NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Volt ukrán védelmi miniszter: Putyin nem fogja megszállni Ukrajnát, hacsak nem teljesen őrült

Orosz katonai járművek érkeznek Belaruszba, közös hadgyakorlatra
Orosz katonai járművek érkeznek Belaruszba, közös hadgyakorlatra Szerzői jogok AP Photo/Russian Defense Ministry Press Service
Írta: Lauren Chadwick, Mihhail Salenkov, SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Jurij Fedorov orosz katonai és politikai szakértő az Euronewsnak adott interjújában úgy vélekedett, Moszkva csak azt nem akarja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, mert ez politikai vereséget jelentene Putyin elnök számára.

HIRDETÉS

A Nyugat azt találgatja, vajon Moszkva csak fenyegetőzik, vagy valóban kész lenne megtámadni Ukrajnát. Az Euronews által megkérdezett orosz, ukrán és amerikai szakértők eltérően látják a helyzetet, de abban egyetértenek, hogy a Kreml számára most elsősorban politikai pozíciójának rögzítése, követeléseinek éles megfogalmazása a lényeg.

"Oroszország soha, sehol, egyetlen egyszer sem fenyegette meg az ukrán népet hivatalos képviselőin keresztül" - állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel tartott múlt heti genfi találkozón, a Nyugat által keltett "hisztériának" minősítve egy esetleges orosz támadást.

Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő is "vörös vonalnak" nevezte ugyan a NATO keleti terjeszkedését, de hangsúlyozta, hogy "minden amit Oroszország tesz, azt az Oroszországi Föderáció területén belül teszi". A hivatalos moszkvai nyilatkozatok továbbra is cáfolják tehát egy ukrajnai invázió szándékát, ám a kérdés továbbra is az, hogy mi Putyin célja, mit akar elérni a 100 ezres csapatösszevonással, a közös orosz-belarusz hadgyakorlattal az ukrán határon?

Jurij Fedorov orosz katonai és politikai szakértő az Euronewsnak adott interjújában úgy vélekedett, Moszkva csak azt nem akarja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, mert ez politikai vereséget jelentene Putyin elnök számára.

Más a felkészülés, más a kivitelezés

"Ha elvonatkoztatunk mindkét fél nyilatkozatától, és megnézzük, mi történik az ukrán határ mentén, akkor aggasztó jeleket látunk" - mindta Fedorov, utalva a Belarusszal hamarosan megkezdődő közös hadgyakorlatokra, valamint az Ukrajna mellé telepített, tényleges harci műveletekhez szükséges katonai egységekre. "Ez azt az aggasztó érzést kelti, hogy Moszkva valóban támadó hadműveletre készül. De a felkészülés és a kivitelezés két külön dolog. A politikai döntés erről még nem született meg."

Fedorov emlékeztet rá, hogy három katonai műveletre már készültek tervek: Odessza elfoglalására, Mariupol megtámadására Donyeck térségéből, végül Harkiv elfoglalására, de hogy ezt meglépnék-e, azt csak találgatni lehet.

Arra a kérdésre, miért ódzkodik Moszkva ennyire Ukrajna NATO-tagságától, a szakértő azt mondta: mert az "politikai vereség lenne Putyin számára." Fedorov idézte Angela Merkel szavait, aki szerint az orosz elnök "egy másik valóságban él", Ukrajnát ugyanis a következő években senki sem fogja felvenni a NATO-ba, ezt minden nyugati politikus nyíltan kimondta. Ráadásul demokratikus deficitje és korrupciós helyzete sem teszi erre alkalmasnak.

De valamilyen oknál fogva szükséges, hogy ezt a problémát ilyen élesen felvessék, hogy politikai követeléseket támasszanak.

Putyin azt akarja elérni, hogy ne telepítsenek katonai infrastruktúrát és csapatokat Kelet-Európába, ezt a NATO állítólag megígérte annak idején, "ezek a kijelentések azonban téves információkon alapulnak", Gorbacsov is homályosan beszélt erről. A szakértő szerint viszont lehetséges a megállapodás arról, hogy ha a Nyugat lemond Ukrajna NATO-tagságáról, akkor Oroszország is kész kivonni csapatait a határokról.

Ukrán szuverenitás - orosz befolyás alatt

Az ukránok aggodalommal követik az orosz fenyegetésről szóló híreket, nem pánikolnak, de készülnek - nyilatkozta az Euronewsnak Andriy Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter, a Védelmi Stratégiai Központ elnöke.

Tisztában vagyunk azzal, hogy Putyin stratégiai célja, hogy kárt okozzon Ukrajnának. Egy független országnak, amely nyugat felé tekint, és részben sikeresen próbál európai demokráciát építeni.

Zagorodnyuk úgy látja, 2019-ben és 2020-ban felcsillant a remény egyes ukrán politikusoknál, hogy lehet tárgyalni Putyinnal, de 2021-től kezdve megváltozott a retorika. "Kezdtük megérteni, hogy az ő ambícióikat semmilyen kompromisszum nem elégítheti ki. Egyértelműen azt mondják, hogy az ukrán szuverenitás csak orosz befolyáson belül lehetséges. Nem tekintik Ukrajnát független országnak."

Oroszországnak nem az lesz a problémája, hogy ténylegesen Ukrajna területére nyomul, bár lesznek veszteségei, mert az ukrán fegyveres erők nyilvánvalóan ellenállni fognak, és orosz részről is lesznek veszteségek. A probléma az, hogy mit fognak ezután tenni? - teszi fel a kérdés a volt ukrán védelmi miniszter, aki szerint "hacsak Putyin nem teljesen őrült, akkor nem fogja megszállni Ukrajnát."

Amit Putyin nem akar, az egy európai Ukrajna, azt akarja, hogy Ukrajna olyan legyen, mint egy másik Belarusz - állítja Zagorodnyuk. "Azt akarja, hogy Ukrajna Oroszországtól és az ukránoktól függjön."

Nemcsak erőfitogtatás

"Ez minőségileg egy alapvetően más hadművelet, mint bármi, amit eddig láttunk" - ezt már Samuel Charap, a RAND Corporation vezető politikai elemzője, az amerikai külügyminisztérium volt tanácsadója nyilatkozta az Euronewsnak az orosz készültségről. "És az ezzel együtt járó üzenetek is minőségileg mások."

A szakértő szerint Oroszország tervei túlmutatnak azon, hogy csak a katonai erejét fitogtassa, beleértve az álcázott műveletekről szóló jelentéseket vagy a megválasztott kormány megbuktatásáról szóló jelentéseket.

"Szerintem teljesen világos, hogy Oroszország a NATO lehetséges ukrajnai bővítését közvetlen fenyegetésnek tekinti a nemzetbiztonságára nézve. Nem világos, hogy Oroszország miért dobta ezt a kérdést is az asztalra. Lehet, hogy ez csak egyfajta maximalista tárgyalási pozíció. Lehet, hogy csak ürügy. Lehet, hogy csak időnyerés."

Charap úgy látja, Oroszország alapvetően arra a következtetésre jutott, hogy a trendek egy geopolitikai vereség felé tartanak számára, ezért úgy döntöttek, változtatniuk kell ezeken a trendeken. (...) Oroszország arra a következtetésre jutott, hogy ha nem tesz valamit, akkor a biztonsági helyzete romlani fog."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Macronnak sikerült megtörnie a jeget Moszkvában

Közösen lépne fel a biztonsági fenyegetésekkel szemben Kína és Oroszország

Orbánt figyelmeztették moszkvai útja előtt, hogy Putyin meg akarja osztani az EU-t