Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Uniós harc a terrorizmus ellen

Access to the comments Kommentek
Írta: Pedro Sacadura
Uniós harc a terrorizmus ellen
Szerzői jogok  euronews   -  

Ilkka Salmi az EU terrorizmus elleni küzdelmének vezetője. Tavaly októberben kezdte összehangolni a tagállamok válaszait a biztonsági fenyegetésekre, amelyekkel az unió szembesül manapság.

Kinevezése egy olyan korszakban történt, mikor a szélsőjobboldal emelkedőben van, és az online propaganda egyre aggasztóbb. Ezekről is beszélgettünk vele az Európai Tanácsban, Brüsszelben.

- Most kezdődött el az új év. 2022-ben hogyan határozná meg a terrorizmust?

 - Azt mondanám, továbbra is észben kell tartanunk, hogy a terrorizmus létezik. Ha azt nézzük például, hogy a radikális iszlamista nézetek vagy dzsihadizmus ideológiája még mindig létezik, még akkor is, ha a Kalifátust legyőzték Szíriában. Föl kell készülnünk erre.

 - Olyan időszakban veszi át ezt a szerepet, amikor úgy tűnik, a terrorizmus kissé alábbhagyott, és nincs a figyelem középpontjában. A fenyegetés lekerült a politikai napirendről? 

- Sajnos a terrorfenyegetés állandóan jelen van. Azt kellene mondanunk, hogy részben, talán részben már felszámoltuk. Nem igazán mondhatjuk, hogy teljesen elmúlt. Természetesen egyes ügyeknek – különösen európai nézőpontból –, például a pandémiának lehet hatása. Arra gondolok, hogy az emberek nem mozognak annyira szabadon, mint szoktak. Még egy dologra föl szeretném hívnia a figyelmet, természetesen egy jó dolog az alkalmazkodóképesség. Láttunk Európában kisebb terrorcselekményeket, nagyon sajnálatosakat, amelyekben többen meghaltak. Ugyanakkor a társadalmaknak sikerült talpra állniuk.

 - Ön szerint mi most a helyzet, ha a terrorisafenyegetésekről beszélünk Európában, melyek a sürgető ügyek?

 - Alapvetően két, illetve három dolgot mondanék. Először is, a dzsihadizmus vagy a radikális iszlamista fenyegetés még mindig jelen van. Másodsorban valóban láttuk a jobboldali szélőségeket, főként az erőszakos fehér szélsőjobboldalt, amely feltűnőbbé vált Európában. A harmadik kérdés pedig természetesen a technológia fejlődése. Az új technológia szerepet játszik a gyűlöletbeszéd vagy a terrorista tartalmak online terjesztésében is.

 - A múltban több európai állampolgár csatlakozott terrorszervezetekhez. Mit gondol, Európa még mindig vonzó ezeknek a szervezeteknek, hogy embereket toborozzanak? Mi lehet az oka ezeknek a toborzásoknak? 

 - Amit láttunk 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben vagy különösképpen 2015-ben a szíriai válsággal és az Iszlám Állam megalakulásával összefüggésben, valóban arra sarkallt egyes európaiakat, hogy elmenjenek, és csatlakozzanak azokhoz a terrorista szervezetekhez. Elméletileg ez még mindig létezik. Láttuk a fejleményeket Afganisztánban. Ez bizonyosan olyan kérdés, amelyre figyelnünk kell.

 - A múlt negyedévben a migráció újra fontos témává vált. Gondolja, hogy van kapcsolat, amint azt egyesek állítják, a migráció és a terrorizmus között, vagy egyáltalán nincs?

- Párhuzamot vonni, egyfajta közvetlen kapcsolatot a migráció és a terrorizmus között távol áll a valóságtól. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ha emberek nagy tömegei vándorolnak világszerte, akkor a terrorisa szervezetek megpróbálhatják ezt a javukra fordítani, és megpróbálhatnak embereket beszivárogtatni.

- Brüsszelben vagyunk, a várost a múltban érintette a terrorizmus. Ön szerint mik a prioritások, hogy Európa biztonságosabbá váljon?

- Biztosítanunk kell az egyensúlyt az oldalak között: egyfelől a magánélet, másfelől a biztonság között. Vagyis garantálnuk kell, hogy a törvénykezésünk lehetővé tegye, hogy rendfenntartó erőink hatékonyan működjenek, ugyanakkor azt is garantálni kell, hogy az új technológia elérhető legyen a hatóságoknak.

- Áttérve egy másik témára, a pandémia is sürgető kérdés. Egy friss Europol-jelentés szerint 2020-ban a terrorista kötődésű szervezetek előnyt kovácsolnak a Covid-19 járványból, hogy terjesszék a gyűlöletbeszédet és a gyűlölködést az online propagandában. Mit tesznek, hogy harcoljanak ez ellen, és kezeljék ezt a kérdést, amely fontosabb lehet a jövőben? 

- Ez nagyon időszerű kérdés szembe nézni ezekkel a kihívásokkal. Az úgynevezett online terrorista tartalomról szóló törvénykezés érvénybe lép majd. Ez egy európai törvénykezés, amelynek alapvetően az a lényege, hogy a tartalomszolgáltatók és a közösségi média platformjai kötelesek eltávolítani a terrorista tartalmat, amelyet az interneten észlelnek. A tagállamok, a hatóságok és az Europol jelentései alapján. Tehát egy órán belül el kell távolítani az efféle információkat vagy üzeneteket. Úgy vélem, ez nagyon nagyon jó fejlemény az utóbbi években, hogy sikerült megalkotnunk ezt a fajta törvényhozást, amely nyáron fog életbe lépni.

- Manapság szintén sokat beszélnek az interneten az oltások ellen, a pandémiával összefüggésben. Gondolja, hogy ezt felhasználhatja a szélsőjobboldal arra, hogy egyre több követőt szerezzen?

- Nem látom, hogy ezt valaha is terrorizmusnak minősíthetnénk. Ugyanakkor természetesen vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy egyesek, a marginális része azoknak, akik nagyon ellenzik, radikalizálódnának ezáltal, és talán szövetségeket keresnének különböző csoportokból, például akár erőszakos jobboldali szélsőségesektől. De észben kell tartanuk, hogy a szólás- és a véleményszabadság létezik, és a demonstráláshoz való jog is.

- Amint a technológia fejlődik, úgy tűnik a terrorizmus is fejlődik. Miként lehet ezzel szembeszállni?

- Mindenekelőtt természetesen sok erőfeszítést kell tennünk a megelőzés érdekében, megpróbálni elejét venni, hogy az emberek radikalizálódjanak, hogy ilyen nézeteket valljanak, főleg amikor Európáról beszélünk, de persze globálisan is. Másrészt garantálnuk kell, hogy a rendfenntartó erőknek, a biztonsági hatóságoknak legyen elegendő forrásuk, illetve a jogi környezet megfelelő legyen, melyben működhetnek.

- Az internet lehet a fegyver a jövőben bizonyos értelemben, hogyan lehet harcolni a kiberterrorizmus ellen? 

- Teljesen hiszek abban, hogy ez az előremutató út. Nem fogja helyettesíteni természetesen azt, ami a való bilágban történik. Mert sajnos minden terrorista támadásnak vannak pszichológiai hatásai. De ugyanakkor az új technológia – nem feledkezve el arról, hogy ez mindannyiunknak fontos – új eszközöket ad azoknak, akik kárt akarnak okozni. Éppen ezért biztosítanunk kell, hogy lépést tartunk a technológiai fejlődéssel.”

- Ön szerint van olyan megközelítés, amely mindenkire vonatkozik, egy páneurópai megközelítés, amelyet mindenki alkalmazhat?

- Ha a fenyegetésről beszélünk, akkor az bizonyosan más és más a különböző EU-tagállamokban, illetve a különböző európai országokban. Szóval ebben az értelemben valószínűleg nem beszélhetünk egyfajta monolitikus megközelítésről ebben a kérdésben.