NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Megéri-e kötelezővé tenni az oltást vagy épp a várttal ellentétes hatást váltja ki?

Archív fotó: az oltás kötelezővé tétele elleni tüntető Londonban
Archív fotó: az oltás kötelezővé tétele elleni tüntető Londonban Szerzői jogok MTI/EPA/Neil Hall
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ha túl szigorúak az előírások, akkor az oltásokat elvető kisebbség csak még makacsabb lesz - óvnak kutatók.

HIRDETÉS

Európában más-más módon, de több ország is mérlegeli a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét. Az oltatlanok egy része igen vegyes okokból tiltakozik, csak egy kisebbségük teljesen vakcinaellenes. Kutatók szerint a túl szigorú előírások kontraproduktívak lehetnek.

Ami a teljes felnőttkorú lakosság beoltását illeti, Ausztria lépett a legelőbb: februártól minden 18 év feletti polgárnak kötelező lesz az oltás, ami azt jelenti, hogy márciustól már komolyan büntetik, ha valaki kibújik ezalól. Görögország és Olaszország azt írta elő, hogy a 60, illetve 50 év felettieknek kell magukat beoltatniuk magukat, különben pénzbírsággal számolhatnak.

Mi használ az ügynek?

Németországban Olaf Scholz kancellár és egészségügyi minisztere is támogat egy ilyen szigorítást, a koalíciós liberálisok megosztottak a kérdésben, a párt éppen az oltási hajlandóságot szeretné növelni azzal, hogy nem vezetné be kötelező jelleggel. A kormány a Német Etikai Tanácstól vár tudományos útmutatót, annak jogásza azonban épp a napokban közölte: a kötelező védőoltás

nemcsak az ember testi integritásába avatkozik be, de az egyén méltóságát is sérti, ha az oltást akarata ellenére adják be.

A kötelező oltás túlzott erőltetése viselkedéskutatók szerint is kontraproduktív lehet. "Ha túl szigorúvá tesszük ezeket a szabályokat, akkor az igazi oltásellenesek, akik kisebbségben vannak, még ellenállóbbak lesznek" - mondta Julia van Weert, az Amszterdami Egyetem társadalom- és viselkedéstudományi karának professzora az Euronewsnak, hozzátéve, hogy a lépés "meg fogja osztani a társadalmat, és hosszú távon más témákban is több harc és nagyobb polarizáció alakulhat ki."

Franciaországban óriási vihart kavart a minap a köztársasági elnök, aki igen nyersen közölte: kifejezetten szeretné feldühíteni az oltatlanokat, akiket "felelőtlennek" nevezett, majd hozzátette: a demokrácia legnagyobb ellensége nem más, mint a hazugságok és a hülyeség.

Emmanuel Macron kijelentése csak olaj volt az oltásszkeptikusok tüzére, tíz- és százezrek tiltakoznak most már Franciaországban - és Európa más városaiban is - a kötelező oltás, illetve a túl szigorú korlátozások ellen. Kutatók szerint a Macron-féle kijelentések kontraproduktívak lehetnek.

A bizalom kulcskérdés

Martyn Pickersgill professzor, az Edinburgh-i Egyetem tudomány- és orvostudomány-szociológia tanszékének vezetője az Euronewsnak elmondta, aggódik amiatt, hogy Macron megjegyzése

a bizalmatlanság és a közegészségügyi intézkedésektől való elzárkózás újbóli megerősödését hozhatatja,

ahelyett, hogy motiválná az embereket az oltás iránti elkötelezettségre". Ezzel együtt a francia kormány stratégiája eddig sikeres volt: azzal ösztönözte az embereket az oltásra, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé tette az oltás beadatását. Emellett bevezette a Covid- igazolványt, amely tanúsítja, hogy birtokosa teljesen be van oltva, felgyógyult a betegségből, vagy a közelmúltban negatív lett a tesztje.

Egy 2021. májusi Eurobarométer adat szerint a védőoltás mellőzésének egyik fő oka az a meggyőződés, hogy a vakcinákat még nem tesztelték kellőképpen, és aggódnak a mellékhatások miatt.

"A bizalom, a nyílt kommunikáció és a partnerség minden közegészségügyi kampány alapvető jellemzői. Fontos, hogy a bizalmat nem lehet csak megkövetelni: inkább a közegészségüggyel foglalkozó politikusok megbízhatóságát kell egyértelműen bizonyítani" - hangsúlyozta Pickersgill.

"A védőoltás előnyeit és kockázatait világosan és nyíltan kell kommunikálni, különben az emberek érthető módon úgy érzik, az információkat visszatartják tőlük, ami tovább növeli a bizalmatlanságot" - tette hozzá.

Gyorsan terjed a fake news

Julia Van Weert egyébként óva intett attól, hogy az oltatlanokat általánosítva "oltáselleneseknek" tekintsük. Szerinte ők sokkal inkább heterogén csoportot alkotnak, olyan közösségeket, ahol gyorsabban terjednek a téves információk. Az oltatlanok lehetnek alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberek, diákok vagy migránsok, de olyanok is, akiknek korábbi betegségeik miatt vannak kétségeik, és akiknek arra van szükségük, hogy aggodalmaikat külön kezeljék.

" Úgy gondolom, a kormányoknak először minden lehetséges erőfeszítést meg kellene tenniük annak érdekében, hogy elérjék ezeket az embereket, mielőtt más korlátozásokkal jönnének" - mondta a kutató, aki "személyre szabottabb stratégiákat" sürgetett a közösségek fontos szereplőinek, kulcsfiguráinak bevonásával.

Van Weerz amúgy szkeptikus a vakcinák kötelezővé tételének hatásával kapcsolatban Nyugat-Európában: "Azt tudom a kutatásokból, hogy a kötelezővé tétel hozzáadott értéke nagyobb, ha az oltási arány alacsonyabb" - mondta.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Justin Trudeau: „Nincs tervben katonai akció a szabadságkonvoj ellen”

Vakcinaforródrót Hollandiában: orvostanhallgatók válaszolnak az oltással kapcsolatos kérdésekre

Quebec: alkohol- és kannabiszboltok csak oltási igazolvánnyal