NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem öltem – állítja Salah Abdeslam, a párizsi merényletek egyik kitervelője

A terrortámadások áldozataira emlékeznek Párizsban, 2015. november 16-án
A terrortámadások áldozataira emlékeznek Párizsban, 2015. november 16-án Szerzői jogok AP Photo/Daniel Ochoa de Olza
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A 2015 novemberében elkövetett párizsi terrorsorozatnak 130 vétlen áldozata volt. Az ördögi terv egyik kiforralója – aki néhány hónappal korábban Magyarországon is járt – társaitól eltérően túlélte a támadást és a hajtóvadászatot. Bírósági tárgyalásán azzal védekezett, hogy nem bántott senkit.

HIRDETÉS

Kéthónapos gondos tervezés után gyűlt össze Párizsban – ahogy ők nevezték, az „ocsmányság és perverzió fővárosában” – három terrorista sejt azzal a feltett szándékkal, hogy megtorolja Franciaország beavatkozását a szíriai konfliktusba. Vétlen embereken töltötték ki bosszújukat. Robbantani akartak a zsúfolásig megtelt nemzeti stadionban, kávézók és éttermek teraszán lazító vendégeket mészároltak le, és könyörtelenül lőttek mindenkire a Bataclan koncertteremben. Összesen 130 ártatlan áldozatot hagytak maguk után. A példátlan terrortámadást – egy kivétellel – ők sem élték túl. Salah Abdeslam után, aki nem sokkal a párizsi vérontás előtt Budapesten is felbukkant, országokon átívelő hajtóvadászatot indítottak, mégis csak négy hónap elteltével sikerült kézre keríteni. Szülőhazájában, Belgiumban már 20 évre ítélték, a mostani, párizsi tárgyaláson pedig a merényletsorozatban vállalt szerepéért vonják felelősségre. Nem vetette meg a Nyugat hívságait, szíve azonban az Iszlám Állam felé húzott.

„Nem öltem meg senkit, nem bántottam senkit... Még egy karcolást sem ejtettem senkin” – így védekezett a Párizsban bíróság elé állított Salah Abdeslam, aki a francia fővárosban 2015 november 13-án elkövetett brutális terrorakciók gyilkosai közül az egyetlen túlélő. A több helyszínen elkövetett merényletekben összesen 130 vétlen ember halt meg, 683-an megsebesültek. Abdeslam hét társa a helyszínen halt meg, kettővel három nappal később a rendőrök végeztek.

Rajta kívül mások is a vádlottak padjára kerültek.

A brüsszeli születésű, de francia állampolgárságú férfit 2018-ban Belgiumban szintén terrortámadásért és gyilkossági kísérletért már 20 évre elítélték.

A párizsi tárgyaláson a 32 éves Abdeslam elismerte, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz. Mint mondta: „48 órával a támadások előtt” fogadott hűséget, bár később azt állította, hogy „nem volt tisztában jelentésével”. Azt azonban hibának tartaná, ha a bíróság vele akarnak példát statuálni egy életfogytiglani börtönbüntetés kiszabásával.

A vádlott a bírósági tudósítások szerint igyekezett elhatárolódni a merénylőktől, és azt állította, hogy az utolsó pillanatban meggondolta magát.

Több hónapos hajtóvadászat után vették őrizetbe 2016 márciusában Belgiumban, és azóta jobbára megtagadta, hogy válaszoljon a nyomozók kérdéseire. Csupán annyit árult el, hogy a párizsi vérontást követő kaotikus események után eldobta öngyilkos mellényét, elmenekült a francia fővárosból, és az intenzív embervadászat elől visszatért Molenbeekbe, abba a brüsszeli kerületbe, ahol felnőtt.

Az első meghallgatás Abdeslam múltjára és a támadások előtti eseményekre összpontosított. Az ügyészek már kiderítették, hogy fiatalkorának nagy részét füvezéssel, éjszakai klubok és kaszinók bűvkörében töltötte.

A Jean-Louis Périès bíró vezette meghallgatás során Abdeslam gyakran adott félvállról olyan válaszokat, amelyek már-már a pimaszság határát súrolták.

Arra a kérdésre, hogy néhány hónappal a terrortámadások előtt egyik vádlott-társával gyanúsan rövid időre Görögországba utazott, ahol a nyomozók szerint az Iszlám Állam ügynökeivel találkozhattak, Abdeslam azt válaszolta, hogy az csak egy „kirándulás” volt.

„Megálltunk Olaszországban, tésztát ettünk, aztán néhány görög szigetre utaztunk, és ennyi” – vetette oda. „Önök azt hiszik, hogy minden az Iszlám Államhoz kapcsolódik? Tévednek, az embereknek társadalmi élete is van.”

BENOIT PEYRUCQ / AFP
Salah Abdeslam a párizsi bíróságon, 2022. február 9-énBENOIT PEYRUCQ / AFP

Azt állította, azt is csak hónapokkal később tudta meg, hogy fivére, Brahim, aki a péntek esti párizsi támadás során egy étteremben felrobbantotta magát, 2015 elején Szíriába utazott.

Négy hónapos tárgyalás után a per, az újkori francia történelem legnagyobb tárgyalása, amelyen több száz felperes és az áldozatok hozzátartozói vettek részt, a 14 gyanúsított meghallgatásával új szakaszába lépett.

Abdeslam már az első napon az Iszlám Állam „katonájaként” mutatkozott be, majd később kijelentette, hogy „november 13. elkerülhetetlen volt” a francia beavatkozások miatt Szíriában.

„Csak értetlenkedek, amikor ránézek. Hogyan tehette meg mindezt?” – nyilatkozta a France 2 csatornának Philippe Duperron, aki a fiát vesztette el, amikor a fegyveresek megrohamozták a Bataclan koncerttermet. A gyászoló apa mind a mai napig nem talál magyarázatot a vérontásra.

Salah Abdeslam csak akkor hajtotta le a fejét, amikor az egyik vádlott-társának a felesége könnyekben tört ki. „Ez az ember” – szegezte ujját Abdeslamra – „ellopta az életem egy részét” – fakadt ki Mohamed Amrinek, annak a barátnak a felesége, aki a merényletek éjszakáján autóval menekítette a gyilkos kommandó „utolsó emberét” Brüsszelbe.

Hat összehangolt támadás

Langyos őszi este volt pénteken, 2015. november 13-án Párizsban. A nyitott teraszok megteltek vendégekkel. Nyüzsgő tömeg hömpölygött az északi külvárosban, Saint-Denis-ben fekvő Stade de France felé, ahol aznap este Franciaország és Németország játszott barátságos meccset. A lelátón ült François Hollande, akkori államfő is. Sokan készültek az Eagles of Death Metal koncertjére a Bataclanban, egy felkapott koncerthelyszínen.

És akkor a nagyváros egy csapásra ostrom alá került. Hat összehangolt támadást indítottak a párizsiak ellen.

HIRDETÉS

Az alapos tervezésre és szervezésre utal, hogy szeptember és november között a támadók álnéven két lakást és egy házat béreltek Belgiumban a támadások előkészítésére és koordinálására. Az akciók egyik fő kitervelője, Salah Abdeslam két autót bérelt Belgiumban, hogy a terrorista sejtek eljuthassanak Franciaországba.

A támadások Párizs központjában és a nemzeti stadion környékén szinte egyidejűleg kezdődtek este negyed 10 körül.

Stade de France

Három öngyilkos merénylő kissé késve érkezett a focimeccsre, ráadásul a szemtanúk szerint jegyük sem volt, így a biztonsági őrök többször is visszafordították őket. A stadionban 80 ezer néző szurkolt a francia-német barátságos mérkőzésen.

Az első robbanás a lelátoktól távol, a stadionon kívül 21:16-kor következett be, majd 3 perccel később egy másik is követte. Mindkettő tisztán hallatszott az élő televíziós közvetítésben.

Az első merénylő néhány másodperccel azután hozta működésbe robbanómellényét, hogy egy biztonsági őr megmotozta, és felfedezte a szerkezetet. Az öngyilkos merénylő egy ártatlan járókelő életét oltotta ki, és maga is meghalt.

HIRDETÉS

A nyomozók azt feltételezik, hogy az első merénylő a stadionon belül szándékozta felrobbantani a mellényét, a tömeg pánikszerű menekülését pedig a két másik merénylő várta lesben állva az utcán.

Miután a terv meghiúsult, a második merénylő önmagával végzett, de ennek a robbanásnak nem volt más áldozata.

A harmadik robbanás 21:53-kor egy McDonald’s étterem mellett következett be, ahol több mint ötvenen sérültek meg, heten közülük súlyosan.

Ez volt az a pillanat, amikor François Hollande elnököt értesítették a történtekről.

A francia államfőt a félidőben evakuálták, német vendége, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter azonban a stadionban maradt. Hollande a belügyminiszterével, Bernard Cazeneuve-vel hangolta össze a vészhelyzetre való reagálást. Az elnök aggódott, hogy a nézők biztonságát nem lehet garantálni, ha a mérkőzést azonnal lefújják, ezért úgy döntött, hogy nem szakítják meg, és a történtekről sem tesznek bejelentést.

HIRDETÉS

A meccset követően azonban a szurkolókat a pályára irányították, hogy ott várják meg a biztonságos kimenekítést. A német válogatottnak azt tanácsolták, hogy ne térjen vissza a szállodába, ahol a nap folyamán amúgy is bombariadó volt. A német focisták az éjszakát a stadionban töltötték matracokon, a francia csapattal együtt, amely a szolidaritás jegyében velük maradt.

Le Petit Cambodge

Az első lövések a városban 21:25 körül dördültek el a 10. kerületben. A gyilkosok egy bérelt Seatból szálltak ki, megölték az előttük haladó autó sofőrjét, majd vaktában lövöldözni kezdtek a Carillon kávézó teraszán ülőkre.

Aztán egy jobb célpontot találtak, átsétáltak az utca túloldalára, és a Le Petit Cambodge étteremben vacsorázó vendégekre ürítették táraikat. „Allah akbar!”, Isten a legnagyobb! – harsogta egy szemtanú szerint egyikük.

Itt összesen tizenhárom embert öltek meg, tízen pedig súlyosan megsebesültek. A támadók elmenekültek. A közeli Hôpital Saint-Louis orvosai és ápolói történetesen a Carillonban voltak a támadás idején, ők részesítették elsősegélyben a sebesülteket.

Café Bonne Bière és a La Casa Nostra

Pár perccel később, 21:32-kor a két terrorista megérkezett a Café Bonne Bière és a szomszédos La Casa Nostra elé. Újra elhangzott az „Allah akbar!”, majd tüzet nyitottak a vendégekre. A rövid sorozatokban öten meghaltak, nyolcan megsebesültek. A gyilkosok innen is elmenekültek a Seattal.

HIRDETÉS

La Belle Équipe

Nem mentek messzire: 21:36-kor a rue de Charonne-on lévő La Belle Équipe étteremhez érkeztek. Perceken át lőttek a teraszon vacsorázó vendégekre, majd elhajtottak. Itt huszonegyen haltak meg, hét sebesültet válságos állapotban szállítottak a kórházba.

Comptoir Voltaire

Az egyik, csuklyás kabátot viselő gyilkost – mint utóbb kiderült Salah bátyját, Brahimot – bűntársa 21:40-kor a 11. kerületben, a boulevard Voltaire-en tette ki. Brahim Abdeslam a Comptoir Voltaire kávézó belső teraszán ült le. Leadta rendelését, rámosolygott a vendégekre, és elnézést kért, amiért megzavarta a vacsorájukat, majd felrobbantotta robbanómellényét. Magával végzett, tizenöt embert megsebesített, egyet súlyosan.

Bataclan

Három sötét ruhás, a Kalasnyikovnak megfelelő Zastava M70-es gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista több mint egy órán át várakozott egy fekete bérelt autóban a Bataclan közelében, ahol épp a kaliforniai Eagles of Death Metal lépett fel 1500 rajongója előtt. Mindhárman algériai származású francia állampolgárok voltak: a 23 éves Foued Mohamed-Aggad, a 29 éves Ismaël Omar Mostefaï, és a 28 éves Samy Amimour.

Miközben az együttes a Kiss the Devil című számot játszotta, a három férfi kiszállt az autóból, és 21:50 körül tüzet nyitott a helyszínen kívül tartózkodó emberekre. Hármat nyomban megöltek. Ezután berontottak a koncertterembe, és „Allah akbar!” kiáltások közepette tüzet nyitottak a tömegre. A közönség kezdetben pirotechnikai trükknek vélte a lövéseket. A zenészek azonban rosszat sejtve azonnal elmenekültek.

Emberek sorait kaszálták el a lövések, vagy kénytelenek voltak a földre borulni, hogy megússzák a vérontást. A túlélők több száz emberről számoltak be, akik egymás mellett és egymáson feküdtek vértócsákban – a rémülettől és fájdalomtól sikoltozva. A terroristák azt üvöltötték, hogy az Iszlám Állam elleni francia légicsapások miatt érkeztek.

HIRDETÉS

Egy, a koncerten részt vevő rádióriporter higgadtnak és elszántnak írta le a terroristákat, akik háromszor-négyszer újratöltötték fegyvereiket. Ketten lövöldöztek felváltva. Amikor a fegyverropogás az újratárazás miatt egy rövid időre leállt, a tömeg egy része egymást átgázolva a vészkijáratokhoz rohant. Néhány embert menekülés közben hátulról lőttek le – harsány nevetés közben. A harmadik terrorista a kijárat közelében rejtőzött el, és azokra lőtt, akik kifelé igyekeztek.

Ezeket a sokkoló és felkavaró pillanatokat örökítette meg Daniel Psenny, a Le Monde újságírója, a New York Times pedig kiegészítette Sébastien vallomásával, aki egy ablakon át menekülni próbáló terhes nőt húzott vissza az épületbe. Mindkettőjüket túszul ejtették, de a többi tússzal együtt végül ők is kiszabadultak.

Akik nem tudtak elmenekülni, mozdulatlanul feküdtek a padlón, és halottnak tetették magukat. A terroristák köztük sétáltak, meg-megrúgták őket, és fejbe lőtték azt, aki életjelet adott magáról.

A rendőrök 25 perc elteltével, 22:15-kor érkeztek a mészárlás helyszínére, őket hamarosan követte egy elit taktikai egység. Az első két rendőr rálőtt a színpadon álló Amimourra, aki felrobbantotta magát. Két társa, Mohamed-Aggad és Mostefaï visszavonulásra kényszerítette a rendőröket, majd mintegy húsz tússzal egy, az épület belsejében található helyiségbe vonultak vissza. A terrorelhárítók 22:30-kor futottak be. Az egyik egység a túlélőket evakuálta, a másik a túszejtők nyomába eredt, akik közben elkobozták foglyaik mobiljait. Négy beszélgetést folytattak a rendőrségi tárgyalóval. Azzal fenyegetőztek: kivégzik a túszokat, ha nem kapnak írásos biztosítékot, hogy Franciaország kivonul a muszlim területekről.

AP Photo/Christophe Ena
Megállt az idő – egy karóra a Bataclan mellett, 2015. november 14-énAP Photo/Christophe Ena

A különleges erők támadása 00:20-kor kezdődött azok után, hogy a terroristák állítólag elkezdték gyilkolni foglyaikat. Három percig tartott. Az egyik merénylő felrobbantotta magát; a másik is ezzel próbálkozott, de könyörtelenül lelőtték. A túszoknak nem esett bántódása.

HIRDETÉS

A Bataclan elleni támadásban azonban kilencven vétlen ember meghalt, és több százan megsebesültek. Szinte az összes áldozatot a támadás első 20 percében ölték meg.

François Hollande: „C'est un acte de guerre

A párizsi merényletek másnapján az Iszlám Állam vállalta magára a felelősséget, a helyszín indítékaként pedig Párizst az „ocsmányság és perverzió” fővárosának nevezte.

C'est un acte de guerre” – ezt mondta viszont François Hollande. A francia elnök háborús cselekménynek nevezte a tragikus eseményeket.

A párizsi támadásokat három sejt hajtotta végre. Hárman-hárman voltak a stadionnál és a Bataclanban, ketten pedig a teraszon ülő vendégeket mészárolták le. Mindannyian robbanómellényt, és azonos detonátorokkal felszerelt övet viseltek. Hét elkövető a támadások helyszínén halt meg, a nyolcadikkal és a kilencedikkel, a merényletsorozat értelmi szerzőjével, Abdelhamid Abaaouddal egy Saint-Denis-i rajtaütésben végeztek a rendőrök és katonák.

Öt nappal a párizsi merényletek után derítették fel külvárosi búvóhelyét, amit több mint száz rendőr és katona vett körül. A helyszínelés után kiderült: közel ötezer lövést adtak le, amelyek Abaaoud mellett végeztek az éttermi mészárlások túlélő elkövetőjével, Chakib Akrouh-val, míg az őket bújtató nő, Hasna Aït Boulahcen felrobbantotta magát.

HIRDETÉS

Abaaoud korábban Szíriába szökött, miután más belgiumi és franciaországi merényletekkel gyanúsították, köztük a 2015 augusztusában amerikai katonák által meghiúsított Thalys vonat elleni támadással.

Abaaoud kiterjedt bűntársi hálózatot toborzott a terrortámadások végrehajtásához, köztük a két testvért, Brahim és Salah Abdeslamot.

Brahim volt az, aki mosolyogva elnézést kért a vendégektől, amiért megzavarta vacsorájukat, majd felrobbantotta magát. Öccse után hajtóvadászatot indítottak. Salah szállította három társát a nemzeti stadionhoz.

A rendőrség Salahot veszélyesnek minősítette, és felhívta a lakosság figyelmét az óvatosságra. Három országban üldözték négy hónapon át. Pedig...

Salah Abdeslam piti bűnözőként kezdte

Salah Abdeslam 1989. szeptember 15-én született Brüsszelben. Szülei a kis észak-marokkói faluból, Bouyafarból érkeztek még a hatvanas években. Jóllehet Abdeslamék Belgiumban éltek, mindannyian francia állampolgárok voltak, mivel a szülők még Algériában állampolgárságot szereztek.

HIRDETÉS

Salah Abdeslam és Abdelhamid Abaaoud gyerekkori barátok voltak. Egy nő szerint, akivel Salah 2011-ben rövid ideig jegyben járt, Abdeslam és Abaaoud felnőttkorukban is szoros barátságban maradtak. Letartóztatását követően Abdeslam ezzel szemben azt állította, hogy csak egyetlen alkalommal találkozott Abaaouddal.

Abdeslam 2009 szeptemberétől 2011 szeptemberéig szerelőként dolgozott, de kirúgták. Az egyik forrás szerint sorozatos hiányzásai miatt, volt menyasszonya azonban azt állítja, hogy bűncselekményért, amiért később egy hónapra ítélték.

Két évvel később, 2013 decemberétől Salah a molenbeeki Les Béguines bár vezetője volt, miután bátyja, Brahim átvette a működtetési engedélyt. A helyet azonban a hatóságok bezárták, miután felfedezték, hogy kábítószert forgalmaznak. Az Abdeslam fivérek hat héttel a párizsi támadások előtt eladták a vendéglátóhelyet.

Salah már régóta a rendőrök látókörébe került. Őt és Abaaoudot fegyveres rablásért börtönözték be 2010-ben, később pedig azért vették őket őrizetbe, mert egy parkolóházba próbáltak betörni. 2011 februárjában mindketten lopásért kaptak felfüggesztett börtönbüntetést. Salahot 2014-ben újra elítélték lopásért, a holland rendőrök pedig marihuána birtoklásáért vették őrizetbe, de pénzbüntetéssel megúszta.

Utólag derítette ki a Le Monde, hogy Salah 2015 augusztusában hosszabb ideig Budapesten tartózkodott, a Ferenc körúton található Hotel Swingben anélkül, hogy a magyar hatóságok arról tudomást szereztek volna. A terrorista több alkalommal járt Magyarországon: az egyik legérdekesebb szál az, amikor a furcsa orosz kötődésekkel rendelkező Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet vezetőivel is tárgyalt.

HIRDETÉS

A párizsi támadások előtti hetekig Salah Abdeslam összesen 19 ezer euró munkanélküli segélyt vett fel, holott erre nem volt jogosult, mert keresőtevékenységet folytatott.

BELGIAN FEDERAL POLICE / AFP
A belga rendőrség 2015. november 17-én közzétett kötözési fotója Salah AbdeslamrólBELGIAN FEDERAL POLICE / AFP

Az utána folytatott hajtóvadászat során derítették ki, hogy Salah gyakori vendég volt a melegbárakban. Egy csapos egyenesen azt feltételezte, hogy Salah „szolgáltatásait kínálta” az ott megforduló vendégeknek, mások inkább azt valószínűsítik, hogy terepszemlét tartott a potenciális célpontok helyszínein.

A francia és belga hatóságok már röviddel a párizsi támadások után, 2015. november 15-én nyilvánosságra hozták Salah Abdeslam fényképét és nevét. Akkoriban a világ egyik legkeresettebb bűnözője volt. Öccse, Mohamed televíziós üzentben kérte, hogy adja fel magát, ha köze van a támadásokhoz.

Több belgiumi rajtaütés kudarcot vallott decemberben. Az egyik azért hiúsult meg, mert a belga törvények tiltják, hogy a rendőrök különleges ok nélkül este 9 és hajnali 5 között behatoljanak bárki lakásába.

Januárban jelentek meg Salahról azok a fotók, amelyek a párizsi támadások másnap reggelén készültek egy benzinkúton.

HIRDETÉS

Salah Abdeslam megúszta azt a razziát is 2016. március 15-én, amelyben a rendőrség megpróbálta levadászni. Feltehetően a háztetőn menekült el.

Három nappal később, március 18-án kattant a bilincs a kezén Molenbeekben, nem messze attól a helytől, ahol gyermekkorát töltötte.

A második razzia délután fél ötkor kezdődött, körülbelül egy órával azután, hogy a belga ügyészség megerősítette: azonosították Abdeslam ujjlenyomatát a három nappal korábbi rajtaütés helyszínén. Este hétkor fogták el, miközben tüntetők „kövekkel és üvegekkel dobálták a rendőrséget és a sajtót”, ugyanazok a tüntetők, akik örömtáncot lejtettek a párizsi merényletek után – mondta Jan Jambon belga belügyminiszter.

A rajtaütés során Salah Abdeslamot elfogása előtt lábon lőtték, így előbb kórházban ápolták.

Három évvel később, 2018 áprilisában Belgiumban 20 évre ítéltek, mert menekülésekor tűzharcba keveredett a rendőrökkel.

HIRDETÉS

Salah Abdeslamot tavaly ősszel Párizsba szállították, ahol a párizsi merényletekben való részvételéért vonják felelősségre.

A maratoni, szeptemberben kezdődött tárgyaláson a tervek szerint május 25-én hirdetnek ítéletet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Salah Abdeslamot átszállították Franciaországba, hogy ott töltse le büntetését

A terrorista galádul gerjeszti a félelmet; áldozatai, gyakran honfitársai jobbára vétlen emberek

Abdeslam: ítélet a terrorista brüsszeli perében