NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ukrajna: Putyin háborúja – ez történt kedden

A man holds a poster in support of Ukraine as he attends a demonstration near the Russian embassy
A man holds a poster in support of Ukraine as he attends a demonstration near the Russian embassy Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz elnök pattanásig feszíti a húrt – szemben a világgal.

HIRDETÉS

A kubai rakétaválság, 1962 októbere, a hidegháború legforróbb pontja óta nem volt olyan feszült a helyzet Oroszország és a Nyugat között, mint most, miután Vlagyimir Putyin elnök hétfőn elismerte a szakadár kelet-ukrajnai területek, a „Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét.

Majd rögtön parancsot adott, hogy orosz „békefenntartók” vonuljanak be a területre. A Kreml kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást kötött az általa elismert „Népköztársasággal.”

A Nyugat és az Egyesült Államok is elítélte az orosz lépést. Moszkva döntésére reagálva a világvezetők több szankciót is előkészítettek, valamint az ENSZ BT összehívását is szorgalmazták.

Az ENSZ BT ülésén a tagállamok többsége elítélte Oroszországot.

Vlagyimir Putyin kedden engedélyt kért a parlament felsőházától az orosz hadsereg kelet-ukrajnai bevetésére, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak, így a rendelet azonnal hatályba lépett.

Az orosz elnök a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a minszki megállapodások már semmisek, de ez nem Oroszország hibája; Kijev „ölte meg” azt.

A NATO főtitkárának meggyőződése, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen. Jens Stoltenberg a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után arról beszélt, hogy az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot, az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség pedig generációk óta a legkomolyabb konfliktus.

A NATO és az ENSZ a nemzetközi jog durva megsértésével vádolja az orosz elnököt.

Az Európai Unió tagországai válaszul megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a testület a partnereivel egyeztetve mielőbb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját.

Olaf Scholz német kancellár bejelentette, az orosz lépések miatt az Északi Áramlat–2 gázvezeték engedélyeztetése nem mehet tovább.

Joe Biden szerint ez csak az orosz invázió kezdete, Moszkva még több területet akar erőszakkal elvenni Ukrajnától. Az amerikai elnök elnök több jelentős gazdasági szankciót is bejelentett Oroszországgal szemben, ami érinti az orosz államadósságot, valamint több orosz oligarchát is.

Két nagy orosz bankot nevezett meg, a VEB és az Orosz Katonai Bank kereskedelmét blokkolják, vágják el a nemzetközi pénzügyi rendszerektől, illetve az orosz kormányt megfosztják annak lehetőségétől, hogy Nyugatról finanszírozza államadósságát.
Ha az orosz agresszió folytatódik, további szankciókra számíthat Moszkva – tette hozzá Biden.

Amíg a nyugati országok szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, addig az ukrán gazdaság egy ideje rendesen megsínyli a Kelet-Ukrajnai helyzet eszkalálódását - jelentette Kijevből az Euronews tudósítója, Oleksandra Vakulina.

Már azelőtt, hogy Oroszország döntésével elismerte az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, az ukrán gazdaság havonta 1,7 és 2,6 milliárd eurót veszített, az elnöki iroda tájékoztatása szerint. Ez a pénz a befagyasztott befektetések, a magas infláció és a légi közlekedés zavarainak áldozata lett. Sok légitársaság törölte a járatait Kijevbe, illetve Ukrajna összes repterére.

Donald Trump volt amerikai elnök „zseniálisnak” nevezte Putyin lépését, és az USA déli határainál alkalmazná.

Közben Moszkva megkezdte az orosz diplomaták evakuálását Ukrajnából.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden este bejelentette, hogy szolgálatra hívja a tartalékos katonákat, de hozzátette, hogy ez nem jelent általános mozgósítást.

Románia és Lengyelország több százezer Ukrajnából menekülő befogadására készül.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Ukrajna: megoldás kell a drámai lőszerhiányra

Biden másodszor is „mészárosnak” nevezte Putyint, és új segítséget keres Ukrajnának