Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nukleáris készültség: mennyire veszélyes Putyin fenyegetése?

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Archív felvétel: Topol interkontinentális ballisztikus rakéta a moszkvai Vörös téren
Archív felvétel: Topol interkontinentális ballisztikus rakéta a moszkvai Vörös téren   -   Szerzői jogok  AP Photo/Alexander Zemlianichenko   -  

Világszerte komoly aggodalmat keltett az orosz elnök vasárnapi utasítása, hogy helyezzék "különleges" készültségbe Oroszország nukleáris elrettentő erőit. De mekkora is az orosz nukleáris arzenál, és komolyan kell-e venni Putyin fenyegetését?

A BBC által megkérdezett elemzők szerint a lépést inkább úgy kell értelmezni, mint a többi országnak szóló figyelmeztetést, hogy ne fokozzák ukrajnai szerepvállalásukat, és nem úgy, mint a nukleáris fegyverek bevetésére irányuló valós szándékot.

Atomfegyverek csaknem 80 éve léteznek, és az ezeket birtokló országok elrettentő eszközként tekintenek rájuk, amelyek segítenek garantálni biztonságukat.

Euronews
Az országonként birtokolt nukleáris fegyverzet, becsült adatok alapjánEuronews

Ok és okozat

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) igazgatója is inkább "valószínűtlennek" tartja, hogy az oroszok nukleáris háborút kezdeményeznének. Dan Smith ugyanakkor hangsúlyozta:

ameddig léteznek atomfegyverek, erre mindig lesz egy halvány esély, ami viszont katasztrófához vezetne.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is erre figyelmeztetett szerdán, mint mondta, "a harmadik világháborút atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne", csak azt nem tette hozzá, hogy ezt a kártyát az ő elnöke húzta elő.

Moszkva egyik célja az, hogy elérje, európai ország területén ne állomásozzanak amerikai nukleáris fegyverek, másrészt megakadályozni, hogy Ukrajna ismét atomhatalom legyen. A mostani háború hivatalos indoklása is az, hogy "önvédelmet" gyakorolnak egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni - megfordítva okot és okozatot, hiszen Kijev épp az orosz fenyegetés miatt keresi ezt a lehetőséget.

A Nyugat mindenesetre egyöntetűen elítélte Putyin fenyegetését. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg "felelőtlen, agresszív cselekedetnek" minősítette a lépést, Amerika "elfogadhatatlannak" nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését, az ENSZ szóvivője pedig azt mondta: "Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan."

Mekkora az orosz arzenál?

Oroszországnak a Federation of American Scientists adatai szerint 5977 nukleáris robbanófeje van (ezek váltják ki az atomrobbanást), bár ez magában foglalja a leselejtezett és leszerelésre váró mintegy 1500-at is.

A fennmaradó mintegy 4500-ból a legtöbb stratégiai nukleáris fegyver: ballisztikus rakéták vagy más olyan lövedékek, amelyek nagy távolságokra is célba vehetők. A többi kisebb, kevésbé pusztító hatású nukleáris fegyver, amelyeket rövid hatótávolságú harctéri vagy tengeri bevetésre használnak.

Szakértők szerint azonban mindez nem jelenti azt, hogy Oroszországnak több ezer nagy hatótávolságú nukleáris fegyvere van. Becslések szerint jelenleg mintegy 1500 orosz robbanófej van telepítve rakéta- és bombázóbázisokon vagy tengeralattjárókon.

Összehasonlításul: a NATO-nak összesen 5943 robbanófej van a birtokában, ebből 5428 amerikai, 290 francia és 225 brit. Rajtuk kívül atomfegyverrel rendelkezik még a világon Kína, India, Franciaország, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea.

Moszkva nincs egyedül

Érdekes megnézni a kérdést abból a szemszögből, hogy Oroszország nukleáris szempontból is magára maradt-e, hiszen a világ szinte egyöntetűen elítélte az Ukrajna elleni háborút? Nem teljesen.

Az ENSZ Közgyűlésén legutóbb 141 ország szavazott azon határozat mellett, amely elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Négy ország szavazott az oroszok mellett (Belarusz, Észak-Korea, Eritrea és Szíria), ezek közül csak a phenjani rezsimnek van 20 robbanófeje. A kommunista diktatúra nyíltan kiállt Moszkva agressziója mellett, Amerikát felelőssé téve az ukrajnai válságért.

A 35 tartózkodó ország között két atomhatalmat találunk, az Oroszországgal egyre barátibb viszonyt ápoló Kínát (350 robbanófej) és Indiát (160 robbanófej). A világ legnagyobb demokráciája régóta, még a szovjet korszakból származó katonai kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Amerika legnagyobb bánatára, mivel Indiát megpróbálja bevonni egy Kínával szembeni olyan regionális szövetségbe.