A Political Capital konferenciáján László Róbert választási szakértő arról is beszélt, hogy valószínűleg a Jobbik szavazói hiányoztak leginkább az ellenzéki oldalról.
HIRDETÉSA vasárnapi választásnak még messze nincs meg a végeredménye, több százezer szavazatot kell összeszámolni, derült ki a Political Capital választási konferenciáján. A résztvevők kielemezték a Fidesz győzelmének, valamint az ellenzéki összefogás kudarcának okait, és arról is szó esett, hogy mit tehetnek az ellenzéki pártok az előttük álló négyéves ciklusban, ha javítani szeretnének. Az biztosnak tűnik, hogy a megoldást nem a parlamentben kell keresni.
„Ez még nem a vége" - állt a szimbolikusnak is tekinthető cím László Róbert első diáján a Political Capital szerdai konferenciáján. A választási szakértő azonban ezzel nem Orbán Viktor kormányzására utalt, hanem a szavazatszámlálásra. Ugyanis abból olyan sok van még hátra, hogy az őt is meglepte.
A szakértő szerint összesen 350-370 ezer levélszavazat érkezhetett a választásra. Ezeket jelenleg is számolják, szerda estig alig több mint felüket sikerült feldolgozni. Ezek kívül van 250-300 ezer olyan magyarországi választópolgár, akinek a szavazatait még nem számolták össze - ők vagy átjelentkeztek másik választókörzetbe, vagy külképviseleten voksoltak, vagy abban a 106 szavazókörben, ahova az átjelentkezőket irányították. Az ő szavazataikat csak szombaton számolják meg.
László Róbert ez alapján úgy kalkulált, hogy az összesítés végére 3,1-3,2 millió listás Fidesz-szavazatra lehet számítani (elsősorban azért, mert a levélszavazók elsöprő többsége a kormánypártot támogatja), a végeredmény pedig 137-138 fideszes mandátumot is jelenthet a következő országgyűlésben. A számítást akkor végezte el a szakértő, amikor még csak nagyjából 140 ezer levélszavazatot számoltak meg - azóta nőtt a feldolgozottság, és szerda este a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzé is tette, hogy a vasárnap ismert eredményhez képest a Fidesz szerzett egy újabb, 136. mandátumot is.
Hová tűntek a Jobbik-szavazók?
A kormánypárt mandátumszámának növekedése egyben azt is jelenti, hogy az ellenzéki összefogás 56 helyett 55 parlamenti helyre számíthat a jelenlegi feldolgozottság alapján. Ennél gyakorlatilag mindenki jobb eredményt várt tőlük - a közvéleménykutatók, az ellenzéki pártok, sőt, ahogy arra a konferencia résztvevői is felhívták a figyelmet, még a Fidesz is. A meghívott szakértők ezért az ellenzéki kudarc okait is megpróbálták feltérképezni.
László Róbert számításai szerint leginkább a Jobbik korábbi szavazóit veszítette el az összefogás. 2018-ban még 1,1 millió listás szavazatot szerzett a párt - ezeket megyénként vizsgálta a szakértő, és arra jutott, hogy minél nagyobb volt a jobbikos voksok aránya az ellenzéki szavazatokon belül 2018-ban, 2022-ben annál kevésbé sikerült mozgósítani a szavazókat.
A grafikon függőleges tengelyén az látszik, hogy a 2018-as ellenzéki szavazatoknak hány százalékát sikerült hozni 2022-ben, a vízszintes pedig azt, hogy 2018-ban az ellenzéki voksok hány százaléka ment a Jobbikra az adott megyében. Ahogy látszik, a mozgósítás a párt leggyengébb terepén, Budapesten sikerült a legjobban, és a Jobbik korábbi legerősebb megyéiben a legrosszabbul. A Jobbik-szavazók egy része minden bizonnyal a Mi Hazánknál, egy másik része pedig a Fidesznél kötött ki - az, hogy a kormánypárt számított-e erre a következményre, amikor 2020-ban a választási törvény módosításával egy listára kényszerítette a szövetkezni készülő ellenzéket, olyan kérdés, amire egyelőre nem tudni a választ.
„Mindenki számolt azzal, hogy abból a Jobbikból, amelynek 2018-ban még Toroczkai László volt az alelnöke, lesz elvándorlás, de az volt a naiv feltételezés, hogy azért a döntő többsége ennek a szavazótábornak a Jobbikkal fog tartani. Valószínűleg a kisebb fele, vagy talán a harmada volt az, akiket tényleg sikerült átcsábítani az összefogásba" - mondta László Róbert az Euronewsnak.
A szakértő előadását követő első panelbeszélgetés résztvevői további aspektusait is megvilágították a Jobbik leolvadásának. Ceglédi Zoltán politikai elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó igazán reprezentatív felmérésen, a 2019-es EP-választáson a Jobbik 6,3 százalékot szerzett. Lakner Zoltán, aki politikai elemzőként a Jelen főszerkesztőjeként is dolgozik, azt is hozzátette ehhez, hogy a 2018-as választást még megnyerni készülő Jobbik igazából már a szavazás másnapján, Vona Gábor távozásával elkezdett szétesni.
Ha változást akar az ellenzék, nem a parlamentre kell koncentrálnia
Az ellenzéki kudarc sok más elemét is felsorolták a szakértők. A harmadik meghívott, Unger Anna, az ELTE adjunktusa például kiemelte, hogy az ellenzék rosszul gazdálkodott az erőforrásaival: olyan felesleges kutatásokra költötte a pénzt, amik eredménye köszönőviszonyban sem volt a valósággal. Fontos probléma még, hogy a pártok választástechnikai ügyeskedéssel próbáltak sikert elérni, ahelyett, hogy konkrét politikai üzeneteket fogalmaztak volna meg.
Az igazi kihívás most azt kitalálni, hogyan tovább. A szakértők mindegyike egyetértett abban, hogy az ellenzéknek ügyesebben kell gazdálkodnia a rendelkezésére álló erőforrásokkal. Lakner Zoltán hangsúlyozta, bár valóban sokkal több pénz áll a kormányoldal rendelkezésére, az nem igaz, hogy nulla erőforrása van az ellenzéknek. Ehhez csatlakozott Ceglédi Zoltán is, azt a példát felhozva, hogy Karácsony Gergely előválasztási kampányára félmilliárd forintot költöttek.
Az erőforrások legjobb felhasználása pedig nagyon úgy néz ki, hogy nem a parlamenti politizálás és a választási taktikázás, hanem valahogy, helyi, aktív politizálással meg kellene találni az utat a választókhoz. Unger Anna, aki a magyar rendszert választási autokráciának tekinti, az Euronewsnak nyilatkozva így fogalmazott:
„Az ellenzék lehetősége az, hogy a látványválasztáson elinduljon. Arra mindig fog lehetőséget kapni, hogy megmutassa magát egy választáson, mert fontos az autoriter vezetőnek a demokratikus legitimitás látszatát megszerezni. Ezért minden egyes választás hord magában potenciált egy esetleges áttörésre. De valójában nem a választásokra kell ilyen helyzetben készülnie. Hanem, amíg lehetősége van a politikai aktivitásra, nyílt represszió, tehát pártok felszámolása, fizikai erőszak, letartóztatások és hasonlók hiányában, addig én azt gondolom, hogy a társadalom megszervezésére kell koncentrálnia. Nem saját maga megszervezése a cél, nem a pozícióharcok arról, hogy a következő választáson ki milyen listás helyet kap. Hanem ügyek felkarolása, társadalmi mozgalmak támogatása, politikai kérdések megmutatása. Védőhálót, láthatóságot és anyagi hátteret kell biztosítani a társadalmi ellenállásnak" - mondta az egyetemi oktató, majd így folytatta:
László Róbert szintén úgy látja, hogy az ellenzéknek most nem a választástechnikai trükkökkel kell foglalkoznia:
„Annak továbbra sincs alternatívája ebben a választási rendszerben, hogy a Fidesszel szemben csak egy komolyan vehető jelölt álljon ki. De meg kell teremteni a politikai támogatottságát is, hogy a rendkívül sokszínű, széttartó ellenzéki szavazótábor képes legyen ezekre a jelöltekre szavazni. Elképzelhető, hogy nem egy közös lista kell hozzá, hanem például kettő. Sok mindenen kell még gondolkozni. Nem a választástechnikai trükkök lesznek a meghatározóak. Nyilván ez is fontos kérdés, de ennél alaposabb dolga van az Orbánnal elégedetlen pártoknak, sőt, minden egyes állampolgárnak ahhoz, hogy tényleges alternatívát tudjon felépíteni a következő négy évben."