Szlovákia még rubelben is hajlandó fizetni.
Lehet-e energiabiztonság Európában az orosz gáz nélkül? Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta erre a kérdésre keresik a választ a kormányok.
Horvátország és Szlovénia közös gázvezeték építésbe kezd, hogy fájdalommentesebbé tegye a leszakadást Oroszországról. Eközben a horvátok több mint 10 százalékkal megnövelik legnagyobb cseppfolyós gáz tározójuk kapacitását. A krk-szigeti telepen 2,9 milliárd köbméter gázt tudnak majd tárolni, amiből exportra is jut bőven.
Szlovákiában jelentősen rosszabb a helyzet. Az ország energiaellátásának 85 százaléka függ az orosz gáztól, így a gazdasági miniszter kész fejet hajtani Putyin elnök akarata előtt, és rubelben fizetni az energiahordozóért.
Azt azonban leszögezte Richard Sulík, hogy Pozsony ettől függetlenül elítéli az ukrajnai orosz inváziót.
Bár a bucsai mészárlás miatt a francia elnök belengette, hogy az orosz energiaimport leállításával kéne büntetni Moszkvát, a német pénzügyminiszter szerint erre Európa még nem áll készen.
Helyette inkább Berlin szövetségi felügyelet alá helyezte az orosz Gazprom németországi leányvállalatát. Robert Habeck alkancellár arra hivatkozott, hogy csak így biztosítható a közrend és az energiaellátás.
A Gazprom Germaniához tartozó földgáztározók kapacitása nagyjából 5 milliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége egy éve tartósan 10 százalék alatt van. A gyanú szerint Moszkva így próbálja felverni az energiahordozó árát. A hatósági felügyelet egyelőre szeptember 30-ig tart.