Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Orbán megint azt tehet, amit akar: Magyarország a választások után a nemzetközi sajtó szalagcímeiben

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Orbán Viktor győzelmi beszéde
Orbán Viktor győzelmi beszéde   -   Szerzői jogok  AP Photo/Szilágyi Anna   -  

A magyar választások nem mindenütt érték el a közlési ingerküszöböt. A kínai kommunista párt angol nyelvű szócsöve például a szerb elnök újraválasztásáról beszámolt, miközben Orbán Viktor diadalát (egyelőre) elhallgatta. Mások látványosnak tartják nemcsak a Fidesz győzelmét, hanem az ellenzék vereségét egyaránt. Eközben felidézték, hogy egyenlőtlen erők harcoltak: a „szigorúan ellenőrzött” kormánymédia szinte szóhoz sem juttatta a kihívókat. Mások feltették a kérdést, hogy a Putyin uniós „trójai falovának” tartott, Orbán Viktor vezette Magyarország vajon hű szövetségese marad-e a NATO-nak és az Európai Uniónak. A negyedszer újraválasztott magyar miniszterelnök, aki egyébként összesen ötödik ciklusát kezdi, és ezzel hosszabb ideig irányítja az országot, mint Angela Merkel, győzelmi beszédében nyomban üzent régi ellenfeleinek, Brüsszelnek és Sorosnak, sőt most már közéjük sorolta az ukrán elnököt is.

„Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan!” – vágta az unió arcába Orbán Viktor meggyőző győzelme után. Így vezette fel terjedelmes tudósítását a brüsszeli székhelyű VRT, a flamand nyelvű közszolgálati csatorna, és emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor ötödik ciklusát kezdheti miniszterelnökként.

„A Fidesz vezetett a felmérésekben, de ezt a gigantikus győzelmet senki sem merte megjósolni. Én is csak pislogtam az első eredmények láttán” – idézte a VRT Jan Balliauw elemzőt. Meg az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert, aki azt mondta: az eredménytől függetlenül nem tekinthetők tisztességesnek és szabadnak a választások.

Magyarország számos kihívással néz szembe a választások után – emlékeztetett Jan Balliauw. „A magyarországi jogállamisággal kapcsolatos vita miatt az unió visszatartja az újjáépítési alap támogatását. Orbán Viktornak sürgősen szüksége van erre a pénzre. Európa többi részéhez hasonlóan Magyarország is komoly gazdasági problémákkal küzd az ukrajnai háború miatt. Ráadásul Orbán Viktor sokat költött a választások előtt, például befagyasztotta az üzemanyag árát, ami sok pénzébe kerül az államnak.”

Emellett a szövetséges Lengyelországgal fennálló feszültségekkel is meg kell küzdenie – mondta a belga elemző, aki szerint a kifejezetten oroszellenes Lengyelország egyáltalán nem elégedett Orbán semleges álláspontjával. Ha Lengyelország nem támogatja tovább Orbánt, akkor teljesen magára marad – mondta Jan Balliauw.

Morawiecki védelmébe vette Orbánt

A lengyel sajtó visszafogottan, eredményhirdetéssel reagált a Fidesz győzelmére, amit a Wyborcza látványosnak nevezett, és ugyanilyen látványosnak az ellenzék vereségét is.

A varsói lap sem mulasztotta el idézni Orbán Viktort, aki a diadal után Brüsszelt fricskázta.

A Rzeczpospolita azonban a győztes miniszterelnök másik gondolatát emelte ki:

Az egész világ láthatta itt Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív polgári politika és a hazafias politika győzött. És azt üzenjük Nyugat-Európának, hogy ez nem a múlt, ez a jövő. Ez lesz a mi közös európai jövőnk!
Orbán Viktor
magyar miniszterelnök

A lap emlékeztetett az ellenzék ígéretére, hogy győzelme esetén Magyarország bevezetné az eurót, a polgárok pedig népszavazáson döntenének egy új alkotmányról. Márki-Zay szerint a Fidesznek a hatalomból való eltávolítása után helyreállt volna a média, az önkormányzatok és a bíróságok függetlensége. Oroszország ukrajnai inváziója után Magyarország keleti politikája a választási kampány egyik fő témája lett. Orbán Viktor kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújában „Magyarország a magyar oldalon áll”.

„Attól függetlenül attól, hogy ki hogyan viszonyul Magyarországhoz, meg kell jegyezni, hogy ez a negyedik győzelem a sorban, és ez a legnagyobb győzelem, alkotmányhozó többséggel” – szögezte le a lengyel miniszterelnök a magyarországi választásokról.

Arra kérdésre, hogy gratulált-e már Orbánnak a győzelemhez, Mateusz Morawiecki kitérően válaszolt: „A demokratikus választásokat tiszteletben kell tartani.”

A lengyel kormányfő emlékeztetett arra, hogy magyar kollégája nem vétózta meg az Oroszország elleni szankciókat. A fő gátló tényezők szerinte Nyugat-Európa legnagyobb és leggazdagabb országai, amelyek féltik az üzletüket és a következményeket.

Vajon Orbán azon európai politikusok közé tartozik, akiket Morawiecki az Oroszország elleni szankciók szigorítására buzdítana? Azt válaszolta: „arra buzdítaná Orbánt, hogy ne szálljon ki a szankciókból”.

„Nem jó hír Magyarország lerombolt demokráciája számára”

A rendszer győzelmének nevezte a Spiegel a magyarországi választások végeredményét, ami után Orbán Viktor miniszterelnök sorozatban negyedszer nyerte meg a választásokat. Hamarosan ugyanannyi ideig lesz hivatalban, mint Angela Merkel. Ez nem jó hír országa lerombolt demokráciája számára – állapította meg a német hetilap.

A politikai elemzők a kormánytábor váratlanul egyértelmű sikerét annak tulajdonítják, hogy a választók többsége elégedett az országban uralkodó állapotokkal – írta a Tagesschau. Ugyanakkor megkérdőjelezhető a választási kampány. Azzal a kijelentésével, hogy csak ő tudja Magyarországot „távol tartani a háborútól”, eltitkolta a moszkvai vezetéssel kialakított szoros kapcsolatát. Nem támogatta meggyőzően az EU Oroszország elleni szankcióit, miközben az ellenzéket minden bizonyíték nélkül azzal vádolta, hogy „belerángatja az országot a háborúba”.

A lap emlékeztetett arra, hogy Orbán uralma a magyarországi politika felett tekintélyelvűség jegyeit mutatja. Független újságokat, rádióállomásokat és internetes portálokat zárt be többnyire úgy, hogy a hozzá közel álló oligarchák felvásárolták őket. A választási kampányban az ellenzéknek a Fidesz hirdetéseivel szemben az óriásplakátoknak mindössze egynyolcada jutott. A közmédia tizenkét éve bíráló szó nélkül dicséri az Orbán-kormányt, míg az ellenzéket mellőzi vagy rágalmazza.

Az osztrák közszolgálati televízió összeállításában a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború beárnyékolta a választásokat. Az ORF idézte a magyar miniszterelnököt, aki a választások előestéjén azzal vádolta az ellenzéket, hogy „lepaktált az ukránokkal”, és ha nyernek, „akkor Magyarországot is belerángatják a háborúba”. Ilyen paktum azonban nincs, és Orbán nem is mutatott fel bizonyítékokat.

A választási törvények a Fidesznek kedveznek – állapította meg az ORF, és emlékeztetett arra, hogy Orbán 2014-ben orosz típusú „illiberális demokráciát” hirdetett. A választási törvényeket úgy módosította, hogy politikai riválisai mind nehezebben válthassák le. A választókerületek újraosztása, és a szomszédos országokban élő magyarok szavazati joga a kormánypártnak kedvez. Ráadásul Orbán szemérmetlenül a kormány és az állam erőforrásait állította kampánya szolgálatába. Elemzők szerint a Fidesz nyolc-tízszer annyi pénzt költött a kampányra, mint az ellenzék.

Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt elnöke az elsők között gratulált Orbánnak, míg Matteo Salvini, az olasz Lega vezetője „Dicsőség a szabad magyar népnek!” üzenettel méltatta a választási eredményt – emlékeztetett az ORF.

„Bravó Viktor!” – írta nyomban egy másik üzenetében a jobboldali olasz politikus.

„Megfelel az orosz és a magyar nép érdekeinek”

Üdvözlőtáviratot küldött a magyar miniszterelnöknek Vlagyimir Putyin, orosz elnök is – jelentette a TASZSZ.

„A bonyolult nemzetközi helyzet ellenére a kétoldalú partnerségi kapcsolatok további fejlődése teljes mértékben megfelel az orosz és a magyar nép érdekeinek” – idézte az orosz hírügynökség a Kreml közleményét.

Magyarázatul a Ria Novosztyi felelevenítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormánykoalíció támogatja az együttműködést Moszkvával, míg az ellenzék Brüsszelt részesíti előnyben. Budapest – írta az orosz hírportál a betiltott „háború” kifejezés mellőzésével – a közelmúltban ellenezte az oroszellenes szankciók kiterjesztését az ukrajnai különleges művelet miatt, és elutasította, hogy területén keresztül fegyvereket szállítson Kijevnek arra hivatkozva, hogy az ország vezetésének prioritása saját nemzeti érdekeinek védelme.

Orbán Soros és Brüsszel mellett Zelenszkijt is az ellenfelei közé sorolta

A magyar miniszterelnök felvette ellenfelei közé Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is – írta a kijevi Unian, amely Orbán Viktor választás után mondott beszédét idézte.

„Életünk végéig emlékezni fogunk erre a győzelemre, mert rengeteg ellenféllel kellett megküzdenünk: a helyi baloldallal, a nemzetközi baloldallal, Brüsszel bürokratáival, a Soros-birodalom minden intézményével, a nemzetközi médiával és az ukrán elnökkel. Soha nem volt ennyi ellenfelünk egyszerre.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nappal korábban azt mondta, hogy Orbán Viktorból, Magyarország miniszterelnökéből, aki nyíltan támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hiányzik az őszinteség. „Ha háborúról van szó, én háborúnak hívom. Nem különleges hadműveletnek. Ha egész Európát fenyegeti, akkor egész Európát fenyegetőnek nevezem. Őszinteségnek hívják, ami Orbán úrból hiányzik. Talán elvesztette valahol a Moszkvával való kapcsolatai során” – jegyezte meg az elnök.

Az Unian emlékeztetett kell arra, hogy Magyarország nem támogatta a légtér lezárását Ukrajna felett, nem engedélyezte, hogy területén áthaladjon az Ukrajnának szánt katonai segély, és tiltakozott az Oroszországgal szembeni olajembargó ellen.

Orbán és Vučić, a Kreml „legbarátibb” vezetői ugyanazon a napon nyertek

A Global Times, a kínai kommunista párt szócsöve egyelőre nem számolt be Orbán Viktor győzelméről. Csak arról tudósított a Hszinhua hírügynökségre hivatkozva, hogy Aleksandar Vučić szerb elnököt már az első fordulóban újraválasztották – igaz, a beszámolót Vučić és Orbán közös fényképével illusztrálta, amikor felavatták a Peking érdekeit szolgáló Belgrád-Budapest gyorsvasút első, Újvidékig megnyitott szakaszát.

A New York Times azonban párhuzamot vont az egyidejűleg megrendezett magyarországi és szerbiai választások között, miután mindkét országban meghosszabbították a Kreml „legbarátibb” vezetőjének hivatali idejét. Mindkét populista politikus megerősödött a média és az olcsó oroszországi energiaforrások feletti ellenőrzés révén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a választások reggelén úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy „gyakorlatilag az egyetlen Európában, aki nyíltan támogatja Putyint”.

Minősítésére Orbán Viktor, miután leadta voksát, magvasan így reagált: „Zelenszkij úr ma nem szavaz. Van még kérdés?”

Magyarország és Szerbia története nagyon eltérő – emlékeztetett a New York Times. Orbán egy olyan országot kormányoz, amely hatalomra kerüléséig nagy bizalmatlansággal tekintett Oroszországra, miután Moszkva 1956-ban csapatokat küldött a kommunistaellenes forradalom brutális leverésére. A szerb nemzet azonban, amely az oroszokhoz hasonlóan szláv és ortodox keresztény, régóta Moszkvát tekinti szövetségesének és védelmezőjének.

A két tekintélyelvű vezető uralma alatt az elmúlt évtizedben mindkét ország drasztikusan csökkentette a kritikus média szereplési lehetőségét, a közszolgálati médiát pedig a propaganda eszközeként vetették be.

Mindketten szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal, aki támogatta Orbán választási kampányát, amikor februárban, nem sokkal az ukrajnai invázió előtt Moszkvában járt.

A magyarországi választások előtt Orbán Viktor visszavágott az ellenzéki vádakra, miszerint Ukrajnával kapcsolatos politikája nemcsak a külföldi szövetségeseket, hanem Magyarország saját fájdalmas emlékeit is elárulta. A kormányfő mozgósította a hozzá hű médiát, és ellenfeleit háborús uszítókként mutatta be, akik magyar csapatokat küldenének Oroszország ellen.

A kampány még néhány idősebb szavazó körében is bevált, akik emlékeznek a moszkvai csapatok által 1956-ban okozott szenvedésekre. „Miért kellene a magyar fiúknak Ukrajnáért harcolniuk?” – idézte a lap Diószegi Jánost, aki 13 éves volt a magyar felkelés idején, és akinek apját 14 évre bebörtönözték a Moszkva-ellenes forradalomban való részvételéért. Azt mondta: „természetesen” Orbán Viktor Fideszét választotta, amikor Nagykovácsiban szavazott.

A Fidesz által ellenőrzött médiumokban gyakran elhangzó mantrát visszhangozva Diószegi azt mondta: Ukrajna nem szorul segítségre, mert azzal provokálta ki a háborút, hogy „Amerika katonai bázisává vált”.

Amíg Putyin február 24-én nem küldött orosz csapatokat Ukrajnába, Orbán Viktor választási kampányának középpontjában a népszavazás állt, amelyet a parlamenti választások napjára időzítettek, és amely arról szólt, hogy a kisgyermekeket tanítsák-e az iskolában a nemi átalakító műtétek következményeire, és korlátlanul tegyék-e ki őket szexuális tartalmú anyagoknak.

A szomszédos ukrajnai háború azonban kisiklatta Orbán Viktor szándékait, hogy a választók figyelmét a transznemű személyekre és a melegekre irányítsa. Olyan kampányt kényszerített ki, amely szerint ellenfelei háborúba akarják sodorni Magyarországot.

Vajon Magyarország megbízható szövetséges marad?

Orbán Viktor negyedik ciklusa, összességében az ötödik, a NATO és az EU számára egyaránt fejtörést okozhat. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Magyarország hogyan viszonyul Oroszország ukrajnai inváziójához, és vajon megbízható szövetségesnek tekinthető-e – írta a Guardian.

Jóllehet Orbán Viktor eddig nem próbálta megakadályozni a szankciókat és az orosz támadásra adott katonai válaszlépéseket, jelezte: nem hajlandó olyan intézkedéseket fontolóra venni, amelyekkel elvágná az orosz olaj- és gázszállításokat.

Azt is elutasította, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, vagy hogy katonai segélyt engedjenek át magyar területen, ami feldühítette a NATO-szövetségeseket és az ukrán elnököt is, aki Orbánt „Putyin egyetlen európai támogatójaként” bélyegezte meg.

Mikhail KLIMENTYEV/SPUTNIK/AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai találkozója néhány héttel az ukrajnai háború kitörése előttMikhail KLIMENTYEV/SPUTNIK/AFP

A magyar miniszterelnök szoros kapcsolatot alakított ki az orosz elnökkel, akivel 12 alkalommal találkozott. A február 24-én kitört háború után módosított választási kampányában a Fideszt a „béke” pártjaként pozicionálta. Azt mondta, hogy az energiafüggőség csökkentése Oroszországtól – amely a becslések szerint a gáz 90, és az olaj 65 százalékát szállítja – tönkretenné Magyarország gazdaságát.

Ugyanakkor Márki-Zay ellenzéki tömörülését, amely az EU-val és a NATO-val való szorosabb együttműködésre szólított fel, „háborús uszítóknak” nevezte, akik fegyvereket és magyar csapatokat akarnak Ukrajnába küldeni.

Egyes találgatások szerint Orbán – aki következetesen kötődik Oroszországhoz és Kínához, ellenségként tekint az EU-ra, és az elmúlt években „illiberális” vezetőnek nevezte magát – újraválasztása után nyugatpártibb hangot üt meg.

„Lehet, hogy lesz némi átrendeződés a Nyugat felé, de általánosságban arra fog törekedni, hogy visszatérjen a szokásos üzletmenethez Oroszországgal, mind az energetikai, mind a gazdasági együttműködés tekintetében” – oszlatta el az illúziókat Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund of the United States elemzője.

Orbán Viktor háborúval kapcsolatos álláspontja miatt Magyarország egyre inkább elszigetelődött nyugati szövetségesei körében, viszont népszerűnek bizonyult a szavazók körében, kivált vidéken – írta a Guardian.

Szlovák sajtó: a radikálisok is bejutottak a parlamentbe

A cseh sajtó nem szentelt túl nagy teret a magyar választásoknak.

Orbán Viktor 33 éve van a magyar politikában – emlékeztetett az egyik portál. Pártja, a Fidesz – alkotmányos parlamenti többségének köszönhetően – az elmúlt tizenkét évben mélyreható változásokat vitt véghez Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági életében. A kormány évek óta vitában áll az Európai Bizottsággal, amely szerint korlátozza a demokrácia és a jogállamiság elveit, valamint a médiaszabadságot.

A választásokkal egyidejűleg a kormány által támogatott népszavazást tartottak a szexuális kisebbségeket érintő, úgynevezett pedofíliaellenes törvényről. A szabályozást az emberi jogok védelmezői és az Európai Bizottság is bírálták – írták Prágában.

A szlovák sajtó – hírügynökségi jelentések alapján – azt emelte ki, hogy a radikálisok is bejutottak a magyar parlamentbe.

„Elismerjük a Fidesz győzelmét” – idézte a Sme az ellenzéki tömörülés vezetőjét. A konzervatív Márki-Zay Péter szerint már előre világos volt, hogy „nagyon egyenlőtlen a verseny”, mivel az ellenzéki politikusokat szinte kizárták az állami médiából.

Ő maga még csak mandátumot sem nyert választókerületében, a délkelet-magyarországi Hódmezővásárhelyen, ahol 2018 óta polgármester, és ahol Lázár János régi-új fideszes képviselő és exminiszter volt a kihívója.

A pozsonyi portál a hírügynökségekre hivatkozta azt írta: a meglepő eredmény a radikális jobboldali Mi Hazánk mozgalomnak köszönhető, amely átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, és hét mandátumot szerzett.

A szerb sajtó – a hazai választások árnyékában – nem számolt be öles betűkkel a magyarországiról. A belgrádi Blic például szinte csak azt emelte ki, hogy Orbán a szomszédos nemzetről is szót ejtett, amikor azt mondta, hogy Magyarországnak a világban nem csak ellenfeleik, hanem barátaik is vannak. Jó szívvel gondol „az amerikai barátokra, a lengyelekre, az olaszokra, a spanyolokra, a szerbekre és az osztrákokra”.

Kényelmes győzelme arra ösztönözheti az 58 éves miniszterelnököt, hogy folytassa politikai programját, amely a kritikusok szerint aláássa a demokratikus normákat, és célja az ellenséges média kordában tartása – írta Orbán győzelme után az egyik bukaresti portál.

„Ilyen eredményt csak egy olyan országban lehet elérni, ahol egy személy maradéktalanul uralja a sajtót, vitának pedig nincs helye” – idézett a Digi24 egy ellenzéki képviselőt. „Továbbra is harcolni fogunk a hazánkért, azért, hogy Magyarország egy napon boldog és szabad ország legyen” – ígérte Cseh Katalin.

Európa egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője, Orbán Viktor a bevándorlásellenes politika hangos támogatója, és ellenezte a Moszkva elleni szigorú energetikai szankciókat. Kritikusai szerint az alkotmány módosításával, a média nagy részének ellenőrzésével és a kulcspozíciókba ültetett lojális embereivel szilárdította meg hatalmát.

Orbán az idősebb és szegényebb szavazók és a családok körében élvez támogatást, akik az ő hagyományos keresztény értékrendjét vallják, és akik egy sor adókedvezményt kaptak – írta a román hírportál.

Orbán megint azt tehet, amit akar – ezzel a címmel számolt be a magyar választási eredményekről a zágrábi Jutarnji list.

A zágrábi lap az ellenzék közös jelöltjét, Márki-Zay Pétert ideális kompromisszumnak tartja: Európa-párti, konzervatív kereszténydemokrata, háromdiplomás, hívő és hétgyermekes családapa. akinek nincsenek „ügyei”, és nem keveredett botrányokba.

AP Photo/Petr David Josek
Márky-Zaj Péter utolsó kampánybeszédeAP Photo/Petr David Josek

A Fidesz által szabályozott magyar választási törvény a nagy pártoknak és tömböknek kedvez, Orbán pedig kétharmados többségét arra használta fel, hogy saját belátása szerint rendezze át az ország összes hatalmi ágát. A nemzetközi szervezetek szerint Magyarország ebben az időszakban még inkább távolodott a demokratikus értékektől.

A lap emlékeztet arra, hogy Orbán szoros kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal is, kritikusai pedig rendre azzal vádolják, hogy ő Vlagyimir Putyin „trójai falova” az EU-ban.

A választást számos bejelentett szabálytalanság is jellemezte – írta a Jutarnji, és hozzátette, hogy az EBESZ már a szavazás előtt elítélte a választókerületek átalakítását, amellyel az ellenzéknek legalább 5 százalékos szavazatelőnyre lett volna szüksége a többség megszerzéséhez.

Kitüntető figyelmet szentelt a magyar választásoknak a szlovéniai sajtó, ami érthető annak fényében, hogy ott április 24-én döntenek a törvényhozás összetételéről, egyúttal arról is, hogy a magyar miniszterelnök szövetségese, Janez Janša megőrzi-e kormányfői tisztségét.

Egy esetleges szlovéniai hatalomváltás befolyásolná a két ország kapcsolatát? – kérdezte az N1 tudósítója a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét.

„Magyarország mindig tiszteletben tartotta és mindig tiszteletben fogja tartani bármely nemzet döntését, így Szlovéniáét is. Egyesekhez politikailag közelebb állunk, mint másokhoz, ami segítheti a kapcsolatokat, de a magyar kormány hozzáállása a választások eredményétől függetlenül változatlan marad” – mondta Kovács Zoltán, aki szerint a magyar kormány mindenkivel, kivált szomszédaival win-win kapcsolatra törekszik.