NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Johnson: több száz embert és több tízmilliárd font vagyont érintenek a brit szankciók

FILE: Boris Johnson in New York, Sept. 24, 2019.
FILE: Boris Johnson in New York, Sept. 24, 2019. Szerzői jogok Mark Lennihan/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved
Írta: MTI + euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A büntetőintézkedések eddig 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni szankciók pedig 37 milliárd fontnyi vagyoneszközt érintenek.

HIRDETÉS

**Több száz embert és több tízmilliárd font értékű vagyoneszközt érintenek a brit kormány által Oroszországgal szemben eddig érvénybe léptetett szankciók - közölte a brit miniszterelnök a londoni alsóházban. **Kanada és Japán is büntetőintézkedéseket jelentett be, Kína ellenzi a szankciókat.

Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője arról kérdezte Boris Johnsont az azonnali miniszterelnöki válaszok heti félórájában, hogy a konzervatív párti kormány miért nem érvényesítette az Ukrajna elleni orosz invázió esetére kilátásba helyezett szankciók teljes arzenálját. 

Johnson azt mondta, a brit szankciók eddig 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font - megközelítőleg több mint 15 800 milliárd forint) értékű vagyoneszközt érintenek. Azt nem közölte, hogy kiket érintenek személyesen a brit büntetőintézkedések, ahogyan azt sem, hogy a 37 milliárd fontos szankcionált vagyontömeg pontosan milyen értékeszközökből áll össze.

London kedden öt orosz pénzintézet és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat - ezt volt a válaszuk arra, hogy Vlagyimir Putyin hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Az eddig nyilvánosságra hozott szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank (Genbank), a Promszvjazbank, valamint a Fekete-tengeri Fejlesztési és Újjáépítési Bank szerepel. A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Az intézkedések értelmében London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett azt is megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatba lépjenek velük.

Boris Johnson most arra is utalt, hogy a három, név szerint említett Kreml-közeli - orosz nagyvállalkozó mellett orosz törvényhozási képviselők kerülhettek fel a brit szankciós listára: a brit szankciórendszer megerősítéséről nemrégiben elfogadott törvény ugyanis ezt lehetővé teszi.

Felülvizsgálják a Russia Today (RT) nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységét

A Munkáspárt vezetőjének felvetésére, hogy miért működhet Nagy-Britanniában "a Putyin propagandaeszközéül szolgáló" orosz állami RT hírtelevízió, Boris Johnson bejelentette, hogy kormánya már felkérte a műsorszóró engedélyek kiadásáért is felelős brit távközlési felügyeletet (Ofcom) az RT nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára.

Nagy-Britannia demokrácia, amely hisz a szólásszabadságban, így helyénvaló, hogy az erre illetékes szakhatóság döntsön a médiaszervezetek tevékenységi jogának megvonásáról, ne pedig a politikusok, mert ez Oroszországra jellemző.
Boris Johnson
brit miniszterelnök

Boris Johnson mindezeken kívül azt is bejelentette, hogy Nagy-Britannia további védelmi célú fegyverszállítmányokkal és egyéb, nem katonai jellegű támogatással segíti Ukrajnát.

Szankciók az EU-tól és az USA-tól

Az Európai Unió kedden egyhangú döntést hozott az Oroszország elleni szankciókról: tiltólistára teszi azt a 351 orosz parlamenti képviselőt, akik megszavazták a két szakadár ukrajnai tartomány, Luhanszk és Donyeck függetlenségének elismerését. Az orosz állami szervek hozzáférését megnehezítik az európai pénzügyi piacokhoz. Előzőleg Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy az orosz lépések miatt az Északi Áramlat–2 gázvezeték engedélyeztetése nem mehet tovább.

Az amerikai elnök is több jelentős gazdasági szankciót jelentett be Oroszországgal szemben, ami érinti az orosz államadósságot, valamint több orosz oligarchát is. "Készek vagyunk olyan szankciókat bevezetni, amelyek messze túlmutatnak a szövetségeseinkkel és partnereinkkel 2014-ben meghozott intézkedéseken" - mondta Joe Biden. Mindez súlyos csapást jelent Putyin belső köréhez tartozó személyek számára, és orosz pénzintézetekre. Két nagy orosz bankot nevezett meg, a VEB és az Orosz Katonai Bank kereskedelmét blokkolják, vágják el a nemzetközi pénzügyi rendszerektől.

Kína ellenzi a büntetőintézkedéseket

A pekingi külügyminisztérium tiltakozott az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és az ukrajnai helyzet párbeszéd és konzultáció útján történő megoldását sürgette. Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást: az "egyoldalú szankciók" soha nem jelentettek hatékony megoldást a problémák kezelésére. Hua az Egyesült Államokat tette felelőssé az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségek elmérgesedésében.

Időközben Kanada és Japán is büntetőintézkedéseket jelentett be. Kisida Fumio japán miniszterelnök közölte: felfüggesztik a vízumkiadást a két úgynevezett népköztársaság tisztségviselői számára, valamint befagyasztjuk a vagyonukat, valamint import- és exporttilalmat vezetnek be a két régióval szemben, illetve megtiltják az orosz kormány által Japánban kibocsájtott államkötvények forgalmazását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ukrán-orosz válság: Kanada és Japán is szankciókat jelentett be

Szijjártó: Magyarország nem vétózza meg a keleti szankciókat

Navalnij halála miatt nem ad interjút Tucker Carlsonnak Boris Johnson volt brit kormányfő