Nyilvános adatok alapján úgy tűnik, háromszor annyiba kerül a magyaroknak szállított orosz gáz köbméterenkénti ára, mint az elmúlt húsz évben.
HIRDETÉSÁltalános tévhit Magyarországon, hogy a magyar kormány tartósan alacsony, fix áron veszi a gázt az oroszoktól. Bár az oroszokkal 2018-ban kötött szerződések a mai napig nem nyilvánosak, az importadatokból mégis nagyon jól látszik, hogy jelenleg alsó hangon is háromszor többet fizetünk az orosz gázért, mint amennyit az elmúlt nagyjából 25 évben bármikor.
Az ukrán-orosz háború kirobbanása óta a magyar kormány egyik fő érve az energiaipart érintő uniós szankciók ellen épp az volt, hogy azok veszélyeztetnék ezt a kialkudott, "kedvező" árat és így a rezsicsökkentést is. A kormányzati szóhasználat azonban mostanra megváltozott - ez pedig nem véletlen, írja a G7 cikke.
A hazai gázellátást 2015-ig egy az1990-es évek második felében, még a Horn-kormány által az oroszokkal – megkötött hosszútávú szerződés biztosította. Az akkori kormányzat túlbecsülte az ország jövőbeli gázigényét, ami pedig azt eredményezte, hogy a megrendelt gáz egy része "beragadt" , azt mégis ki kellett fizetniük. A megoldás végül az lett, hogy a többletmennyiséget a szerződés 2015-ös lejárta utáni években vettük át.
Titkos szerződés, elszólásokból kikövetkeztetett részletek
Ennek kifutása után, már az Orbán-kormány által kötött, 2018-as szerződésről mindössze annyit lehet tudni, hogy 10+5 éves és évi 4,5 milliárd köbméterről szól. Ez a hazai igény nagyjából szűk felét fedezi, a lakossági keresletet viszont teljes egészében lefedi. Az árazásról csupán annyit árultak el, hogy jobb, mint az előző hosszútávú szerződésé, illetve, hogy ez biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását.
A háború kitörése után ismét ezzel érveltek az uniós szankciók megszavazása ellen a magyar kormány oldaláról: nem lehet szankciókat kivetni az orosz energiahordozókra, mert akkor nem tudják biztosítani a lakosság alacsony rezsiköltségeit - és épp ez segített annak a tévhitnek a megalapozásában, hogy Magyarország olcsón, a piaci ártól függetlenül kapja Oroszországtól a gázt.
A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint ez azonban nincs így, szerintük a szerződéses ár biztosan a tőzsdei jegyzésekhez van kötve, a kérdés csak az, hogy hogyan. Ezt erősíti meg az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a szerződésről tartott sajtótájékoztatón többször is „formulaként” hivatkozott a kialkudott árra, azaz indirekt módon elismerte, hogy az valamihez hozzá van kötve. Mivel pedig a piacon a holland tőzsdei ár, a TTF az irányadó, ez a valami szinte biztosan az.
A rezsicsökkentés fenntartása csak óriási többletköltségekkel volna fenntartható
Ennek fényében nem meglepő, hogy a Magyarországra érkező orosz gáz a TTF árainak megugrásával párhuzamosan szintén rohamtempóban kezdett emelkedni. Az Eurostat nyilvános adataiból könnyen ki lehet számolni, hogy januárban például köbméterenként nagyjából 270 forintba került egy köbméter, Magyarországra behozott gáz. Ez közel háromszor magasabb, mint 1999 és 2021 közepe között bármikor.
Ha maradna a januári ár, az egész évre vetítve már akkor is 7-800 milliárdos veszteséggel kéne számolni - miközben az orosz import ára nem maradt a januári szinten, hanem tovább nőtt. A rezsicsökkentés - vagyis a hatósági áras gáz - csak nagy plusz költségekkel volna fenntartható.