Folyik a szankcióháború a Nyugat és Oroszország között. London újabb 100 milliárd fontnyi orosz vagyont zárolt. A Kreml kitiltotta Joe Bident, Antony Blinkent és Bill Burnst Oroszországból
Miközben Boris Johnson brit kormányfő fogadta a Közös Expedíciós Erők nevű biztonsági koalíció képviselőit, kormánya újabb 370 orosz állampolgárra vetett ki szankciókat.
HIRDETÉSKöztük van ötvennél is több oligarcha, illetve családtagjaik, akiknek együttes nettó vagyonuk 100 milliárd font. A kulcsszerepet játszó politikusok közül is több felkerült a brit tiltólistára: a volt állam-, majd kormányfő, Dmitrij Medvegyev, Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov és a külügyi szóvivő, Marija Zaharova is rajta van.
Az Európai Unió is megszavazott egy újabb gazdasági szankciócsomagot Oroszországgal szemben, miután az orosz vezetés nem hajlandó leállítani az ukrajnai offenzívát. Az új intézkedések közé tartozik az acéltermékekre vonatkozó 3,3 milliárd euró értékű importtilalom és az EU-ból luxuscikkekt sem lehet exportálni ezentúl.
A párizsi orosz nagykövet boszorkányüldözésnek nevezte a szankcióhullámot. Alekszej Meskov arra panaszkodott, hogy a nyugati államok most már családokat, rokonokat, távoli hozzátartozókat, ismerősöket, sőt még idegeneket is felkutatnak. Szerinte már megint legalább 600 ember felkerült az európai feketelistára.
Az elmúlt két hétben orosz milliárdosok jachtjanak és villáinak egész sorát foglalta le a francia és az olasz rendőrség.
De a szankciók nem egyirányúak. A Kreml listáján is egyre többen szerepelnek. Az amerikai elnököt, az amerikai külügyminisztert és a CIA vezérét is feltették rá pár perccel azután, hogy az amerikai kongresszus háborús bűnösnek nyilvánította az orosz elnököt.
Az orosz parlament eközben egy nyolcmilliárd dolláros mentőcsomagot készít elő a nyugati szankciók hatásának ellensúlyozására. A kormánypárt pedig büntetni akarja azokat az orosz cégeket, amelyek kerülik az együttműködést az orosz piac szankcionált szereplőivel.
Oroszország kilépett az Európa Tanácsból is a múlt héten. Moszkva azzal vádolja a II. világháború után alakult nemzetközi emberi jogi szervezetet, hogy a NATO-, illetve az uniós tagállamok visszaélnek szavazati fölényükkel, és oroszellenes politikájuk eszközévé tették ezt a fórumot is.