Afganisztán továbbra is a világ legnagyobb ópiumtermelője, a kábítószer előállítása az ország gazdaságának 11%-át teszi ki.
HIRDETÉSAz afgán gazdák begyűjtötték a szezon első ópiumtermését Helmand tartományban, annak ellenére, hogy a tálibok tavaly ígéretet tettek arra, hogy visszaszorítják a termesztését.
A déli régióba, amely egykor az amerikai hadsereg vezette NATO-erők és a tálibok közötti frontvonal volt, az ország minden részéből, sőt még a határon túlról is érkeznek munkások a betakarítási szezonra.
Délután apró vágásokat ejtenek a mákgubókon, majd másnap reggel begyűjtik az ópiumot.
A 15 napos betakarítási szezonban minden munkás napi 500 afgánit, mintegy 6 amerikai dollárt kap.
„Helmand a legnagyobb ópiummák-termesztő tartomány, ezért Pakisztánból és Afganisztán összes többi régiójából jönnek a munkások, hogy dolgozzanak és pénzt keressenek a családjuknak. Népünket súlyosan érinti a szegénység, az afganisztáni gazdasági helyzet napról napra rosszabbodik" – mondja az egyik helyi máktermesztő.
A munkások azt állítják, a pénz nagy része a csempészek és a drogkereskedők zsebébe vándorol. A felkelés évei alatt a tálibok a kereskedelemből, és a csempészek megadóztatásával profitáltak az ellenőrzésük alatt álló területeken.
Egy másik termesztő arról beszél, hogy „az előző kormány elpusztította a mákföldjeinket, és soha semmit nem adott cserébe. A mostani még nem mondott nekünk semmit. Megkérdezném azoktól az emberektől, akik azt mondják, hogy hagyjuk abba az ópiummák termesztését, van-e valami alternatívájuk számunkra?"
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) tavaly közölte, hogy Afganisztán továbbra is a világ legnagyobb ópiumtermelője, a kábítószer előállítása az ország gazdaságának 11%-át teszi ki.
A tálibok 2020-ban 20 millió amerikai dollárt kerestek a kábítószer-kereskedelemből.
Afganisztán gazdasága az összeomlás szélén tántorog, miután a tálibok hatalomra kerülésével megszűnt a nemzetközi pénzek beáramlása az országba.