Napokig tartó állóháború, orosz ostrom után több várost is visszafoglalt az orosz haderő.
HIRDETÉSLassan egy hónapja tart Oroszország Ukrajna elleni inváziója. Napokig tartó állóháború, orosz ostrom után ellentámadásba lendült az ukrán haderő nem egy város visszaszerzéséért.
Már sikerült visszafoglalniuk a Kijev mellett található Irpiny várost az oroszoktól – közölte a CNN. “A város 80 százaléka az irányításunk alatt áll” - nyilatkozta a város polgármastere.
Iprinyből hetek óta menekültek az emberek. Alig hatezren maradtak, többségük nem is akarja elhagyni a várost. Őket élelmiszerrel, gyógyszerrel segíti a városvezetés.
Az ukrán védelmi minisztérium tudatta, többnapos harcok árán visszafoglalták a Kijevtől alig 60 kilométerre fekvő Makarivot is. A város főterén ismét felhúzták az ukrán zászlót.
Az orosz erőket visszaszorították a nyugati kisváros, Voznyeszenszkből is. Az ukrán csapatok önkéntes egységekkel közösen először felrobbantották a város hídját, majd csaknem 100 kilométerrel távolabbra nyomták vissza az orosz csapatokat.
A következő cél Herszon visszafoglalása. A Krím-félszigethez közeli város volt az első, amit elfoglaltak az orosz katonák. Az ukrán külügyminisztérium szerint a településen jelenleg humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved.
Az otromlók Kijevet nem tudták szorosabb ostromgyűrűbe vonni, de többször is bombázták két kerületét is az elmúlt órákban.
Az északkeleti Harkivot napokig lőtték az oroszok. Szerdán még nem szólaltak meg a légvédelmi szirénák. A városban egyházi csoportok és civil szervezetek segélyeire, ételosztására szorul a lakosság. A nemzetközi segélyezés még nem indulhatott el.
Az oroszok hetek óta bombázzák a délkeleti Mariupolt, de a teljesen nem képesek ellenőrzésük alá vonni a porig rombolt kikötővárost. Kilenc folyosón mentették a civileket – amikor az oroszok nem sértették meg a tűzszünetet -, de még százezren élnek embertelen körülmények között; se víz, se gyógyszer, se élelem.
Ukrajna minden reggel bejelenti, hogy hol nyílnak meg humanitárius folyosók, ahol a civilek ki, a segélyek bejuthatnak az ostromgyűrűn át. Szerdán Mariupolra már nem tudtak kiadni iylet.
Oroszország a hét elején kiutat ajánlott Mariupolból - de csak akkor, ha a város megadja magát.
Sir Adrian Bradshaw tábornok, a NATO korábbi szövetséges főparancsnok-helyettese a brit közszolgálati rádiónak azt mondta, “az orosz erők nem valószínű, hogy megállnak anélkül, hogy elfoglalnák Mariupolt és biztosítanák a Krímhez vezető szárazföldi összeköttetést.”
“Moszkva meg akarja védeni az orosz kultúrát Ukrajnában” - jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének diákjai előtt beszélt erről. Lavrov azt is mondta, hogy a két fél közötti tárgyalások "nehézségekbe ütköznek", mert Ukrajna "folyamatosan változtatja az álláspontját".
Bírálta azt a lengyel javaslatot, hogy NATO-békefenntartó missziót kellene létrehozni Ukrajnába. Szerinte ez közvetlen összecsapásokat eredményezne a Nato és az orosz fegyveres erők között, aminek “nem szabad megtörténnie.”
Eközben a szerdai orosz lapok "Kijev melletti harcokról", és "frontvonalról" írnak. Tankokról és katonákról készült fotókat közölnek, akiket Moszkva "hősökként" mutat be.
A Kreml propagandája azt akarja elhitetni az orosz közvéleménnyel, hogy amit Ukrajnában tesznek, az ahhoz hasonlít, amit a Vörös Hadsereg tett a második világháborúban: harcolt a nácik és a fasiszták ellen, és védte a hazát, ezzel teremtve alternatív valóságot – írja a BBC.
A német kancellár is arról beszélt, elakadt az orosz invázió. "Putyin offenzívája megrekedt, annak ellenére, hogy nap mint nap pusztítást végez" - fogalmazott Olaf Scholz. Szerinte a háború nemcsak Ukrajnát, "hanem Oroszország jövőjét is tönkreteszi". Egyúttal további szankciókra, akár totális embargóra figyelmeztette Moszkvát.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a katonai szövetség jóváhagyja a keleti szárnyon (Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia) állomásozó erők jelentős növelését.
HIRDETÉSLengyelország kiutasított 45 orosz diplomatát. Varsó azzal vádolta őket, hogy hírszerzési célokra használták fel státuszukat.