.
HIRDETÉSVilágszenzáció, hogy Bosch műveiből rendez átfogó tárlatot a Szépművészeti Múzeum, hiszen az alkotásokat őrző múzeumok alig engedik külföldi kiállításokra a felbecsülhetetlen értékű műveket. Bosch tíz eredeti képét csodálhatjuk meg most Budapesten, ami a mester fennmaradt életművének a fele.
#1 Megfejtett és máig rejtélyes részletek
Bosch egyik legismertebb képe a Bolondok hajója, amit a Louvre állandó gyűjteményéből sikerült megszereznie a Szépművészeti Múzeumnak a budapesti tárlatra.
Ez a mű az egyik legjobb példa arra, hogy a kutatók ötszáz év elteltével sem tudták megfejteni a mester alkotásainak teljes szimbolikáját, számos részlet jelentésére fény derül, míg több motívum rejtélyes maradt.
A sodródó hajó az emberi lét bizonytalanságának a jelképe. A képet szemlélve az is egyértelmű, hogy a részegen tivornyázó mihaszna társaság a vesztébe sodródik. A veszélyre, és átvitt értelemben az emberiséget nyomasztó baljós sötétségre utal a hajó árbócaként szolgáló fán ülő bagoly is. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója magyarázta a festmény kicsomagolásakor, hogy míg az antik római kultúrában a bagoly az értelem, a világosság madara, Bosch idejében a sötétség szimbóluma volt.
A veszélyt jelzi a hajó árbócán lobogó félholdas zászló is, az iszlám hódítások réme tartotta félelemben Európát. Könnyen értelmezhető továbbá a fa ágán ülő bolond figurája, hiszen a fején lévő szarvacskák és a kezében tartott gúnyjogar, a beszélő bot bevett ismertetőjegyek.
Rejtélyes azonban a belógatott lepény két oldalán elhelyezkedő apáca és pap figurája. Nem tudni, hogy a részegségbe züllött társaságban a tivornyázókkal torkoskodva a lepénybe akarnak-e harapni vagy énekelnek. Azt is csak sejteni vélik a művészettörténészek, hogy jelenlétük arra utalhat, hogy Bosch társadalomkritikája nem csak a világi emberekre, hanem a klérusra is vonatkozik.
#2 Mit szóltak akkoriban az emberek?
Bosch legtöbb alkotása nem kapott akkora nyilvánosságot életében, mint napjainkban. Világi triptichonjai a középkori kinyitható száranyasoltárokat idézik három táblájukkal, de a nem egyházi megrendelésre készült művek nem kerültek közel a templomba járó átlagemberekhez.
A képeket megrendelő, illetve tulajdonló szűk kör örült az alkotásoknak. Egy-egy hedonista társasági esemény vagy lakoma attrakciója volt, hogy kinyitották a középső táblát védő és rejtő szárnyakat.
Kétséges, hogy például Albrecht Dürer láthatta-e a legendás alkotást, a Földi gyönyörök kertjét, amikor 1520-ban körbevezették III. Nassaui Henrik brüsszeli palotájában. A kutatók valószínűsítik, hogy mivel csak ritka alkalmakkor nyitották ki a triptichont, Dürernek nem tűnt fel a műremek. Becsukott állapotban a táblák külső oldala látszik, ami kevésbé látványosan festett, mint a belső oldalak.
#3 Tényleg a pokolba vezetne az emberiség útja az Édenkertből?
Legtöbbünk esetében igen, állítják azok, akik szinte lineárisnak látják az utat Bosch alkotásain. Már az Édenkertben hangsúlyosan jeleníti meg az eredendő bűnt Bosh, például a Földi gyönyörök kertjének bal oldali tábláján.
Az alkotás alapján készített falikárpiton az idilli állapotokat megtöri az egyik központi figura, egy bájos párduc alakja, aki szájában viszi zsákmányát, szimbolizálva, hogy egymás ellen törtek az Édenkert teremtményei. Így tehát mintha már a kezdetekkor arra lettünk volna ítélve, hogy a földi léttel járó kihívások idején ne a jó, hanem a rossz utat válasszuk, ami a mennyek helyett a pokolba vezet.
#4 Ki a kalapos ember?
A legenda szerint a Gyönyörök kertje-falikárpiton a pokol jelenetsorában látható kalapos arc maga Hieronymus Bosch. De nem csak ezt a részletet emelte ki a művet Budapestre kísérő kurir, Munoz Martin Roberto.
A madridi Királyi Gyűjtemény szakértője felhívja a figyelmet a kárpit két alsó sarkán lévő betűkre is, a brüsszeli kárpitszövők logójára és az alkotók monogramjára. Kezük munkája tette ugyanis az eredeti festménynél is értékesebbé a falikárpitot. Elkészítéséhez gazdagon használtak arany- és ezüstszálakat, illetve a selyemfonalakat külön-külön festették olyan színűre, ami visszaadta Bosch képét textilbe szőve.
#5 Budapest különleges állomás
A Bosch alkotása alapján készült falikárpit a második világháború óta csak ritkán utazott. Egyszer egy amerikai tárlatra kölcsönözték, aztán az évfordulós rotterdami kiállításra, Budapest a harmadik helyszín, ahol megcsodálhatjuk.
A Prado soha nem kölcsönzi az eredeti triptichont, így az is szervezési bravúrnak tekinthető, hogy sikerült megszerezni a szintén ötszáz éves falikárpitot, illetve Bosch egyik első követőjének korai másolatát. Az ismeretlen művész magabiztosan alkalmazta Bosch technikáját, de saját stílusjegyeit is felfedezzük.
#6 Pimaszul az ostobaság ellen
Bosch rengeteg szimbólumot és utalást rejtett részletgazdagon megfestett műveibe, az asszociációk lehetőségével megajándékozva közönségét. Kőoperáció című alkotása ötszáz évvel ezelőtt még könnyen érthetőnek számított, de a mai kor emberének ismernie kell egy régi szólást.
Egy holland közmondás szerint aki bolond, az követ hord a fejében. Bosch képén tehát a műtét nem orvosi, hanem átvitt értelemben zajlik. Célja, hogy a pácienst megszabadítsa az ostobságtól. Bosch pimaszságát, már-már szemtelenségét mutatja, hogy festményét az előkelő köröknek szánta.
#7 Fél évezrede töretlen a Bosch-láz a műtárgypiacon
Bosch egyedi vizuális nyelvezete már korában, a XVI. században oly mértékű megbecsülésnek örvendett, hogy valóságos Bosch-láz tört ki a műtárgypiacon.
HIRDETÉSKövetői nem csak kihasználták, de csillapították is a keresletet. Voltak, akik pontos másolatokat készítettek, mások Bosch szellemiségében alkottak utánzatokat. Köztük számos olyan minőségű munka akad, amelyek rendkívül értékesek az utókor számára, a budapesti kiállítás is bemutat ilyen darabokat. Bosch máig töretlen kultusza nem csak saját tehetségének, hanem követői szorgalmának is köszönhető.
+1 Bosch legnagyobb titka máig rejtély
A legnagyobb, épp ezért legérdekesebb kihívás a kutatók számára, hogy rájöjjenek, mi inspirálta Hieronymus Bosch-t sajátos formakincsének megteremtésében.
A legelfogadottabb nézet szerint több vallási témájú kódexben, kéziratban és ősnyomtatványban a komoly tartalmat ellensúlyozandó, a lapszélre humoros rajzokat készítettek. Ezekben az illuminált könyvekben találunk olyan furcsának tűnő, mégis hétköznapi figurákat, különösre rajzolt teremtményeket, amik inspirálhatták Bosch-t.
A humort, társadalmi ítéletet vagy egyéb morális tartalmat hordozó figurák Bosch alkotásain olykor illúziót keltő alakok, máskor meglehetősen hétköznapi emberek, már-már a németalföldi festők életképeiről ismert hétköznapi, naturalizmusra emlékeztető ábrázolással.
Bosch sokáig lakott egy piactérre néző házban a hollandiai 's-Hertogenbosch városában. Elég volt az ablakon kinéznie, hogy a mutatványosoktól a félbolondokon át mindenféle embert lásson, tisztában volt a nyilvános házakban kifosztott vándorok vagy az ott züllő helyiek sorsával éppúgy. A mindennapok mozaikjának milliónyi darabja jelenik meg alkotásain úgy, hogy morális jelentéssé álljanak össze a részletek.
HIRDETÉS
Az utolsó ítéletet egyik legismertebb alkotásaként emlegetik. A triptichon középső tábláján a megváltó Krisztust ítélőbíróként látjuk. A túlvilágra vivő bárka mögött a bal felső sarokban feldereng a Mennyország fényessége, de a horizontot nagyobb arányban uralja a pokolba vezető rettegett sötét.
A jobb oldali táblát teljes egészében a pokolnak szentelte a művész, az örökké tartó kínszenvedés és kárhozat elviselhetetlenségét gazdagon ábrázolta, hogy még a földi élet során ráébressze a nézőt: halálunk pillanatáig mindig döntési helyzetben vagyunk, soha nem késő a jó utat választani.
Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa
Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2022. április 9 - 2022. július 17.