Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A boszniai szerbek azt írták az EU-nak, hogy nem akarnak kiválni

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Milorad Dodik (jobbo.) más boszniai szerb vezetőkkel egy Banja Luka-i parádén
Milorad Dodik (jobbo.) más boszniai szerb vezetőkkel egy Banja Luka-i parádén   -   Szerzői jogok  AP Photo/Radivoje Pavicic   -  

A boszniai szerb köztársaság (Republika Srpska) levelet küldött az uniós intézményeknek, amelyben megpróbálja megmagyarázni, hogyan értendő a Banja Luka-i parlament döntése a boszniai szövetségi intézményekből, a hadseregből és az igazságügyi testületekből való kivonulásról.

A boszniai szerb törvényhozók tavaly decemberben megszavazták annak az eljárásnak a megindítását, melynek célja a boszniai szerbek kivonulása Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.

A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte. Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő az ENSZ-hez intézett jelentésében azt írta, "Bosznia a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális fenyegetésével néz szembe." A magyar kormány viszont jelezte: semmilyen szankciót nem fog megszavazni a boszniai szerb vezető ellen.

A boszniai szerb közszolgálati televízió most "A Szerb Köztársaság által fontolóra vett valamennyi intézkedés fenntartja a daytoni egyezményt" címmel tett közzé egy dokumentumot, amelynek célja megszólítani az EU-s külügyminiszterek február 21-i tanácskozását. A dokumentum szerint a boszniai szerb köztársaság

teljes mértékben tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina alkotmányát, szuverenitását és területi integritását,

az indítványokat bírálók pedig szerintük "hisztérikus állításokat tesznek." A törvényhozás lépését uniószerte a tényleges elszakadás felé tett első lépésként értelmezték.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a boszniai szerbeket célzó uniós szankciók "kontraproduktívak", azok ugyanis "elidegenítenék a boszniai szerb közvéleményt, és azt kockáztatnák, hogy Bosznia-Hercegovina két entitásából az egyiket letérítik az európai integráció útjáról".

Mindennek némileg ellentmond, hogy Milorad Dodik boszniai szerb vezető néhány hete arról beszélt: minden nemzeti mozgalom célja a saját állam megteremtése:

Minden nemzeti mozgalomnak, így a miénknek is, egyetlen célja egy népállam, mégpedig a saját államának a felépítése.

Az 1992-1995-ös boszniai háború után az országot két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.