Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Moldova lélegzetvisszafojtva figyel

Access to the comments Kommentek
Írta: Julian GOMEZ
Witness
Witness   -   Szerzői jogok  euronews   -  

Katonailag semleges, de egyértelmű európai törekvésekkel, valamint a nyugattól és Oroszországtól erősen függő gazdasággal Moldova Ukrajna legsérülékenyebb szomszédja. Milyen valós kockázatokkal néz szembe? Erre keresett válaszokat a helyszínen Julián López Gómez, az Euronews riportere.

Három napot töltök Moldovában, ezalatt végigutazom az országot, és több tucat emberrel találkozom, nyugat- és oroszbarátokkal; moldávul és oroszul beszélőkkel; miniszterekkel és kisvállalkozások tulajdonosaival.

Az a benyomásom, hogy egy olyan országba érkeztem, amely lélegzetvisszafojtva várja, mi fog történni.

Az első találkozót a Maxemchuk családdal sikerül összehozni egy parkban, Moldova fővárosában, Kisinyovban.

Nyugodt vasárnap reggeli sétának tűnik, de a feszültség és a szorongás érezhető az amerikai-moldovai páron és négy gyermekükön.

19 év itteni élet után a bőröndjeik készen állnak, ha el kell hagyni az országot.

"A legtöbben itt megértik, hogy könnyen lehet, mi leszünk a következők. Itt nagyon hasonló a geopolitikai helyzet, mint Ukrajnában" - mondja John.

"De nincs túl sok ember, aki védekezhetne. Az ukránok bátrak. Az ukránok, férfiak és nők megvédik magukat, azok, akik ott maradtak" - teszi hozzá Aliona.

John ezután megjegyzi, hogy "ez egy pici ország. Kijev város lakossága nagyobb, mint egész Moldováé, azt hiszem."

Aliona már nem tudja visszatartani a könnyeit.

"Nem akarjuk, hogy ezt a gyerekeink lássák. Bombázást, lövöldözést halljanak. Nem akarjuk itt hagyni apáinkat és testvéreinket, hogy harcoljanak, mert... ez nem a mi harcunk. Ez a mi otthonunk." mondja.

A család helyzete jól mutatja, hogy a szomszédos háború milyen félelmeket és szorongásokat okoz Moldovában.

Oroszbarátok és nyugatbarátok konfliktusai

Ez a volt szovjet köztársaság mindössze 2,6 millió lakosával Európa legszegényebb országa.

A Szovjetuniótól való 1991-es függetlenedés óta a nyugat- és oroszbarát pártok erősen polarizálták az itteni politikát.

A következő találkozóm a Külügyminisztériumban lesz.

Az orosz invázió heves elítélése után a nyugatbarát kormány hivatalosan is benyújtotta az európai uniós tagság kérelmét.

Nicu Popescu, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter azt mondja, az ország érzi a saját sebezhetőségét.

"Ukrajna déli szomszédjainak többsége az Európai Unióban, a NATO-n belül van. Külső biztonsági garanciákkal rendelkeznek. Sokkal magasabb az ellenálló képességük. Jobban működő gazdaságaik vannak. Konszolidáltabb költségvetésük. Erősebb intézmények. Moldovában magas a korrupció szintje. Moldovának intézményi gyengeségei voltak. Moldovában szeparatista konfliktus van" – sorolja. "És ebben az értelemben igen, Moldova egy törékeny állam egy nagyon nehéz régióban. Ezzel a háborúval az lett az első számú prioritásunk, hogy a társadalom egységes maradjon, és mondhatom, hogy ez a háború valóban egyesítette társadalmunkat."

A hagyományosan euroszkeptikus és ruszofil parlamenti ellenzék mindeddig hozzájárult ehhez az egységhez.

Találkozom a Moldovai Szocialisták Pártjának (PSRM) képviselőjével. A csoportnak 22 képviselője van; akik többször is béketárgyalásokra szólítottak fel.

Ezenkívül konkrét törvényeket javasoltak Moldova semleges státuszának erősítésére.

„Úgy gondolom, hogy mindaddig, amíg semlegesek vagyunk, biztonságban vagyunk” – mondja Adrian Lebedinschi. "Van példa más országokban, például Svájcban, Ausztriában vagy Liechtensteinben, és sok másik országban a világon, ahol bejelentették, hogy semlegesek akarnak lenni. Ez pedig lehetővé tette számukra, hogy eddig egyetlen katonai konfliktusnak se legyenek részesei."

Márpedig Moldova már egy lappangó katonai konfliktusnak ad otthont.

A Dnyeszteren túli mesterséges határhoz utazom.

A 90-es évek elején egy halálos háború után ez az oroszbarát régió kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ENSZ-ország sem ismerte el.

Körülbelül 1400 orosz katona tartózkodik ott. Oroszország még konzulátust is alapított.

Moldova európai uniós tagságért tett erőfeszítéseire reagálva a régió megismételte nemzetközi elismerés iránti kérelmét.

Forgatni akarunk, de nem engedik. De mivel tudni szeretném, milyen a hangulat most arrafelé, felhívok egy orosz informatikai mérnököt, aki Tiraszpolban, a régió fővárosában él.

"Nem túl rossz a légkör. De sokan támogatják... nem tudják kit támogassanak?. Szóval nem értik, kinek van igaza, kinek nincs igaza. A Dnyeszter Menti Köztársaságban sok az orosz nyugdíjas, és kapnak némi pénzt Oroszországból. Ez a legproblémásabb embercsoport. Nyomás alatt állnak." – mondja a férfi, aki csak névtelenül akar nyilatkozni.

Azt mondja, hogy az orosz invázió óta elvesztette a fizetésének felét. Megkérdezem tőle, hogy a Dnyeszteren túliak aggódnak-e a jövőjük miatt.

"Az emberek aggódnak a munkájukért, a hétköznapi életükrét. De amikor ilyen közel van a háború a határainkhoz, az aggodalom nő" - válaszolja. "Az európai embereknek meg kell érteniük, hogy Transznisztria nem agresszor, a Dnyeszter Menti Köztársaság nem támadó. Nem támogatja egyik oldalt se. Soha. Csak békét akar."

Nem Transznisztria az egyetlen hely, ahol csillapítani próbálják a lappangó feszültségeket.

Délkeletre utazok egy másik érzékeny régióba; mindössze 35 km-re vagyok az ukrán határtól.

Gagauzia egy autonóm terület, amely nagyon szoros politikai, társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

A nyolc évvel ezelőtti népszavazáson az itteni szavazók túlnyomó többsége az EU-integráció helyett az Orosz Föderációval való még szorosabb kapcsolatok mellett döntött.

De manapság a helyi hatóságok inkább politikai óvatosságra törekszenek. Legalábbis ez a benyomásom, miután meghallgattam Gheorghii Leiciut, a Gagauzia Népi Nemzetgyűlés alelnökét.

Közvetlenül a Közgyűlés székháza előtt büszkén áll Lenin hatalmas szobra.

„Ez egyfajta harc a testvérek között” – mondja oroszul az alelnök. "Nem látjuk feketén-fehéren a helyzetet. Még ha provokálnak is minket egy kemény álláspont kinyilvánítására, ezt nem tehetjük meg. Csak reméljük, hogy a helyzet békével fog véget érni."

Sebezhetőség a politikán túl is

Ha politikailag kiegyensúlyozott is, Moldova óriási társadalmi és gazdasági feszültségekkel néz szembe.

A szomszédos háború tovább gyengítette a világjárványtól és az energiaválságtól már amúgy is meggyengült gazdaságot.

Az ország szinte teljesen az orosz energiától függ, magas inflációtól, stagnálástól és megszakadt ellátási láncoktól szenved.

A kihívásokat fokozza, hogy Moldova lakossága csaknem 4 százalékkal nőtt, mivel több százezer ukrajnai menekült keresett biztonságot határain belül. A moldovaiak hatalmas erőfeszítéseket tettek a segítségükre.

Felkeresem az ország legnagyobb menekültközpontját is. Korábban covidkórházként működött a járvány csúcspontján. Azon a napon, amikor ott jártam, 600 anya és gyerek volt ott.

A menhelytől nem messze a Maxemchuk család is aktívan részt vesz a menekülteknek szóló különféle segélyprogramokban. A súlyos helyzet ellenére úgy döntöttek, egyelőre maradnak.

"Bárhogy alakulnak is a dolgok, azt hiszem, az emberek hatalma, ereje, nagy szíve győzni fog. Győznie kell." mondja búcsúzóul Aliona, mielőtt tovább sétál férjével, négy gyermekével és egy fekete labradorral.