Idlíbben, a lázadók térségében az oroszok állítólag farmokat és vízállomásokat bombáznak.
HIRDETÉS**Civil célpontokat is bombáz a szíriai rezsimet támogató orosz hadsereg a Syrian Archive nevű berlini jogvédő csoport legújabb jelentése szerint. A Deutsche Welle által ismertetett dokumentum részletesen bemutatja az Arshani vízszivattyúállomás bombázását Északnyugat-Szíriában, amely az ellenzéki harcosok utolsó enklávéja Idlíb közelében. **
A gyanú szerint orosz repülőgépek állnak a csapások mögött. Oroszország a több mint tíz éve tartó konfliktus kezdete óta támogatja Bassár Aszad szíriai elnök erőit.
Nem katonai célpont
A vízszivattyúállomás elleni január 2-i támadásról széles körben beszámoltak, de a civil szervezet azóta nyílt forrású ellenőrzési technikákat és csaknem 100 képi bizonyítékot, köztük videókat és képeket használt fel, hogy teljesebb képet kapjon arról, mi történt aznap.
Az Arshani faluban megrongálódott szivattyú mintegy 225 ezer idlibi lakos vízellátásáért felel. A Syrian Archive jelentésében kimutatta: az állomás távolt volt minden olyan helyszíntől, amely katonai célpontnak tekinthető. Mégis ott repült el felette az orosz légierő Szu-34-es nehéz vadászbombázó repülőgépe.
A térségben mintegy 2,8 millió ember él, akiknek a fele máshonnan menekült el a harcok elől, és nem akarnak az Aszad-rezsim alatt élni. Közülük mintegy 1,7 millióan belső menekültek, és sokan az Idlíb körül kialakított sátorvárosokban élnek. A Human Rights Watch szerint a lakosság háromnegyede rendszeres humanitárius segítségre szorul a megrongálódott infrastruktúra és a gazdasági nehézségek miatt.
A januári bombázás nem elszigetelt eset - erősítette meg nemrég az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA), amely szerint "2022 elején megszaporodtak az infrastruktúrára, köztük a gazdaságokra és a vízszivattyúállomásokra mért légicsapások."
Nem most kezdték
A berlini jogvédők szerint valószínű, hogy az infrastruktúra - vízszivattyúk, csirkefarmok - megtámadása egy olyan taktika, amellyel nyomást gyakorolnak a civilekre, arra kényszerítve őket, hogy elhagyják a területet.
A szíriai polgárháború során nem ez az első eset, hogy harci gépek civil infrastruktúrát vesznek célba. Az Amnesty International és a Human Rights Watch több tucatnyi, polgári infrastruktúrát - iskolákat, kórházakat, sőt, piacokat - érő támadásról tud, amióta 2019 áprilisában megkezdődött a szíriai-orosz közös katonai hadjárat.
Becslések szerint 1600 civil halt meg az offenzíva során, amely csak 2020 márciusában ért véget. A berlini civilek a nemzetközi jog alapján egyértelműen háborús bűnöknek tartják a történteket.