Veszély csak akkor fenyeget, ha közvetlen találat éri a betonszarkofágot – hangoztatja egy brit professzor.
HIRDETÉSA gammasugárzás a szokásos szint hússzorosára emelkedett a bezárt csernobili atomerőmű környéken a létesítmény mellett folytatott heves harcok után.
A szint növekedését az ukrán nukleáris ügynökség szakemberei a nehéz katonai felszerelések mozgása során felvert radioaktív pornak tulajdonítják.
A leállított csernobili atomerőmű térségét már a háború első napján megszállták az orosz katonák. A létesítményben dolgozók feladata a sugárzás szintjének ellenőrzése volt.
„Az állomás személyzetét túszként tartják fogva. Ez nemcsak Ukrajna, hanem Európa jelentős részének biztonságát is veszélyezteti” – írta Anna Kovalenko, ukrán katonai szakértő.
A Biden-kormányzat „felháborodással” fogadta a jelentéseket, miszerint az orosz csapatok akaratuk ellenére tartják fogva a csernobili erőmű személyzetét. A Fehér Hát szabadon bocsátásukat követelte – mondta a szóvivő. Jen Psaki figyelmeztetett, hogy az akció „felboríthatja a nukleáris hulladékkezelő létesítmények fenntartásához és védelméhez szükséges rutineljárásokat”.
Csernobil elvesztését korábban az ukrán elnöki hivatal tanácsadója is elismerte. Mihajlo Podoljak szerint „az egykori csernobili atomerőmű létesítményeinek, a nukleáris hulladéktárolónak az állapota nem ismert”.
Az oroszok szokásait ismerve valószínűleg már provokációkra készülnek a csernobili atomerőműben: vagy a támadás során okozott károkért Ukrajnára kenik a felelősséget, vagy ők maguk fogják megrongálni ezeket a kétségtelenül nagyon veszélyes objektumokat – vélekedett a tanácsadó.
Közvetlen veszély nem fenyeget
A világ egyik leginkább radioaktív helyeként elhíresült erőmű maradványait elszigetelték a külvilágtól, miután 1986-ban a reaktorában bekövetkezett két hatalmas robbanás feldöntötte 2000 tonnás fedélszerkezetét, majd a környező 1600 négyzetkilométeres területet radioaktív porral és reaktordarabokkal borította be. Az evakuálást és a nukleáris tűz eloltását követően a reaktort lezárták. A területet az elkövetkező 24 ezer évben emberek számára lakhatatlanná vált.
A környékén zajló heves harcok aggodalomra adtak okot, nehogy a eltévedt lövések véletlenül átdöfjék a felrobbant reaktor két védőrétegét, amely egy új, külső biztonságos védőszerkezetből és egy belső betonszarkofágból áll, és amivel kiszabadulhat a benne rekedt, halálos radioaktív szennyezés.
A sugárzás az erőmű körül a normális szinteken belül van. Az orosz erők a létesítmény személyzetével együtt dolgoznak a terület biztonságának szavatolásán – állította azóta elérhetetlenné vált közleményében Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Az ukrán fővárostól, Kijevtől alig 97 kilométerre északra fekvő helyszín közvetlenül az inváziós útvonalon fekszik, a fehérorosz határnál.
Ebben a szakaszban még nem szabad túlértelmezni a mérési eredményeket – véli Claire Corkhill. A Sheffieldi Egyetem nukleáris anyagok lebomlásával foglalkozó professzora szerint a sugárzási szint a szokásosnál magasabb, de nem vészes.
A csernobili reaktorban maradt erősen radioaktív fűtőelemek mélyen az erőmű alatt vannak eltemetve.
Nem valószínű a radioaktív szennyezés kiszabadulása, kivéve ha a reaktor nem éri közvetlen, nagy erejű találat – hangoztatta a professzor.