A fenntartható fejlődés elképzelhetetlen az élővilág megőrzése nélkül.
Qatar 365 sorozatunk bepillantást enged Dohába és környékére. Ebben az epizódban a föld legfontosabb forrására koncentrálunk: a vízre.
A korallzátonyok a legváltozatosabb ökoszisztémák a világon, otthont adnak az óceáni élővilág jelentős részének. A tudósok szerint a föld korallzátonyainak több mint 90 százaléka eltűnhet 2050-ig, ha nem tesznek sürgős lépéseket a globális felmelegedés megállításáért. De mit jelent ez a valóságban? A Qatar Egyetemre jöttünk, hogy jobban megértsük.
A korallzátonyok megmentése
A tengeri tudósok az Egyetem Biológiai és Környezettudományi Tanszékén, illetve a Környezeti Tudományközpontban megengedték, hogy csatlakozzunk hozzájuk, hogy megnézzük, pontosan miként óvják meg a korallokat az Arab-öbölben. Ehhez motorcsónakkal el kell utaznunk 90 kilométerre Doha partjaitól.
Pedro Range professzor:
“Sajnos abban a szakaszban vagyunk, amikor már nem bízhatunk egyszerűen abban, hogy a természet önmaga helyreáll. Sajnos a többségünk a tudományos közösségben meg van győződve arról, hogy egy kicsivel túl vagyunk ezen, ami a korallzátonyokat illeti. Tehát most megfigyeljük a helyzetet, és előkészítjük a munkát korallhelyreállító projektjeinkhez.”
Bámulatos belegondolni, hogy a korallzátonyok több mint 200 millió éve léteznek! De elképesztő módon, a világ zátonyainak csaknem a negyede már elpusztult. Ezért ennyire fontosak a merüléses megfigyelések és a korallhelyreállító projektek.
A fedélzeten minden tudós tapasztalt búvár. Általában mindannyian legalább egy órát töltenek a víz alatt.
Radhouane Ben-Hamadou professzor:
“Megvizsgálunk több korallzátonyt, hogy megértsük a dinamikájukat. Vagyis azt, milyen mértékben növekszenek, mekkora halandóságot tapasztalunk a nyár folyamán, és mennyi betegséget. Hogy megértsük a dinamikájukat, és képesek legyünk előrejelezni, mely helyek lehetnek alkalmasak nevelésükre. Melyek lehetnek azok a zátonyok, amelyeket helyre lehet állítani, vagy nincs szükség restaurálásra, mert már elérték azt a kritikus pontot, ahonnan nem tudjuk őket újjáéleszteni.”
A víz alatt van egy korallnevelde, donorkolóniák töredékeivel, amelyeket addig táplálnak, míg elég jó állapotba kerülnek ahhoz, hogy vissza vigyék őket a lepusztult zátonyokhoz. A halfajták, amelyek meglátogatják a korallokat, szintén mutatják, mennyire egészséges a térség. A begyűjtött mintákat laboratóriumokba viszik vizsgálatra.
Elizabeth Ann Goergen kutató:
“Ez egy fiatal korall, nagyjából egy milliméter az átmérője. Megpróbáljuk azonosítani ennek a korallnak a családját vagy faját, hogy ezáltal meg tudjuk jósolni, mit láthatunk a jövőben a zátonyainkon, a helyreállítást illetően. Mi az, amit képesek lehetünk megtenni, melyik fajtákat válasszuk ki ahhoz, hogy segítsünk fenntartani zátonyainknak e szép sokszínűségét a fajokat illetően.”
Az eredmények meglepőek. Annak ellenére, hogy az Arab-öbölben a legmelegebb a tenger a világon, jelentős a korallállomány. A korall-lárvák vagy -bébik odébblebegnek, és hozzákapcsolódnak új zátonyközösségekhez. Ez okvetlenül szükséges a fajták folytonosságához.
A korall-lárvák elhagyják az anyakolóniát. A szomszédos zátony felé lebegnek. Csatlakoznak hozzá, és új kolóniát hoznak létre.
A Qatar University az első egyetem az országban, amelyben lehetővé tették, hogy nők is tanuljanak tengeri tudományokat.
Noora Nasser Al Thani egyetemi hallgató:
„Imádom a környezetet, úgyhogy elhatároztam, hogy hozzájárulok a védelméhez azzal, hogy tengeri tudós leszek, és segítek az óceánnak. Hogy megváltoztass egy társadalmat, neked kell lenned a változásnak.”
Azzal, hogy segítik a korallok fejlődését, a tudósok remélik, hogy ez a változás itt pozitív lesz.
Kulcsfontosságú a vízújrahasznosítás
A Katar Tudomány- és Technológiaparkjában a ConocoPhillips Globális Vízfenntarthatóság Központ tudósai dolgoznak azon, hogy megértsék a környezettel kapcsolatos technológiákat, például a víztisztítást és a szennyvíz-feldolgozást.
Samer Adham igazgató mesél a részletekről.
“Azzal az elsődleges céllal hoztuk létre a Globális Vízfenntarthatóság Központot, hogy innovatív megoldásokat dolgozzunk ki a szennyvízhez, amely olaj- és gázműveletekből származik. Tekintettel a lakosság növekedésére, egyre nagyobb szükség van a vízre, amely valóban a legértékesebb forrásunk. Szükségünk lehet stratégiákra, hogy szavatoljuk a fenntarthatóságot, és ennek része az újrahasznosítás is. A vízújrafeldolgozás segíteni fog abban, hogy minimalizáljuk a beszerzést, és csökkenjen a frissvíz fogyasztása.”
- Meséljen arról, mire fókuszálnak!
“Nem sokan tudják, hogy minden hordó olajhoz, amelyet termelünk, 3-5 hordó vízre van szükség. De ettől a víztől általában megszabadulunk. Visszapumpáljuk a tartályba, hogy fenntartsuk a tartály nyomását az olaj kinyeréséhez. De nagy a nyomás, és szigorú a szabályozás az ügyben, hogy találjuk meg annak módjait, miként használhatnánk hatékonyabban ezt a vizet.
Több mint 10 ezer iskolás korú gyerekünk van, aki eljön a vízi látogatóközpontba. Csodálatos látni őket, amint megtanulják, mi a szerepük abban, hogy minimalizáljuk a fogyasztást.”
- Amikor a ConocoPhillips-re gondolunk, gyakran a szénhidrogének vagy az olaj jutnak eszünkbe, amit itt csinálnak a Vízközpontban hogyan fókuszál a fenntarthatóságra, és a kibocsátás kérdéseire?
“Amit a vízkezelésünkkel teszünk, az segít majd csökkenteni az összes kibocsátást, amint egyre több újrahasznosítást végzünk. Egyre több vizet használunk föl újra, és ez segíteni fog a helyes út megtalálásban. Hangsúlyozom a minimalizálást és a tudatosság növelését a víz értékével kapcsolatosan, illetve a megőrzés szükségességét.”
- Amint mondja, a tudatosság kulcsfontosságú. Miként látja a vízfogyasztás jövőjét, különös tekintettel arra, hogy küszködünk a klímaváltozással, és ez egyre sürgetőbb lesz?”
“Költséghatékonyabbaknak kell lennünk, és hatékonyabban kell kezelni ezt a vízforrást. Az iparoknak is szerepet kell játszaniuk ebben, minél többet újrahasznosítunk, és minimalizáljuk függőségünket a frissvíz-fogyasztástól, a világ annál jobban élhető lesz.”
**Sótalanítás a több ivóvízért **
A Földön a víz kevesebb mint egy százaléka iható biztonságosan. Ezért Katarban, ahol óriási területen van sivatag és tenger, nagyon lényeges, hogy kreatívak legyenek a vízzel.
A vízbiztonság olyan kihívás, amellyel a világon minden nemzet szembesül. Ami itt elérhető, az a tengervíz.
De hogyan válik ez olyan vízzé, amelyet fogyaszthatunk? A leggyakoribb módja a sótalanításnak, vagyis a só eltávolításának a vízből, a párologtatási technológia. Amíg ez a nagy üzem be nem vezetett egy másik módszert, a fordított ozmózist, igen nagy méretekben.
725 megaliter vizet termelnek naponta. A tengerből a csapokba eljuttatni a vizet a lakosság 47 százalékának bonyolult folyamat. Egy szivattyúszerkezettel behozzák a tengervizet az üzembe. Megtisztítják a szilárd anyagoktól. Utána következik a kétlépéses szűrés, a fordított ozmózis végső folyamatáig.
Pedro Cortes Reyes üzemigazgató, Acciona:
“Ha nyomással befecskendezzük a vizet, elválaszthatjuk az ionokat, és eltávolíthatjuk a sót. Az egyik részre koncentrálhatjuk a sót, a másik részre pedig az ivóvizet.”
Mindezt high-tech módon teszik, mégis fenntarthatóan.
Guillermo Hijos Gago, közel-keleti igazgató, Acciona:
“A sótalanítás nagyon energiaigényes, olyan technológia, amelyet csak akkor érdemes használni, ha nincsenek elérhető frissvíz-források. Ha összehasonlítjuk a két fő sótalanítási technológiát, amely most elérhető, a fordított ozmózis sokkal energiahatékonyabb, de még így is sokkal energiaigényesebb, mint bármely hagyományos frissvíz-forrásunk. Tehát társaságunk a mesterséges intelligencia használatára fókuszál, a big datára, neurális hálózatokra és más digitális megoldásokra, hogy garantálja üzemeink hatékonyságának javítását. A hatékonyságot növeljük a kémiai fogysztásunk javításával, azáltal, hogy meghosszabbítjuk eszközeink élettartamát, de főként azzal, hogy csökkentjük energiafelhasználásunkat.”
A Vízközpont a katari Környezet- és Energiakutató Intézetben (QEERI) szintén reális megoldásokon dolgozik.
Jenny Lawler kutatási igazgató, QEERI:
“Figyeljük az olyan új technológiák fejlődését, amelyek energiahatékonyabbak lehetnek, amelyeket megújuló energiával lehet használni, amint a napenergia irányába mozdulunk el az országban. Felelősségünk van Katarban, hogy képesek legyünk átültetni ezt a kutatást a globális szárazföldekre, vagyis olyan országokba, ahol kevesebb forrás van, mint amennyi itt elérhető. Kutatásunk valóban változást hozhat a fejlődő országokban.”
Kutatásaik innovatív rendszerekre irányulnak.
Oluwaseun Ogunbiyi tudós, QEERI:
„Megtervezzük ezt a in-house in Qeeri-ben, és eléggé jól működik, de ez kisebb lépték. Mi történik, ha egyfajta termelt vizet kapunk az erőműből, és végigfuttatjuk a rendszeren, keresztül megy a különböző kamrákon, átmegy a szűrőrendszereken, és meglehetősen tisztán jön ki. Nem szükséges a normál szennyvizet hsználni, hanem azt, amely az olaj- és gáztermelésből származik, mert az sok olajat tartalmaz. Ez a légkondicionáló és a kondenzátumrendszer, és ezt kézmosóvízként is lehet használni."
A helyi anyagok szintén fontosak, olyan megoldásokkal állnak elő, mint a datolyapálma és a helyi mészkő, hogy eltávolítsák a szennyező anyagokat.
Saeed Al Marri kutató:
“Katar víziónkban a vízbiztonságra fókuszálunk, és ez a vízkezelés biztonságosságát is magában foglalja. Ez része országunk jövőképének.”
Ez a vízió az, hogy mindenkinek legyen elegendő ivóvize, egy fenntartható jövőben.