„Indokolatlan és igazolhatatlan”: nemzetközi reagálások az Ukrajna elleni orosz támadásra

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Egy gyermek és egy nő menekül buszon a luhanszki térségből, 2022. február 24-én
Egy gyermek és egy nő menekül buszon a luhanszki térségből, 2022. február 24-én   -   Szerzői jogok  AP Photo/Vadim Ghirda

A Nyugat – noha nem lepte meg az átfogó orosz támadás – felháborodva reagált Oroszország ukrajnai inváziójára. Oroszország Belarusz, kelet és a Fekete-tenger felől indította összehangolt támadását. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt „különleges katonai műveletnek” nevezte, amelynek célja Ukrajna demilitarizálása, de minden jel szerint menesztené a demokratikusan megválasztott ukrán vezetést is.

Joe Biden amerikai elnök „katasztrofális emberveszteségtől” tart. Bejelentette, hogy a szövetségesek súlyos szankciókkal fognak reagálni a támadásra. Az eddigi fenyegetések nem tartották vissza az orosz elnököt abban, hogy három oldalról támadást indítson Ukrajnában, és már az első napon Kijevet vegye célpontba.

Kelet-Európában a félelmeket a menekülthullám is gerjeszti. Magyarország azzal számol, hogy akár 600 ezer ember is érkezhet kelet felől.

Lengyelországban az ukrán határhoz közeli települések közel 1500 menekült befogadására készültek fel, de az ország egymillió érkezőt kész befogadni. Románia a cselekvési tervét február 20-án véglegesítette – Lucian Bode román belügyminiszter a B1 tévécsatornának elmondta: elsősorban azt vizsgálták, mennyi menekülttábort tudnak 10, 12, 24 óra alatt felállítani a határok mellett. A szlovák belügyminiszter, Roman Mikulec szerint a háború pozitívabb forgatókönyvének megvalósulása esetén is több tízezer ember érkezésére számítanak. Litvánia szintén táborokat tervez létesíteni, ám ehhez szüksége van a kormány jóváhagyására.

Kínát ugyan meglepte az invázió szó, reagálása azonban visszafogottabb. Több ország, köztük Peking is az Ukrajnában élő állampolgáraik biztonságára összpontosít. Azt javasolta például, hogy kínai zászlót lobogtassanak.

A nyugati szövetségesek dühös reagálása

„Tétovázás nélkül Ukrajna mellé fogunk állni, és megvédjük európai szövetségeseink szuverenitását és biztonságát” – mondta a francia elnök.

A német kancellár szerint Putyin súlyos hibát követett el azzal, hogy rárontott az oroszok testvérnépére.

„Szövetségeseinkkel közösen megállapodunk egy masszív gazdasági szankciócsomagban, amelynek célja, hogy idővel megbénítsa az orosz gazdaságot” – közölte Olaf Scholz.

A brit kormányfő az eddiginél keményebb szankciókat helyezett kilátásba, amelyek szerinte béklyóba szorítják az orosz gazdaságot. Boris Johnson azt mondta: Putyin „a vérontás és a pusztítás útját választotta” a „ki nem provokált támadással”.

Hasonlóan vélekedik az amerikai elnök is. Joe Biden szerint „Putyin elnök egy előre megfontolt háborút választott, amely katasztrofális emberveszteséget és emberi szenvedést fog okozni”. Bejelentette: a szövetségesek rövidesen találkoznak, hogy döntsenek a válaszlépésekről.

Putyin „felelős azért, hogy a háborút visszahozta Európába” – ezt mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Olyan szankciókat lengetett be, amelyek „gyengítenék Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét”.

A francia elnök gyors NATO-csúcstalálkozót sürgetett. Nézetét osztja Mario Draghi olasz miniszterelnök is, aki „indokolatlannak és igazolhatatlannak” nevezte Oroszország támadását.

„Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel. Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését” – ezt az álláspontot fogalmazta meg a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülését követően a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, először ítélve el nyíltan az Ukrajna elleni orosz katonai akciót.

Aggodalomra ad okot, vajon mi várható ezután

Olyan európai szárazföldi háborúról beszélt egy német miniszter, „amiről azt hittük, hogy csak a történelemkönyvekben létezik", Nancy Faeser belügyminiszter pedig azt ígérte: Németország segít a szomszédokon, ha „nagymértékű menekültáradat” indulna meg.

Az aggodalmat Ukrajna szomszédai is osztják, és máris igyekeznek saját biztonságukat is megerősíteni.

A NATO-tag Litvánia elnöke bejelentette, hogy szükségállapotot fog hirdetni. Hasonló rendeletet adott ki Moldova is, ahol tömegesen állnak sorba az autók az ukrán határon. Az ország több tízezer menekült befogadását vállalja, Románia félmillió emberét, Lengyelország pedig befogadópontokat állít fel a menekültek számára.

A 2008-ban Oroszországgal háborúban álló Grúzia támogatásáról biztosította Ukrajnát.

Moszkva szövetségese, Belarusz nem vesz részt a katonai akcióban, de fontolóra venné, ha felkérnék. Az orosz támadás egyébként ennek az államnak a területéről is indult. Fehéroroszországban – hadgyakorlat ürügyén – hónapok óta állomásozik több tízezer orosz katona.

Ukrajna közben arra kérte a NATO-tag Törökországot, hogy zárja le a Boszporusz- és a Dardanellák-szorost az orosz hajók előtt. Ankara ígéretet tett, hogy megfontolja a kérést, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett.

A kínai külügy nem hajlandó „elhamarkodott következtetések” levonására, ugyanakkor Vang Ji külügyminiszter azt mondta: Kína megérti Oroszország biztonsági aggályait.

Kína és Oroszország stratégiai partnerséget alakított ki az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozására, amit akkor pecsételtek meg, amikor Putyin és Hszi Csin-ping elnök közvetlenül a pekingi téli olimpia előtt találkozott.

India Ukrajnában saját állampolgárainak azt javasolta, hogy maradjanak nyugodtak, és tanácsokat adott, miként hagyják el az országot.

Dél-Korea és Japán egyaránt elítélte a támadást. Tokió szerint az invázió „alapjaiban ingatja meg a nemzetközi rendet”. Szöul csatlakozik a nemzetközi gazdasági szankciókhoz,

Ausztrália pedig kiterjeszti a már eddig is érvényben lévő szankciókat.

Irán politikai megoldást sürgetett, külügyminisztere pedig a NATO provokációit tette felelőssé az ukrán válságért.