Az ukrán gazdák vagy menekülnek, vagy harcolnak vagy próbálják házaikat megóvni a fosztogatóktól. A búzát és más élelmiszer-alapanyagokat világszerte szállító kikötők leálltak.
HIRDETÉSAz Ukrajnában zajló események az európai, az afrikai és ázsiai lakosság megélhetését is veszélyztetik: azokét, akiknek ellátása a fekete-tengeri régió hatalmas, termékeny termőföldjeire támaszkodik.
Az ukrán gazdák vagy menekülnek, vagy harcolnak vagy próbálják házaikat megóvni a fosztogatóktól. A búzát és más élelmiszer-alapanyagokat világszerte szállító kikötők leálltak. A nyugati szankciók pedig Oroszország, a másik mezőgazdasági nagyhatalom gabonaexportját is felboríthatják.
"A búza nagyjából 80%-át Ukrajnából importáljuk. Libanon évente 6200-6300 tonna búzát fogyaszt. Természetesen minket is érint a válság. A háború kezdetétől fogva tárgyalunk a gazdasági miniszterrel, a miniszterelnökkel, a jegybankelnökkel, hogy találjunk egy új mechanizmust, hogy felgyorsítsuk a folyamatot, hogy alternatívákat találjunk az olyan országokból származó import helyett, mint Románia, Szerbia, Magyarország és Bulgária" - mondta Ahmed Hoteit, a libanoni búzaimportőrök szindikátusának vezetője.
Arif Husain, a Világélelmezési Program vezető közgazdásza hangsúlyozta: "a konfliktus Ukrajna és Oroszország között nem légüres térben zajlik. Már így is több háborúval, konfliktussal, éghajlati válsággal, a Covid gazdasági hatásaival van dolgunk bizonyos helyeken, a hideggel, és a költségek súlyosbodásával, mivel a gabona és az olaj ára már így is emelkedik. Ez most a legrosszabbkor jött" - mondta.
Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búza- és árpaexportjának harmadát adja. Ukrajna a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, az ENSZ szerint 10 százalékos globális piaci részesedéssel. A háború pont aban az időszakban csökkentheti az élelmiszer-kínálatot, amikor az árak 2011 óta egyébként is a legmagasabb szinten vannak.