A határ túloldalán semmit sem lehet érezni a médiában látható feszültségből.
HIRDETÉSMiközben a legtöbb nyugati médium éleződő orosz-ukrán konfliktusról, mi több háborúról cikkezik, addig Kárpátalján semmit sem lehet érezni a fenyegetésből. Sőt az emberek azt szeretnék, hogy az újságírók és politikusok végre hagyják abba a pánikkeltést, ők pedig hadd éljék tovább viszontagságos hétköznapjaikat.
Amikor Ungvárra utaztunk még arra számítottunk, hogy kétségbeesett szempárokkal és a távolsági buszra egyenruhában várakozó fiatalokkal fogunk találkozni. A katonai mobilizálásnak azonban nyoma sincs. A boltokban éppen ugyanannyi áru van, mint korábban, és a fiatalok nem a sorozás, hanem a munkanélküliség elől menekülnek nyugatra. A kárpátaljaiaknak legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy mi történik a Donyeck megyében. Az orosz fenyegetést első sorban a pénztárcájukon érzik.
A 102 éve alapított Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója szerint a nyugatiak nem látnak bele az ukránok fejébe. Azt gondolják, hogy a törésvonalak tisztán kivehetők, és minden egyes ukrán az Európai Unióban, valamint a nyugati szövetségekben látja a jövőt. Márpedig a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a többség nem tartja jó ötletnek a NATO-csatlakozást. Szerintük ez a felesleges provokáció csak aláássa a 8 év alatt kiharcolt törékeny békét. Sőt most már az ukrán politikusok is egyre inkább úgy vélik, hogy nem érdemes farkast kiáltaniuk és Moszkva ellen hangolniuk szövetségeseiket - mondta Dunda György.
Márpedig a gyengülő gazdaság, gyengülő hrivnyát is eredményez. Az utóbbi hetekben 10 százalékra nőtt az infláció, így az amúgy is alacsonyan fizetett ukránoknak már nagyon meg kell nézniük, hogy mit vesznek a boltban. A kijevi vezetés folyamatosan a háborúról beszél, de propagandával nem lehet jól lakni és a fiatalok átlátnak a szitán. Egyes felmérések szerint már 8 millió ukrán él a határokon kívül és ez a szám folyamatosan nő. Az elvándorlás okozta elöregedés sokkal jobban izgatja a kárpátaljaiakat, mint egy ezer kilométerre lévő háború.
A legtöbb ukrán nyelvű fiatal, akit megkérdeztünk azt mondta, hogy ő nem vonulna hadba, legfeljebb akkor, ha az oroszok a saját városát vagy megyéjét ostromolnák. Ez kiváltképp úgy érthető, hogy a kormány egyelőre ódzkodik a tömeges mobilizációtól, nehogy a hirtelen kialakult pánik romba döntse a gazdaságot. Behívó híján pedig olyan lehet egy ungvári fiatalnak a donyecki konfliktus, mint egy magyarnak a londoni metrórobbantás. Szörnyű, minket is érint, de távol van.
Kárpátalján jelenleg csak az önkéntesek toborzása folyik. Kijev úgy számol, hogy 130 ezer embert tud így mozgósítani. Egyikük Fagyas Sándor, aki 3 éve jelentkezett. Polgári munkája mellet heti 2-3 alkalommal jár lőgyakorlatokra. Büszke arra, hogy édesapja katonaként védte a Szovjetuniót. És bár félig ukrán, félig magyar számára nem kérdés, hogy Ukrajna megvédéséért az életét is hajlandó feláldozni.
Egyre többen vannak azok is, akik szerint az ukrán hadsereg nem tesz eleget a haza megvédéséért, ezért valamelyik nacionalista szervezethez csatlakoznak. A Kárpáti Szics például a héten tartott hadgyakorlatot egy erdőben. Az általuk megosztott képeken jól látszik, hogy az elkendőzött arcú radikálisok éles lőfegyvereket is kaptak. Érdekesség, hogy a Kárpáti Szics néhány éve még magyarellenes szólamokat hangoztatott, azóta viszont fordult a kocka és egyre gyakrabban beszél ,,ukrán-magyar testvériségről". Valószínűleg a finanszírozásába bújtatva a magyarok is becsatlakoztak és fontosabbá vált az orosz fenyegetés.
A helyi magyarokat és érdekvédelmi szervezeteiket egy valami érdekli: hogy Kijev adja vissza elvett jogaikat. A 2017-es ukrán nyelvtörvénnyel eredetileg a dél-keleten élő oroszokat akarták asszimilálni, de a változtatás a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Az iskoláknak lényegében megtiltották, hogy magyar nyelven tanítsanak.
Bár a magyar kormány többször is enyhítésre kérte diplomáciai csatornákon az ukrán kormányt, Ukrajna válasza az volt, hogy „nem fognak a magyar kormány kérésére változtatni a törvényeiken.”
A tavaly októberi, helyhatósági választások kapcsán Ukrajna azzal vádolta meg Magyarországot, hogy „beleavatkoznak a választásokba” azzal, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választás napján, a közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat. Az ügy miatt Ukrajna kitiltotta Grezsa István miniszteri biztost az országból. Az ukrán hatóságok pedig házkutatásokat tartottak a KMKSZ irodáiban és a szövetség tagjainak lakásain is.
Sokan pedig azt is megmagyarázhatatlannak tartják, hogy az ukrán kormány katonai bázist épít Beregszász határában, a kelet-ukrajnai harcoktól 1000 kilométerre. Itt amúgy az A2582-es jelzésű, különleges légi szállítású alakulatot fogják elszállásolni.
Mindent egybevetve Nyugat-Ukrajnában és így Kárpátalján nehéz az élet, de nem Moszkva, sokkal inkább Kijev miatt. A kilátástalanság ugyanis a háborúnál is fenyegetőbb.