Az OLAF iratainak kiadását Ujhelyi István EP-képviselő jelentette be.
HIRDETÉSAz Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) pénteken elküldte az Elios-ügy hivatalos nyomozati iratait Havasi Andreának, aki annak megismerése miatt indított per az illetékes bíróságon - erről Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője számolt be a Facebookon, miután az Ville Italával, az OLAF főigazgatójával egyeztetett. A TASZ oldalán péntek kora délután óta elérhető jelentésből az összes cég- és személynevet kitakarták, sőt egyes oldalak is teljesen ki vannak takarva. A jelentés fő megállapítása, hogy súlyos szabálytalanságokat észleltek a vonatkozó KEOP-pályázatok kiírása, odaítélése és lebonyolítása körül
Pénteken kiadta az OLAF az Orbán Viktor vejének cégét érintő nyomozati dokumentumokat az eredeti bejelentőnek. Ez azt is jelenti, hogy a teljes nyomozati anyag nyilvánosságra hozható.Ezt Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő közölte a Facebookon, miután az OLAF főigazgatójával egyeztetett.
A hivatal annak ellenére nem akarta kiadni eddig az iratokat, hogy tavaly szeptemberi ítéletében az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az OLAF 2019-es döntését, mely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez Homoki Andreának, az Eleven Gyál tagjának.
Tóth Bertalan MSZP-társelnök ezért jogi eljárás kezdeményezett, ami mostantól okafogyott, mert az iratokat kiadták.
Rossz minőségű és nem megfelelő közvilágítás miatt kérték ki a civilek a jelentést
Az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios társaság által Magyarországon, uniós pénzügyi hozzájárulással megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó vizsgálatot, és küldte el jelentését a magyar hatóságoknak a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában.
2019-ben az Eleven Gyál, egy gyáli civil csoport azt állította, hogy a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás nagyon rossz minőségű és nem megfelelő.
Ezért a civilek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól kérték a jelentés kiadását, az viszont megtagadta a hozzáférést, mondván, a jelentéseket kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, azok pedig maguk dönthetik el, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat. Ekkor fordult az uniós bírósághoz a jelentéshez hozzáférést kérő Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
Elios-ügy Magyarországon: lezárt nyomozás és kivett tételek
Az OLAF 2018 elején nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzéseinél 35 vizsgált projektből 17 esetében szervezett csalás történt. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását és vádemelést is javasolt.
A magyar kormány kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit, így uniós forrás helyett magyar költségvetési pénzekből finanszírozták azokat.
Piszkos részletek
A jelentésből az összes cég- és személynevet kitakarták, sőt egyes oldalak is teljesen ki vannak takarva. A jelentés fő megállapítása, hogy súlyos szabálytalanságokat észleltek a vonatkozó KEOP-pályázatok kiírása, odaítélése és lebonyolítása körül. Például bizonyos esetekben módosították a pályázati kiírást anélkül, hogy a pályázókat értesítették volna, és kitolták volna a jelentkezési határidőt. 17 esetben olyan pályázatokat fogadtak be, amelyek meg sem feleltek a kiírásnak a felhasznált LED-izzók tervezett élettartamának tekintetében. Több KEOP-projekt esetében elmulasztották publikálni a kiírást, vagy olyan megszorító feltételeket alkalmaztak, amelyek indokolatlanul szűkítették le a potenciális pályázók körét gyakorlatilag egyetlen vállalkozásra.
A KEOP-2012-5.5.0/A projekt esetében azt állapította meg az OLAF, hogy egy szervezett csalási műveletet valósítottak meg, amely során hamisított dokumentumokat felhasználva mesterségesen túlbecsülték a költségeket, a tendert az arra jelentkező vállalkozás szakembereinek részvételével írták ki. Összességében a szabálytalanságok közel 44 millió Euró közpénzt érintettek, ami több mint 13,12 milliárd forint.