A 2021-es Szaharov-díjas, Putyin legfőbb bírálójának számító Navalnijra a bíróság megsértéséért és csalásért kérik a lehető legnagyobb, kiszabható büntetést.
HIRDETÉSOrosz ügyészek Alekszej Navalnij börtönbüntetésének súlyosbítását kérték. A Putyin legfőbb kritikusaként ismert Navalnij jelenleg 2,5 éves börtönbüntetését tölti - ezt hosszabbítanák meg további 13 évvel, egy sokkal szigorúbb intézményben, mint ahol jelenleg van.
Putyin elnök legfőbb hazai bírálóját 2021. január 17-én, Németországból való visszatérése után vették őrizetbe, ahol fél éven át ápolták, miután hazájában Novicsok idegméreggel mérgezték meg. Egy moszkvai bíróság február 2-án 2,5 év letöltendő börtönre változtatta a Navalnijra állítólagos gazdasági bűncselekmények miatt korábban kiszabott, felfüggesztett börtönbüntetést.
“Még 2016-ban is többször megszegte a felfüggesztett börtönbüntetés feltételeit – több mint 10 alkalommal. Akkor is és most is ezek a kihágások jelentik a letöltendőre módosított börtönbüntetés alapját” - mondta az ügyész, utalva arra, hogy Navalnij azzal védekezett, hogy azért nem jelent meg a rendőrségen az előírt időpontban, mert mérgezéssel kómában feküdt egy berlini kórházban, amiről - ahogy fogalmazott - az egész világ tudott. Két nappal később rágalmazásért is bűnösnek találták, mert árulóknak és korrupt bérenceknek nevezte Putyin elnök egy kampányvideójának szereplőit. Egyikük - egy második világháborús veterán - unokája ezért beperelte Navalnijt, akinek csaknem négymillió forintos büntetést kellett fizetnie.
A politikust ezután egy Moszkvától nagyjából száz kilométerre fekvő büntetőtelepre, a Vlagyimir körzetben található Pokrov városba szállították, hogy ott töltse le a rá kiszabott két és fél éves szabadságvesztést.
Az USA és az EU is szankciókkal lépett fel az érdekében
Az Európai Unió tagállamai Navalni börtönbe vonulása után, 2021. február 22-én állapodtak meg arról, hogy először alkalmazzák az emberi jogok megsértése miatti szankciókat mindazokkal szemben, akik felelősek az orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért. Az EU után pedig az USA is szankciókat hirdetett.
Eközben a politikus éhségsztrájkba kezdett a börtönben, miután egyik lába lebénult de nem kapott megfelelő orvosi ellátást. A sztrájkot 24 nap után felfüggesztette, mert az őt vizsgáló orvosok szerint állapota életveszélyessé vált.
Később "az állampolgárok személyiségét és jogait sértő szervezet létrehozásával" vádolta meg az orosz Nyomozó Bizottság, most pedig "csalás és a bíróság megsértése miatt" folytatnak eljárást ellene. Ebben az ügyben a kiróható maximumot, vagyis 13 évet javasolt az ügyészség és egy, a mostaninál sokkal szigorúbb büntetésvégrehajtási intézetbe való elszállítását, mert érvelésük szerint "Navalnij visszaeső bűnöző és börtönbüntetése alatt is bűncselekményeket követett el.