NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A politikusok megítélését általában javította egy konfliktus – az orosz invázió erősíti a szabályt?

Kijevből Lembergbe induló, menekültekkel teli vonat 2022. március 3-án
Kijevből Lembergbe induló, menekültekkel teli vonat 2022. március 3-án Szerzői jogok AP Photo/Vadim Ghirda
Írta: Németh ÁrpádTanács Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Ukrajna elleni orosz invázió Orbán Viktor megítélésének kedvezett közvetlenül a választások előtt. Korábbi harciasságát levetkőzve semlegességet hirdetett. A népszerűségi mutatók nyertese odahaza és külföldön egyaránt a lengyel vezetés, amely a Nyugat és Brüsszel álláspontjával utazott Kijevbe.

HIRDETÉS

Egy háború – legalábbis a múlt tapasztalatai szerint – általában kedvez a politikusok megítélésének. Legutóbb például, a Krím elfoglalása után Putyin hazai népszerűsége az egekbe szökött. A mostani, meglepetésszerűnek nem mondható invázió után azonban nem biztos, hogy megismétli nyolc évvel ezelőtti eredményét. Oroszország ugyanis olyan súlyos büntetésekkel szembesült, amelyeket a lakosság túlnyomó része a saját bőrén tapasztal. A háború egyik nem titkolt célja Zelenszkij megbuktatása, akinek lanyhuló támogatottsága a tavalyi év végén alig haladta meg a 30 százalékot. Az ukrán elnök a fenyegetések dacára nem hátrált meg, sőt a fővárosból sem menekült el. A népszerűsége alig két hónap alatt a többszörösére duzzadt.

Néhány országban választások közelegnek. Franciaországban kimondottan jót tett az elnök megítélésének aktív szerepvállalása a helyzet csillapításában. Macron toronymagasan vezet minden közvélemény-kutatás szerint.

A korábban harcias szerepben tetszelgő magyar kormányfő most a „béke halk szavú apostola”. Orbán Viktor azt állítja, hogy a jobboldal a békepárti, az ellenzék pedig a háborút támogatja. Okfejtésével mindenesetre erősítette pozícióját közvetlenül a voksolás előtt.

A brit miniszterelnök megítélésén nem javított az Oroszország elleni kemény szankciók sürgetése. A brit szavazók még mindig nem bocsátották meg a járvány idején a Downing Streeten rendezett kerti partikat, amelynek következményei partygate néven maradtak emlékezetesek a szigetország politikai történelmében.

A Putyin által indított háború – szokatlan módon – Bidennek sem kedvezett, holott korábban az amerikai elnökök népszerűsége rendre nőtt a háborúk idején, persze a vietnamit kivéve.

Az orosz-ukrán háború után politikai megítélés javulásának fölényes nyertese Lengyelország, amelynek vezetői nemcsak a veszélyes kijevi utat vállalták, hanem – történelmi okokból is – egyértelműen a Nyugat, sőt annak az Európai Uniónak az álláspontját képviselik, amit Varsó, Budapesthez hasonlóan, korábban oly keményen ostorozott.

Az orosz-ukrán háború harmadik hetében a népszerűségi mutatók és tendenciáik nem egyformák.

Zelenszkij támogatottsága megháromszorozódott

Az orosz invázió harmadik hetében közzétett felmérés szerint az ukránok többsége folytatni akarja a harcot.

A kijevi Info Sapiens kutatása nyújtja az eddigi legtisztább helyzetképet, miközben az orosz erők továbbra is bombázzák és bekerítik a városokat elemzők szerint azzal a céllal, hogy megdöntsék az Európa-párti ukrán kormányt, akiket oroszbarát megbízottakkal helyettesítenének.

A háború elhúzódásával az ukrán közvélemény egyre inkább Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen fordul. A megkérdezett ukránok 67 százaléka „készen áll a fegyveres ellenállásra”, hogy megállítsa Oroszország előrenyomulását. A válaszadók 14 százaléka viszont „határozottan nem hajlandó” fegyvert ragadni.

Jelenleg az ukránok 88 százaléka támogatja az elnököt, aki a fővárosban maradt, hogy ukrán és nemzetközi támogatást szerezzen az ország védelmére. Volodimir Zelenszkijt 2019-ben korrupcióellenes programjával választották meg. Február 24-ig, az orosz invázió kezdetéig folyamatosan csökkent a támogatottsága.

Ukrainian Presidential Press Office via AP
Volodimir Zelenszkij egy sebesült katona ágyánál Kijevben, 2022. március 13-ánUkrainian Presidential Press Office via AP

Egy másik felmérés is hasonló eredményt mutat: az elnök támogatottsága megháromszorozódott – hivatkozott a Rejting országos felmérésére a brit New Statesman. Az ukránok több mint 90 százaléka támogatja Volodimir Zelenszkijt, mivel továbbra is ellenáll az orosz inváziónak. A tavalyi év végén támogatottsága alig 31 százalékos volt.

Putyin egyik legfontosabb követelése az inváziót megelőzően az volt: a NATO kötelezze magát arra, hogy soha nem fogadja be Ukrajnát a nyugati katonai szövetségbe, amit Moszkva egzisztenciális fenyegetésnek tekint – emlékeztetett a felmérést közzé tevő Washington Post. Az InfoSapiens felmérése szerint az ukránok 56 százaléka ellenzi a NATO-tagság tiltását, még ha ez szavatolná is a háború befejezését, 30 százalék azonban elfogadhatónak tartja a követelést.

Inna Voloszevics, az Info Sapiens igazgatóhelyettese – aki a háború első nyolc napját a Kijev melletti Vaszilkiv városában töltötte, ahol „rakéták és bombák tucatjainak a becsapódását kellett elviselnie” – a washingtoni lapnak küldött e-mailben azt írta: meglepte az engedményeket ellenző ukránok magas aránya.

„Én ebben az időszakban kész voltam bármit elfogadni, csak hogy véget érjen a háború” – üzente. „Ezért is lenyűgöző az ukránok bátorsága, akik nem voltak hajlandóak elfogadni Putyin követeléseit a háború befejezése érdekében.”

Putyin népszerűsége szárnyalt a Krím elfoglalása után, most kérdéses

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben parancsot adott az első ukrajnai invázióra, amelynek során Oroszország annektálta a Krímet, népszerűsége az egekbe szökött.

Közvetlenül a Krím inváziója előtt, 2014 februárjában, Putyin népszerűsége a 2013 novemberében mért 61-ről 69 százalékra növekedett. Az ukrán félsziget elfoglalása után azonban, 2014 áprilisában a független Levada szerint támogatottsága 82 százalékra emelkedett, jóllehet Putyint világszerte elítélték, Oroszország ellen szankciókat vezettek be, ami után a rubel a dollárhoz képest sokat vesztett értékéből, következésképpen pedig a megélhetési költségek emelkedésével járt.

Ezúttal a Nyugat egységes és példátlan lépéseket tett Oroszország megbüntetésére. Masszív szankciókkal sújtotta az orosz gazdaságot, pénzügyi rendszerét, sőt az Eurovíziós Dalfesztiválról kizárta, és felfüggesztette Oroszország részvételét például a nemzetközi focieseményeken.

HIRDETÉS
AP Photo/Darko Vojinovic
Putyin, a nagy testvér – falfestmény Belgrádban, 2022. március 12-énAP Photo/Darko Vojinovic

Most az utca embere is megérzi az invázió miatt kiszabott büntetéseket. Elkeseredett oroszok álltak sorban a bankok és bankautomaták előtt, hogy mentsék pénzüket.

Mivel a gazdasági következmények ezúttal valószínűleg sokkal fájóbbak lesznek, elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a háború növelné Putyin népszerűségét – annál is inkább, mert ezúttal több orosz katona halt meg a fronton, mint a csecsen háború idején, a Reuters szerint 3500.

A Levada mérése szerint közvetlenül az invázió előtt 69 százalékos volt Putyin támogatottsága.

Ő azonban „látványosan elszámította magát” Ukrajnával kapcsolatban – véli Timothy Ash, piaci elemző.

Ugyanakkor az oroszok 58 százaléka, jobbára az idősebb nemzedék, támogatja Ukrajna lerohanását, 13 százalék valamelyest támogatja, és csak a megkérdezettek alig egynegyede, 23 százalék ellenzi az inváziót.

HIRDETÉS

Az oroszok fele az USA-t és a NATO-t okolja a háborúért, a válaszadók 16 százaléka szerint pedig Ukrajna az agresszor. Az oroszok csupán 4 százaléka tartja saját hazáját felelősnek a háborúért.

Biden megítélése szinte a legalacsonyabb megválasztása óta

Több tanulmány szerint az amerikaiak érdeklődését a külföld hírei iránt nagymértékben befolyásolja, hogy a média milyen terjedelemben számol be az eseményekről.

Az ukrajnai háború ezúttal tarol a hírekben. Egy felmérés szerint február 22-28. között a három nagy hírcsatorna (CNN, Fox News és MSNBC) naponta átlagosan 2478 alkalommal említette Ukrajnát. Az orosz invázió másnapján a mutató elérte a 3095-öt. Összehasonlításul: januárban a covid kifejezést naponta átlagosan 482 alkalommal említették. A 2020-as választások napján Donald Trump neve 2675 alkalommal hangzott el. Egyszóval Ukrajna uralja a híreket.

Ráadásul az amerikaiak oda is figyelnek. Az Ipsos/Reuters február 28. és március 1. közötti időszakot felölelő felmérésében a felnőtt lakosság 85 százaléka azt mondta, hogy nagyon vagy valamennyire tud az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusról.

A YouGov/CBS News által február 24-28. között megkérdezett felnőttek túlnyomó többsége, 76 százaléka helyeselte az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, 75 százaléka a Putyin elleni személyes szankciókat, 65 százaléka Ukrajna katonai támogatását, 63 százaléka pedig az amerikai csapatok átvezénylését a NATO-szövetségesekhez.

HIRDETÉS
AP Photo/Patrick Semansky
Joe Biden a Fehér Házban, 2022- március 3-ánAP Photo/Patrick Semansky

Közvetlenül az orosz invázió után egyesek azt feltételezték, hogy megugorhat Biden megítélése is, az elnökök népszerűsége ugyanis háború idején növekszik. Ez azonban eddig elmaradt. A FiveThirtyEight átlaga szerint Biden március 3-án 41,6 százalékos támogatottsággal zárt, ami az egyik legalacsonyabb érték elnöksége alatt.

Hasonló eredményt mért az Ipsos/Reuters is.

A brit szavazók több mint fele szerint Johnsonnak le kellene mondania

Az ukrán válság kirobbanása óta a brit miniszterelnök népszerűségi mutatói javultak, de az emlékezetes partygate miatt rendkívül mélyről indultak.

A választók többsége változatlanul azt szeretné, ha Boris Johnson az ukrajnai orosz invázió ellenére távozna a Downing Streetből – legalábbis ez derült ki az Observer számára készített Opinium-felmérésből.

Ugyanakkor tapinthatóan csökkent azoknak az aránya, akik menesztenék a kormányfőt. A felmérés szerint a válaszadók 53 százaléka mondatná le Johnsont. Számuk 10 százalékkal csökkent január óta.

HIRDETÉS

A britek négyötöde, 78 százaléka támogatja, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnának, 68 százaléka pedig egyetért, hogy nyugati vadászgépeket adományozzanak az ukrán légierőnek az ország védelmére.

AP Photo/Matt Dunham, Pool
Boris Johnson megérkezik a müncheni biztonsági értekezletre, 2022. február 19-énAP Photo/Matt Dunham, Pool

Johnson népszerűségi mutatói az alacsony szintről javultak. A megkérdezettek csupán 27 százaléka helyesli a munkáját, 54 százalék nem. Ezzel a nettó támogatottsága -27, ami 6 százalékpontos javulás a két héttel korábban készült felméréshez képest.

Összességében a Munkáspárt előnye minimálisra, 2 pontra csökkent a torykkal szemben. Ha azonban választani kellene, a válaszadók 44 százaléka a Keir Starmer vezette munkáspárti kormányt részesíti előnyben egy Johnson vezette konzervatív kormánnyal szemben, amit a válaszadók 35 százaléka támogat.

Macron népszerűsége ugrásszerűen nőtt a francia elnökválasztás előtt

Általános tendencia, hogy válságban a közvélemény a stabilitás mellé áll, és az ország aktuális vezetése mellett sorakozik fel – írta a minap az Euronews. Ezzel összhangban valamennyi francia közvéleménykutató Emmanuel Macron megítélésének gyors javulását tapasztalta. Az Elab Intézet közvéleménykutatása szerint egy hét alatt 8,5 százalékkal, összesen 33,5-ra nőtt azoknak az aránya, akik Macron második ciklusára adnák le voksukat. A második helyezett Marine Le Penre az első fordulóban csupán a megkérdezettek 15 százaléka, vagyis két százalékkal kevesebben szavaznának, mint egy héttel korábban.

Macron előnye még brutálisabb, ha a második fordulót nézzük, ahol a jelenlegi közvéleménykutatások szerint 61 százalékos támogatottsággal 22 százalékkal több szavazatra számíthatna Marine le Pennél.

HIRDETÉS

Nem csak a stabilitás iránti vágy röpíti Macron szekerét, legfontosabb ellenfelei ugyanis mind megégették magukat az ukrajnai háborúval. Korábban kifejezetten oroszbarátnak mutatkoztak, sőt, Le Pen pártja orosz bankoktól kapott hitelt a 2017-es kampányra, ahogy idén a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB-tól. A háború kitörése után Le Pen, Zemmour és Mélenchon is korrigálni próbált, de ez csak a kármentésre volt elég.

Scholz alaposan javított

A német kancellár az orosz invázió után a Bundestagban mondott beszédében mindössze harminc perc alatt radikálisan új útra terelte Németországot – emlékeztetett a Carnegie Europe.

Olaf Scholz véget vetett Szociáldemokrata Pártja több évtizedes Ostpolitikájának, amely nagymértékben befolyásolta Európát és a NATO-t. A keleti politika a hetvenes évek elején született azzal a céllal, hogy a Szovjetuniót politikailag és gazdaságilag közelebb hozza Európához. Egyik eleme volt a gázvezeték, amit az Egyesült Államok ellenzett, ugyanakkor Nyugat-Németország azt remélte, hogy megnyitásával helyreáll a bizalom, a stabilitás és a kiszámíthatóság a Szovjetunióval.

Az Oroszországgal való különleges kapcsolatba vetett hit még akkor is fennmaradt, amikor Putyin elnök 2008-ban megszállta Grúziát, 2014-ben pedig annektálta a Krímet.

Oroszország ukrajnai inváziója volt az utolsó csepp a pohárban Scholz számára. Bejelentette, hogy a német védelmi kiadások a bruttó hazai termék 2 százalékára emelkednek. A kormány egy 100 milliárd eurós különalapot hoz létre a Bundeswehr fejlesztésére, Ukrajnába pedig engedélyezi a fegyverszállítást, amivel szakított Németország sokéves politikájával. Nem utolsósorban pedig Berlin gyors lépéseket tenne az olaj- és gázfüggőség csökkentése érdekében, vagyis erőteljesen csökkentené az orosz energiaimportot.

HIRDETÉS
Michael Sohn/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
A Bundestag képviselői állva tapsolják Olaf Scholz német kancellárt, 2022. február 27-énMichael Sohn/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Scholz a törvényhozók előtt szenvedélyesen támogatta Ukrajnát, amiért kitörő tapsot kapott. „2022. február 24. vízválasztó kontinensünk történetében” – mondta. „Az Ukrajna elleni támadással Putyin elnök hidegvérrel indított el egy agressziós háborút.”

Scholzot nemcsak a képviselők ünnepelték. Pártja, a SPD, és koalíciós partnere, a Zöldek egyaránt 1 százalékponttal erősödtek, a szélsőjobb AfD és a szélsőbaloldal pedig ugyanilyen arányban gyengült.

A válság óta a februári 64-ről 75 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a német kormány jó munkát végez.

A kancellár munkáját a februári 65 után most a megkérdezettek 73 százaléka ítéli jónak – a Forschunggruppe közvélemény-kutatása szerint.

A lengyel kormány jó pontokat szerzett otthon és Európában egyaránt

Noha Lengyelországban csak jövő ősszel tartanak választásokat, a kampány másfél évvel korábban, 2022. március 15-én Jarosław Kaczyński és Mateusz Morawiecki kijevi útjával elkezdődött – írta a Rzeczpospolita.

HIRDETÉS

A lap szerint az országban az ún. zászlóhatás érvényesül, amikor a népesség a törvényesen megválasztott hatalom körül gyülekezik, következésképpen erősödik a politikusok támogatottsága. A Jog és Igazságosság vezetői kissé csalódottak lehetnek a nem számottevő növekedés miatt, ugyanakkor megkönnyebbülhetnek, mert a fokozódó támogatottság mellett minden népszerűtlen téma – például a járvány, a korrupció, az elszabaduló árak és az infláció – a háttérbe szorul.

A pártelnök és a miniszterelnök kijevi látogatása, a nemzetközi dimenzión túl, belpolitikai súllyal bír. A Jog és Igazságosság politikusai az ukrán fővárosban az EU-t és a „nyugati értékeket” képviselik, ami kifejezett koncepcióváltás eddigi álláspontjukhoz képest. Ez valószínűleg nem segít az ukránokon, de odahaza és Európában biztosan jót tesz a kormány megítélésének.

Janša szorult helyzetben

Valamivel több mint egy hónappal az április 24-re meghirdetett szlovén parlamenti választások előtt a Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt enyhén veszít a támogatottságából.

A Politico mérése szerint a Szabadság Mozgalom utolérte, és most mindkét párt egyaránt 23 százalékon áll.

A ljubljanai Delo napilap közvélemény-kutatása szerint azonban az ellenzéki mozgalom átvette a vezetést a népszerűségi listán.

HIRDETÉS

A támogatottsági mutatók hanyatlása nyilván nem kis szerepet játszott abban, hogy a szlovén kormányfő csatlakozott lengyel és cseh kollégájához, akikkel Kijevben Európa támogatásáról biztosították Volodimir Zelenszkijt.

Orbán népszerűsége töretlen

Nem utazott velük együtt az ukrán fővárosba Orbán Viktor. Szóvivője csak annyit közölt alig három héttel a választások előtt: „A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

Pártjának és koalíciós partnerének, a Fidesz–KDNP-nek az orosz-ukrán háború kirobbanása óta tovább nőtt a népszerűsége.

A HVG megbízásából készült Medián-felmérés ugyan nem tartalmazott konkrét kérdést a háborúval kapcsolatban, de a korábbival összehasonlítva a kormánypárt előnye az ellenzékkel szemben 4-ről 12 százalékpontra növekedett. Ebben természetesen nagy szerepet játszott a jól időzített „nagy osztogatás”: a szja-visszatérítés, és a 13. havi nyugdíj.

Orbán Viktort csaknem kétszer annyian, a megkérdezettek 62 százaléka látná szívesebben a miniszterelnöki tisztségben, mint Márki-Zay Pétert, akire a Századvég felmérése szerint a válaszadók 32 százaléka szavazott.

HIRDETÉS

A kutatást közzétevő Magyar Nemzet arra is felhívta a figyelmet, hogy a regnáló miniszterelnök 52 százalékos támogatottsággal még Budapesten is népszerűbb a 43 százalékos támogatást élvező ellenzéki jelöltnél.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép/MTI
Orbán Viktor miniszterelnök határszemlét tart a csengersimai magyar-román határállomáson, 2022. március 16-ánA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép/MTI

Orbán Viktor a választást „valószínűleg nem veszti el”, elveszti viszont „utcai harcos” imázsát – véli Török Gábor, aki szerint a kormányfő „békeidőben rajongott a harcias retorikáért, aki Brüsszelbe állandóan háborúzni járt, aki mindig puskaporszagot érzett a levegőben, most a béke halk szavú apostola lett”. A háború után kevésbé lesz hiteles katonát vagy szabadságharcost játszani.

Orbán Viktor „elveszti a nagy stratéga, mindent több lépéssel előre látó politikus képét” – folytatta az elemző, a magyar miniszterelnök ugyanis nem számított háborúra. Egy ideig biztos nem lehet majd lavírozni a Nyugat és a Kelet között. „Az orosz-kapcsolat (...) 2022-re a 12 éves kormányzás legnagyobb kudarca lett.”

A politológus a miniszterelnökre nézve a legsúlyosabb következménynek azonban azt tartja: Orbán „elveszti a reményt, hogy a következő ciklus könnyebb lesz, mint a világjárványos mostani. (...) Ha lesz, az eddigi legnehezebb lesz.”

Ettől függetlenül – amint azt a HVG is megállapította – a háborús körülmények inkább Orbán Viktornak kedveztek közvetlenül a választások előtt.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Lengyel kormányfő Kijevben: soha nem lesztek egyedül, veletek leszünk

Macron győzelmi esélyét növeli, a szélsőjobbét rontja az ukrajnai háború

Az ukrán elnök a fronton járt