A 400 ezres város stratégiai fontosságú az oroszok számára, kilencedik napja bombázzák.
HIRDETÉSÓrákkal a mariupoli szülészet épületére mért, világszerte óriási felháborodást keltett légicsapások után is folytatódott a délkelet-ukrajnai nagyváros orosz bombázása. A város az oroszok számára stratégiai jelentóséggel bír.
Továbbra is heves orosz támadások alatt áll a 400 ezres délkelet-ukrajnai nagyváros. A mariupoli városi tanács a közösségi médiában közzétett bejegyzésben számol be az orosz ágyúzásról: "Bombák csapódnak a házakba." (Az amerikai Maxar Technologies műholdas felvételei az orosz támadás előtti és utáni városról itt láthatóak a német Spiegel oldalán).
A Reuters hírügynökség szerint egy segélykonvojnak vissza kellett fordulnia, mielőtt elérte volna a várost, Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint ez is a folyamatos ágyúzás miatt történt. A konvojnak civileket is ki kellett volna vinnie a városból és biztonságba helyeznie.
Lavrov: fake news
Mint arról beszámoltunk, Mariupolból az ukránok szerint azért nem sikerült elindítani sem a menekülőket, mert az orosz hadsereg egy pillanatra sem hagyta abba a bombázást, illetve egyes kivezető utakat alá is aknáztak.
Szerdán három ember - két felnőtt és egy kislány - vesztette életét, 17 pedig megsebesült abban a pusztító csapásban, amely lerombolta egy kórház szülészeti és gyermekosztályát. A világszerte óriási felháborodást keltett támadást az orisz külügyminiszter "manipulációnak" és "hamis hírnek nevezte": Szergej Lavrov szerint az épület valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista, neonáci zászlóalj fegyvereseinek táborhelye volt.
Az Associated Press által a helyszínen rögzített, közvetlenül a robbanás után rögzített képeken azonban egészségügyi személyzet és egy terhes nő látható, akit hordágyon vittek ki az épületből.
Az viszont tény, hogy a 2014-ben Mariupolban létrehozott azovi alakulat tagjai is harcolnak a városban az ukrán hadsereg mellett. Felröppent róluk az a hír is, hogy éppen ők akadályozták volna az evakuálást a városból, ezt az ukránok határozottan cáfolták.
Az ostromlott városban az egyik legnagyobb kihívás a telefon használata: a szeretteiket kereső lakosok kétségbeesetten próbáltak a városon belül telefonálni. A várost ugyanis az orosz erők fokozódó és válogatás nélküli bombázása gyakorlatilag elvágta a külvilágtól.
Dmitro Gurin parlamenti képviselő, aki Mariupolban nőtt fel, és akinek szülei ott rekedtek, a BBC-nek elmondta, hogy négy napja sikerült utoljára kapcsolatot teremtenie szomszédaikkal. Gurin elmondása szerint a szülei a havat használják víziváshoz, és kint az utcán, nyílt tűzön próbálnak ételt főzni.
A városi hatóságok nemrég megkezdhették az utcákon összegyűlt holttestek összegyűjtését és eltemetését - mondta Szerhij Orlov alpolgármester a brit lapnak. A tisztviselők becslése szerint eddig 1300 civil halt meg a városban. Az alpolgármester elmondta:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "atrocitásnak" nevezte a szülészetet ért légicsapást, és ismételten felszólította a világ hatalmait, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett - a kérést eddig elutasították.
Kulcskérdés
A mintegy 400 ezer lakosú Mariupol kulcsfontosságú stratégiai célpont Oroszország számára, mivel elfoglalása lehetővé tenné, hogy az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok egyesítsék erőiket az Oroszország által 2014-ben annektált déli félszigeten, a Krímben állomásozó csapatokkal.
A várost az orosz erők kilencedik napja bombázzák hevesen, lakóházakat rombolnak le és lakónegyedeket tettek a földdel egyenlővé. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte: Mariupolban a legnehezebb a helyzet az egész országban.