Kelet-európa négy új harccsoporttal történő erősítésének terve is szóba kerül a védelmi miniszterek brüsszeli értekezletén.
HIRDETÉSMiközben az Egyesült Államok továbbra is Ukrajna közelgő orosz inváziójára figyelmeztet, a NATO védelmi miniszterei a héten Brüsszelben tárgyalnak, és a tervek szerint részletes tervet dolgoznak ki négy új délkelet-európai harccsoport létrehozására.
NATO-diplomatákra hivatkozva az Euractiv európai hírportál arról ír: a terv négy többnemzetiségű harccsoportot hozna létre Délkelet-Európában, és ezer-ezer katonát telepítene Bulgáriába és Romániába, valamint esetleg Szlovákiába és Magyarországra, válaszul az Ukrajnát fenyegető orosz csapaterősítésre.
A NATO jelenleg Kelet-Európában rotációs rendszerben állomásozó csapatokat tart fenn, úgynevezett "kitartó, de nem állandó" jelenlétet biztosítva. A négy harccsoportot Észtországban, Litvániában, Lettországban és Lengyelországban állomásoztatják, válaszul a Krím 2014-es orosz annektálására.
Harckocsikkal, légvédelemmel, valamint hírszerző és megfigyelő egységekkel támogatják őket, és egyenként körülbelül 1500 katonából állnak.
Az elmúlt hetekben több NATO-ország is erősítést jelentett be a keleti szárnyon. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, a szövetség fontolóra veszi a térségbeli katonai jelenlét "hosszabb távú kiigazítását, beleértve a romániai harccsoportot". Ezt erősítette meg Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet is, aki szerint a miniszterek "további erősítésekről" fognak tárgyalni, de részleteket nem közölt.
- aggódnak egyes NATO-diplomaták az Euractiv szerint. Benkő Tibor honvédelmi miniszter az elmúlt hetekben többször elmondta, hogy szerinte "a jelenlegi helyzetben nincs szükség arra, hogy ezer fős NATO-kontingens érkezzen Magyarországra és tartósan itt állomásozzon."
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017 óta komoly honvédelmi, haderőfejlesztési programot hajtott végre, ennek nyomán pedig komoly erővel rendelkezik, amit a NATO is elismer. Mint mondta, Ben Wallace brit védelmi miniszter is azt mondta neki, hogy Magyarország "egy rendkívül jó és professzionális haderővel rendelkezik, képes a feladatait ellátni, és egyetértett azzal a magyar állásponttal, hogy nem kell NATO-erőket felajánlani Magyarországnak."