Egy civil kezdeményezés ad esélyt az esélyteleneknek Északkelet-Szíriában.
A fogyatékkal élők hétköznapjai, életük korábban sem volt könnyű Szíriában, de az évtizedes polgárháború még súlyosabb kihívások elé állította őket.
Látva helyzetüket, Iman Abdul Razik úgy döntött; cselekszik. Külföldön élő barátai segítségével létrehozott egy olyan központot az Idlib tartománybeli Arihában, amelyik a legszükségesebb támogatást nyújtja a fogyatékkal élő gyerekek számára.
A központ, jelenlegi lehetőségeit maximálva 35 diákot fogad, valamint munkalehetőséget biztosít fogyatékkal élő oktatóknak.
„A fogyatékkal élők a társadalom perifériájára szorultak az otthontól az iskoláig” - mondja a központ alapító-vezetője.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint Északnyugat-Szíria lakosságának közel harmada él a fogyatékosság valamely formájának terhével. A szélesebb társadalom, de még a humanitárius szervezetek is csak korlátozottan reagáltak segélykiáltásukra.
Iman azért választotta a fogyatékkal élő oktatókat, mert "ők is ugyanazt a szenvedést élik át, mint a gyerekek" – mutat rá a fogyatékkal élők társadalmi marginalizálódására.
A központ jelenleg a tantervük első szintjénél tart, a 15 évnél fiatalabb gyerekek pszichológia támogatását, oktatását végzi.
Mivel a speciális igényű fiatalokat egyetlen intézményben sem fogadják be, így tervük az, hogy a második szinten a rehabilitációs képzésüket, valamint a munkaerőpiacra való kilépésüket is képesek lesznek előkészíteni.
Az egyik oktató arról beszél, hogy „a társadalom korábban kirekesztett, mert süket vagyok. De már erősnek érzem magam. Meg akarom tanítani ezeket a gyerekeket a jelnyelvre, hogy legyen kapaszkodójuk abban a közegben, amelyben élünk” - mondja Rama Al Haji.
A központ neve a Remény, ami motiválja a személyzetet egy olyan támogató tevékenységre, ami egészen kivételes egy háborús övezetben.