Sokak szerint a határzár nem fogja megállítani a bevándorlókat, ellenben tönkreteszi a környezetet.
Gőzerővel épül a 186 kilométer hosszú és 5 méter magas kerítés a lengyel-belarusz határon.
Akárcsak Magyarországon, itt is két réteg drót közt, egy homokkal felszórt védelmi zóna lesz, ahol a lengyel hatóságok szerint könnyebb megcsípni az afrikai és közel-keleti illegális bevándorlókat.
Az építkezés 350 millió euróba, azaz majdnem 130 milliárd forintba kerül. Varsó arra kérte az Európai Uniót, hogy jelentős összeggel járuljon hozzá a védelmi vonal kiépítéséhez.
Tudósítónk, Magdalena Chodownik megkérdezte a lengyel határvédelmet, honnan érkezik a forrás, de ők azt válaszolták, hogy nem tudják. Így továbbra sem lehet tudni, hogy Varsó saját zsebből fizeti-e a beruházást, és Brüsszel - eddigi kommunikációjával ellentétben - hajlandó-e pénzt szánni a külső határok körbekerítésére.
A határőrség szóvivőjétől azt is megtudtuk, hogy lesznek helyek, ahol nem építenek fizikai határzárat, mert szakadékok és folyók vannak. Ezeket a szakaszokat elektronikus megoldásokkal fogják védeni.
Az embereket nem állítja meg csak az állatokat
Környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az építkezés és a kerítés megzavarja az élővilágot, és hatalmas területeket vesz el a természettől. A ,,Mondj nemet a falra" mozgalom vezetője szerint például aggályos, hogy a dupla kerítés ketté vágja a Białowieża természetvédelmi területet.
Nyár óta naponta százak szöktek át Belaruszból Lengyelországba. Shamsul Rahman néhány hónapja jött át, és teljesen biztos abban, hogy a kerítés nem fogja megállítani a kétségbeesett embereket. Szerinte az embercsempészek majd találnak új útvonalakat.