Hisszük, ha látjuk - mondja Ukrajna az orosz csapatkivonásról, a német kancellár viszont bizakodóbb

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
A hír jó, de a kétségek még nem oszlottak el
A hír jó, de a kétségek még nem oszlottak el   -   Szerzői jogok  AP   -  

Az oroszok szerint történelmi nap lesz február 15.

„Mi már korábban és többször is megmondtuk, hogy a csapatok visszatérnek majd bázisaikra. Most ez történik. Lehetetlen megérteni az ekörül kialakult mániákus információs őrületet" – mondta a csapatkivonásokról szóló moszkvai bejelentés kapcsán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„2022. február 15-e úgy fog bevonulni a történelembe, mint az a nap, amikor a nyugati háborús propaganda kudarcot vallott. Egyetlen lövés nélkül megalázták és megsemmisítették" – nyilatkozta Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Ezzel egyidőben az orosz Déli Katonai Körzet is közölte, hogy erői megkezdték a kivonulást a Krím-félszigetről, és visszatértek bázisaikra, miután befejezték a gyakorlataikat a térségben, amit Oroszország 2014-ben foglalt vissza Ukrajnától.

AP
Orosz páncélos a Krímben tartott hadgyakorlat során - 2022, február 9.AP

A németek egyelőre inkább egyensúlyoznak

Miközben Németország is telepített csapatokat a Baltikumba, Olaf Scholz kancellár igyekezett egyensúlyt tartani Moszkvában a Putyin elnökkel lezajlott keddi találkozóján. Berlin kényes helyzetbe került az ukrajnai orosz invázió veszélye miatt, mivel egyszerre tagja a NATO-nak, de második kereskedelmi partnere Oroszországnak is, és folyamatos nyomás alatt áll az Északi Áramlat-2 gázvezeték miatt, ami közvetlenül juttatna orosz üzemanyagot Németországba. A berlini kormányt azért is bírálták, mert nem hajlandó fegyvereket eladni Kijevnek, lévén a térség aktív konfliktusövezet.

A kancellár reménykedik az enyhülési diplomáciában

A keddi találkozón az orosz elnök újra kijelentette, hogy nem akar háborút Ukrajnával és elismerte, hogy az országoknak joguk van katonai szövetségekhez csatlakozni, de az is fontos szempont, hogy saját biztonságukat ne más országok kárára érjék el.

Az Északi Áramlat 2-re hivatkozva Putyin azt mondta, hogy Oroszország 2024 után is hajlandó folytatni a gázszállítást Ukrajnán keresztül. Ennek súlyát az adja, hogy a nyugati hatalmak számára a vezetékkel kapcsolatos egyik problémát Ukrajna megkerülése jelentette, mivel az ország nagyban rászorul a rajta keresztül szállított gáz tranzitdíjaira.

Scholz szerint az orosz csapatok tömörülése az ukrán határokon mindenképpen fenyegetésnek tekinthető, viszont pozitív jelnek tartja a csapatkivonásról szóló bejelentést, aminek folytatását szeretné. „A határok Ukrajnára is vonatkozó sérthetetlenségéről nem lehet tárgyalni" – erősítette meg a kancellár. „A párbeszéd nem végződhet zsákutcával, mert az mindenki számára katasztrófa lenne, és az európaiak számára egyértelmű, hogy tartós biztonságot nem lehet elérni Oroszországgal szemben, hanem csak Oroszországgal együtt" – mondta újságíróknak.

Az ellenzékbe szorult bajor CSU képviselője szerint Scholz moszkvai utazása „az utolsó pillanatban tett kísérlet a háború elkerülésére, és most Putyinon múlik, hogy küldjön jeleket a feszültség enyhítésére”. Thomas Silberhorn azt is jelezte, hogy a szankciók messze túlmutatnak a gazdasági szempontokon, mert jelenleg Oroszország és a nyugati világ közti teljes kapcsolat forog kockán.

Hamis zászló lenne az egész?

A bejelentett csapatkivonások mértéke egyelőre nem ismert, ezért a fejlemény még csak óvatos, vagy inkább bizalmatlan reakciókat váltott ki Ukrajnából és Nagy-Britanniából. „Az oroszok azt állították, hogy nem terveznek inváziót, de még látnunk kell a csapatok teljes körű eltávolítását, hogy ennek hitel adjunk” – nyilatkozta Liz Truss brit külügyminiszter az LBC rádiónak. „Nem bízunk bennük, mert amit mondanak, az nagyon különbözik attól, amiket cselekednek. Tartok attól, hogy ismét 'hamis zászlót' tűznek ki, és a végén ukrán provokációra fognak hivatkozni."

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Kijev csak akkor hiszi el, hogy Oroszország a helyzet enyhítésére törekszik, ha saját szemével látja, hogy az orosz csapatokat visszavonják. „Folyamatosan halljuk az Orosz Föderáció különféle nyilatkozatait, szóval van egy szabályunk. Ha kivonulást látunk, majd akkor adunk hitelt a tényleges deeszkalációnak" - idézte az Interfax Ukraine.

A NATO is óvatos

A POLITICO jelentése szerint az észak-atlanti katonai szervezet még nem látja az orosz kivonulás semmilyen jelét. Jens Stoltenberg főtitkár egyelőre csak annyit tudott mondani, hogy tovább kell figyelni a határövezet mozgásait, noha nem vitatta, hogy a moszkvai bejelentés alapvetően biztató, és javítja a diplomáciai megoldások lehetőségét. Nyilatkozata egyidőben hangzott el azzal, hogy Olaf Scholz német kancellár megkezdte tárgyalásait Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, előre jelezve, hogy a diplomáciai erőfeszítésekre fog koncentrálni.

Virginia Mayo/AP
A főtitkár szeretne sokkal többet tudniVirginia Mayo/AP

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország ki is von csapatokat, akkor el kell távolítani a nehéz hadfelszereléseket is ahhoz, hogy mindez valódi deeszkalációt jelentsen. „Tavaly tavasz óta azt látjuk a körzetben, hogy folyamatosan mozgatnak nagy csapaterőket, de ezeket nem kísérte a felszerelés visszavonása is” – tette hozzá.

Sok még a kérdőjel, koraiak a következtetések

A bizalmatlanságot táplálja, hogy az orosz bejelentés nem tér ki azokra a Fehéroroszországból átcsoportosított erőkre, amelyek korábban több ezer mérföldről érkeztek a keleti katonai körzetből. „Potenciálisan ez egy jó hír, de meg kell várnunk, hogy lássuk, merre halad a keleti és középső katonai körzet állománya, különösen február 20-a után" – írja Rob Lee, Oroszországra szakosodott katonai elemző a Twitteren. Ha történnek jelentős csapatkivonások, azok még nem oldják fel az Ukrajna körüli válságot, ami fennmaradhat az év egész során.

Sok kétely fennmarad

Konrad Muzyka, a lengyelországi székhelyű Rochan tanácsadó cég igazgatója azt mondta a Reutersnek, hogy akár több napba is telhet, amíg műholdfelvételeken keresztül ellenőrizni tudják a legújabb lépéseket. „A határ közelébe folyamatosan érkeznek új szerelvények Közép-Oroszországból, és az erők tovább haladnak a kirakodóhelyek felé. A moszkvai bejelentés egyenesen ellenkezik azzal, amit Oroszország az elmúlt napokban elvégzett".

A bizonytalanságot alátámasztja az is, hogy az amerikai Maxar Technologies már korábban jelezte több és új nagy létszámú alakulat, támadó helikopter és vadászbombázók telepítését. Ezek jelenlegi pozíciója vagy mozgása nem ismert.

A tőzsdék viszont optimistábbak és a piacok kedvezően reagáltak

A közelgő konfliktussal járó félelem korábban nem tett jót az orosz részvényeknek, államkötvényeknek és a rubel árfolyamának, de a csapatkivonási bejelentés után ezek meredeken emelkedni kezdtek, és velük együtt az ukrán államkötvények is erősödtek.

Ezzel párhuzamosan a Brent kőolaj hordónkénti ára 2,4 százalékkal, 94,13 dollárra esett vissza. Az elemzők szerint a remélhetőleg enyhülő geopolitikai helyzet tovább csökkentheti az olajárakat.

A főbb európai piacok is mintegy 1 százalékkal élénkültek az ukrajnai pozitív hírek hatására. Leginkább a banki részvények ugrottak meg, 3-3,4 százalékkal. Emelkedtek az amerikai határidős tőzsdék is, így a Dow Jones Industrial jegyzések 309 ponttal ugrottak, a Nasdaq pedig 1,6 százalékkal erősödött.