Rekordalacsony-részvétel, és a mostani patthelyzet fennmaradása várható a közvélemény-kutatások alapján Portugáliában.
HIRDETÉSPortugália január 30-án új parlamentet választ. Az országban előrehozott választások lesznek, a 2019-es győztes Szocialista Párt a költségvetésről szóló vita miatt kényszerült mandátuma lejárta előtt újra megküzdeni a szavazópolgárok kegyeiért.
Miért tartanak Portugáliában előrehozott parlamenti választásokat?
Röviden azért, mert nem fogadta el a parlament a költségvetést, ezután döntött Marcelo Rebelo de Sousa államfő az előrehozott választások kiírása mellett.
A hat éve kormányzó Szocialista Párt (PS) 2015-ben a második legtöbb szavazatot kapta, mégis ő került hatalomra egy sokféle pártból álló szövetség támogatásával, mely a "tákolmány" gúnynevet kapta. 2019-ben már a legtöbb szavazatot sikerült megszereznie António Costa pártjának, de így is csak kisebbségi kormányt tudott alakítani.
Szemben a 2015-ös megállapodással, 2019-ben nem írtak koalíciós szerződést a szocialisták az őket az elmúlt években kívülről támogató Baloldali Blokkal (BE), a Zöldekkel (PEV) és kommunista párttal (PCP). Miután a szocialisták szövetségesei hiába kértek lazább hiánycélt, a munkavállalói jogok kiszélesítését, és az egészségügyi költségvetés növelését, nem szavazták meg a 2022-es költségvetést.
Portugáliában az António de Salazar félfasiszta rendszerének 1974-es bukása után felépített demokráciának történetében nem volt még arra példa, hogy ne fogadják el az ország költségvetését.
A fő ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD, a neve ellenére jobbközép) a 2021-es költségvetést még támogatta, azzal érvelve, hogy a stabilitás mellett tette le a voksát a Covid-19 járvány közepette. De idén már nem tartották fenn támogatásukat.
A jobboldalon kisebb belharc alakult ki közben a vezetésért. A PSD, a legnagyobb ellenzéki párt végül megtartotta bizalmát Rui Rióban, annak ellenére, hogy nem sikerült győznie 2019-ben. (Vele szemben a tapasztalatlanabb Paulo Rangel, EP-képviselő indult).
A PSD hagyományos jobboldali szövetségese, a Demokrata Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP) január 30-a után tart majd belső választásokat. Francisco Rodrigues dos Santos listavezetővel a párt a túléléséért küzd a szélsőjobboldalhoz kötődő Chega párt növekedésével szemben, amely a harmadik nemzeti politikai erővé akar válni.
2019-ben már okozott meglepetést a Chega, ekkor jutott be először képviselőjük a parlamentbe. Elemzők szerint ők lehetnek az előrehozott választások nyertesei, mert most több mandátumot szerezhetnek. 2019 két másik újonca a Liberális Kezdeményezés (IL, jobboldali liberálisok) és a Livre (balközép öko-európaiak) voltak, amelyek szintén először nyertek egy-egy képviselőt.
Hogyan zajlanak a parlamenti választások Portugáliában?
A választási kampány január 16-tól 28-ig tartott. Előtte tévéviták sora zajlott a 2019-ben parlamenti mandátumot szerzett pártok vezetői között.
A járvány miatt a nagy gyülekezések elkerülése érdekében már január 23-án lehetőség nyílt szavazásra. Ehhez online kellett regisztrálni január 20-ig. Aki valamiért mégsem tudott egy héttel korábban voksolni, megteheti most vasárnap, a szokásos módon.
A PS vezetője lisszaboni, és 23-án már szavazott Porto városában, ahol kampányolt. Hozzá hasonlóan több mint 315 ezer választópolgár regisztrált 23-ára, és a becslések szerint közel 90%-uk szavazott is.
Most vasárnap az urnák helyi idő szerint reggel 8 órától este 7 óráig lesznek nyitva (magyar idő szerint 9-20-ig). Az emberek ott szavaznak, ahol regisztráltak, így választják meg az adott regionális választókerület parlamenti képviselőit.
Hogy szavazhat az, aki karanténban van?
Január 30-ra az egészségügyi hatóságok engedélyezték, a fertőzöttek és a kontaktszemélyek, azaz az elkülönítésében lévő szavazók 18 és 19 óra között elmehetnek leadni a voksukat, ez az utolsó óra, amikor az urnák vasárnap nyitva lesznek A hatóságok arra kérték a többi szavazót, hogy 18 óra előtt menjenek.
A hatóságok előzetes becslése szerint január 30-án több mint egymillió választópolgár lehet elkülönítve.
A 2022 törvényhozásban 9 342 549 millió választópolgár van regisztrálva, hogy leadhassa szavazatát.
Hány párt indul a parlamenti helyekért és hogy osztják szét közöttük a mandátumokat?
A választásokon 230 képviselői hely áll rendelkezésre. Ezeket a belga matematikusról elnevezett d'Hondt-módszerrel osztják szét a pártok közt. Ezt a módszert használják Magyarországon is: az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiszámolásához, illetve az európai parlamenti képviselők mandátumának kiosztásakor is.
A parlamenti helyekért 21 párt száll versenybe, beleértve a két évvel ezelőtt bejutott kilencet is.
HIRDETÉSKik a választás esélyesei?
A PS és a PSD a fő pártok, és az 1974-es forradalom óta megosztva gyakorolják a hatalmat Portugáliában. Várhatóan ez sem fog változni a választások után, egyedül abban lehet változás, hogy melyik nagy pártnak lesz többsége a lehetséges szövetségeseivel együtt. Erre a közvéleménykutatások szerint a szocialistáknak van esélye, de meg kell oldaniuk ebben az esetben régi-új szövetségeseikkel a vitát, amely miatt nem támogatták a költségvetést.
A legutóbbi felmérések szerint a PS a szavazatok körülbelül 36-37 százalékával a választások győztese, és csak néhány mandátumra van attól az abszolút többségtől, amelyre szüksége van ahhoz, hogy más pártoktól függetlenül kormányozhasson.
A PSD az előrejelzés szerint 32-33%-os eredményt ér el.
Melyek azok a pártok, amelyek királycsinálók lehetnek a parlamentben, és így kormányt tudnak alakítani?
A Chega az egyik választás előtti felmérés alapján várhatóan a voksok 8%-ára számíthat, és ezzel elérheti a harmadik politikai erővé való felemelkedést. A pénteken publikált felmérés szerint azonban kisebb a különbség közte és a két szélsőbaloldali erő, a Baloldali Blokk és a CDU között, és a csatába beleszólhat a liberális IL is.
A szélsőjobboldali párt az egyedüli, amellyel senki sem jelezte koalíciókötési szándékát, de a választások másnapján sok minden változhat.
HIRDETÉSRekordalacsony részvétel
Az előrejelzések az is mutatják, hogy történelmi mélységbe süllyedhet a részvételi arány, ennek egyik fő oka a járvány. A tavalyi - szintén pandémia alatt tartott - elnökválasztáson mindössze az arra jogosultak 39 %-a voksolt.
A statisztikák szerint inkább a fiatal korosztályok a közönyösebbek, az idősebb szavazók részt akarnak venni, még ha többségükben ki is ábrándultak már a politikából.
2019-ben több mint 10,8 millióan, a választásra jogosultak 48,57%-a, azaz 5,25 millióan szavaztak. Ez az arány a 1975-ös diktatúra utáni első demokratikus választáson még 91,5 % volt ez az arány.
Az elemzők arra számítanak, hogy az előrehozott választásokon megdőlhet a 2019-es negatív rekord.